Elvették a földjét, leugrott

Egy közép-kínai város kormányzati épületéről levetette magát elkeseredésében egy 63 éves falusi gazdálkodó, miután földjét a helyi vezetés kisajátította – adta hírül egy Honan (Henan) tartományi internetes hírportál.

    Az építkezésekre használható földterület fogyásával arányosan növekvő kisajátításokat Kínában gyakran kísérik egyéni vagy közösségi tiltakozások, de a panaszosok ügye általában csak akkor kap nyilvánosságot, ha az tragédiába torkollik, az emberek erőszakhoz folyamodnak, a rohamrendőrség is kivonul, s mindez bekerül a médiába.    A honani portált Tapu (Dapu) azzal hívták fel, hogy az idős Csu Csung-csou (Zhu Zhongzhou) öngyilkos lett, s a faluban sokakat ért sérelem. A helyszínre utazó riporter kiderítette, hogy a Lienszi (Liansi) városhoz tartozó településen több száz mu (1 mu = 666 négyzetméter) területen készítették elő a terepet egy „új falu” megépítéséhez. Ennek esett áldozatul sokak, köztük Csu földje.    Csu rokonai elmondták, hogy a férfinak üvegháza volt, amiért több tízezer jüant fizetett, s a kártérítés összege a beruházás töredékét érte volna csak el. Csu, amikor legutóbb panaszra ment, mert kevesellte a kártérítés összegét, nem jött vissza a városból. Másnap közölték a hozzátartozóival, hogy öngyilkosságot követett el, kórházba vitték. Mire bementek hozzá, már halott volt.    A faluban sokan nehezményezték a helyi vezetés eljárását. Egy idős parasztember sírva számolt be arról, hogy a betakarítás előtt álló mogyoró, kukorica és gyapotföldeket szántatták be. „Ha lerombolják a házainkat, laknunk kell valahol, de meg is kell élnünk valamiből” – panaszolta.    A többségében zöldségtermesztésből élő falu lakossága egyetértett abban, hogy csatlakozzanak a tartományi „új falu” kísérleti programhoz, de mint kiderült, a hatóság anélkül látott munkához, hogy a részletekben megegyezés született volna.    A Jang (Yang) családnevű városi polgármester-helyettes „mosta kezeit”, amikor az újságíró felkereste. A kormányzat nem fog fizetni – mondta, csak ha bebizonyosodik a felelőssége. A riporter úgy tudta, hogy pénzt ígértek a családnak azért, hogy az eset ne szivárogjon ki. Egy Li nevű megyei tisztviselő az újságírónak azt mondta, nyugodtan közölheti a cikkét, mindegy mit ír, úgysem esik majd senkinek bántódása.    Az internetes portál cikkét a kínai keresőóriás, a Baidu a hét végén címlapján közölte a „fontos hírek” rovatában, ami miatt az eset országos nyilvánosságot kapott. Ennek ellenére Kínában a hasonló tragédiák gyakorisága miatt sok kínai számára ezek az élethelyzetek kezdenek megszokottá válni.    Kínában a közösségi média, az internet az utóbbi években számos visszaélésre irányította rá a figyelmet, aminek – a nyilvánosság nyomására – többnyire következménye is lett. A kínai központi vezetés hivatalos megnyilatkozásaiban szorgalmazza a társadalmi problémák nyomon követését az interneten, és a helyi vezetőket azok megoldására hívja fel.    Naponta vidéki példák sokasága igazolja azonban, hogy Peking, illetve a kommunista párt képtelen, vagy csak korlátozottan képes hatékonyan kontrollálni, vagy akár befolyásolni is a százmilliók sorsáról döntő helyi hatalmasságok tevékenységét.