Fokozódik a diplomáciai botrány Magyarország körül

Komoly diplomáciai botrányba keveredett Magyarország, miután pénteken, augusztus 31-én kiadta Azerbajdzsánnak egy örmény kegyetlen megölésével vádolt azeri állampolgárt, Ramil Szafarovot, akit Magyarországon életfogytiglanra ítélték. Azerbajdzsánban a baltás gyilkost azonnal elnöki kegyelemmel részesítették. Örményország minden diplomáciai kapcsolatot megszakított Magyarországgal, de feszültté vált a viszony USA-val, amely szombaton kiadott közleményében magyarázatokat követel Magyarországtól.

Különös kegyetlenséggel, etnikai alapon elkövetett gyilkosság

A pénteken, augusztus utolsó napján kirobbant diplomáciai botrány gyökerei visszanyúlnak 2004-ig. 2004. február 19-én történt Budapesten, hogy Ramil Szafarov azeri katonatiszt különös kegyetlenséggel ölte meg az örmény társát, Gurgjan Margarjant. Ramil ekkor alig egy hónapja volt Budapesten, ahová angol nyelvű kurzusokra érkezett a NATO-s „Partnerség a békéért” program keretében. A 25 éves Gurgjan Margjaran, aki szintén részt vett a programban, 19-én éjszaka békésen aludt, szobájába belopódzó Ramil 16 baltacsapással végzett áldozatával. 

A 26 éves Ramil Szafarov a gyilkosság után ellentétbe keveredett a saját állításaival: 

Az örmények megszállták a születési helyemet, 1993. augusztus 25-én, születésnapomkor. Nem tudom pontosan, hogy hány ember halt meg abban az időben, de szerintem sok. Ez volt az az idő, amikor a rokonaim egy részét elvesztettem. Sajnálom azt, hogy ez idáig egyetlen egy örményt sem volt alkalmam megölni. (…) A katonaság küldött engem erre a tanfolyamra, és itt tudtam meg, hogy két örmény is tanul velünk a tanfolyamon. Meggyűlöltem az örményeket. Kezdetben még köszöntek, de én nem válaszoltam nekik.” – mondta Szafarov az első kihallgatásán.

Később változtatott az állításain, és azt állította, valójában az örmény katonatiszt megsértette őt. Azerbajdzsánban pedig a sajtó aktívan írt arról, hogy a meggyilkolt örmény a nemzeti zászlót gyalázta meg, és ezért nem tűrte tovább a sértéseket Szafarov. A bíróságon egyik állítás sem került bizonyításra. A gyilkos további ellentmondásokba is keveredett: így például azt állította, hogy a fegyveres konfliktus idején a régióban volt, és saját szemével látta, ahogy az örmények kiűzték onnan azeri társait, valójában pedig ekkor már bizonyítottan Törökországban tartózkodott.

A bíróság beszámíthatónak találta Szafarovot, és 2006. április 13-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet szerint Szafarov 30 évig nem adhatott volna be kegyelmi kérvényeket. A történet azonban újabb fordulatokat vett 2012 augusztusának utolsó napján: a magyar állam ugyanis ekkor kiadatta Azerbajdzsánnak a brutális gyilkost. 

Alig érkezett haza a repülőgép Ramil Szafarovval a fedélzetén, Bakuban hatalmas tömeg fogadta a visszatérő gyilkost: kormányhivatalnokok, újságírók, hozzátartozók és szimpatizánsok. Már a repülőtéren kezébe nyomták a levelet, amelyben Ilham Alijev azeri államfő elnöki kegyelemben részesítette. Az azeri sajtó ünnepi hangulatban írt az eseményről, az emberek pedig nemzeti hősként fogadták Szafarovot. 

(Azeri tudósítás Szafarov pénteki hazaérkezéséről)

Az örmény társát – egy NATO-s béke-program keretében – brutálisan meggyilkoló azeri tiszt tehát mintegy 8 év fogság után szabadult, és a jelek szerint fényes jövő vár rá hazájában. Magyarország diplomáciailag abszolút vesztesen került ki a történetből, ugyanis Örményország már péntek este minden diplomáciai kapcsolatot megszakított Budapesttel, a nemzetközi sajtó újra a főcímlapokon, negatív előhanggal foglalkozott Magyarországgal, az Egyesült Államok pedig magyarázatokat követelt.

A magyar kormány és azeri olajpénz

A történet hátterében azeri-magyar háttéralkuk állhatnak:  Örményország szerint a földgázban gazdag ország magyar állami papírokat venne mintegy 2-3 milliárd eurós összegben, és ennek az egyik feltétele lehetett Szafarov kiadatása. Erről az üzletről írt néhány nappal ezelőtt a HVG is.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbb két hónappal ezelőtt, június 30-án járt Bakuban tárgyalni, ahol Ilham Alijev államfővel találkozott. A magyar kormányfő ekkor nyilatkozta azt, hogy az eddiginél szorosabb együttműködésre lenne szükség az EU és a Kaszpi-tenger régiója között.

Szafarov, a nemzeti hős

Nem teljesen világos, milyen reakcióra számított a magyar diplomácia, amikor a kiadatás mellett döntött. Azt előre lehetett tudni, hogy Szafarovot hősként fogják kezelni a hazájában. Az azeri média aktívan foglalkozott az üggyel már 2004-2006 között is, amikor több alkalommal is népes tömegmegmozdulások történtek a gyilkos szabadon engedéséért. Több helyi politikus is sikeresen felhasználta az ügyet saját népszerűsége érdekében, számos parlamenti képviselő pedig „Azerbajdzsán Hőse” címmel szerette volna megajándékozni Szafarovot.

A közhitben mindvégig azt a nézetet terjesztették, hogy Szafarovot igazságtalanul ítélték el az „örménypárti erők működésének köszönhetően”. Az akkori azeri ombudsman pedig azt is megengedte magának, hogy kifejezze, hogy Szafarov a patriotizmus mintapéldája lehet a hazai fiatalok számára.

Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy milyen fogadtatásban részesült az azeri katonatiszt hazaérkezése után. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken kiadott közleménye szerint ígéretet kaptak arra az azeri Igazságügyi Minisztérium részéről, hogy Szafarov feltételes szabadon bocsátása legkorábban 25 évvel a büntetés végrehajtása után lehetséges. Ezen a vonalon haladva, tehát akár azt is lehetne mondani, hogy Azerbajdzsán átverte Budapestet és az ígéretek ellenére mégis szabadon engedte a gyilkost. Azt azonban nagyon naiv lett volna elhinni, hogy a nemzeti hősként tisztelt Szafarovot továbbra is rács mögé dugják majd hazájában, így az azeri kormány ígérete csak formai lehetett.

A Fidesz teljes mértékig azonosul a kormány hivatalos álláspontjával, az ügyben minden a nemzetközi jog szabályainak megfelelően történt. Ez egy nemzetközi jogilag rendezett és lezárt ügy” – kommentálta az ügyet szombaton Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője az MTI-vel.

A gyűlölet másik forrása a vallás: a két szomszédos állam ugyanis teljesen eltérő vallási hagyományokkal rendelkezik. Azerbajdzsánban a lakosság 99,2 százaléka muzulmán hitvallású, Örményországban pedig 94 százaléka keresztény vallású. Így Örményország Grúzián kívül gyakorlatilag minden oldalról muzulmán országokkal van körülvéve: Azerbajdzsánnal, Törökországgal és Iránnal.

Örményország szerint Azerbajdzsán egy újabb háborúra készül, amit erőteljesen beleépíti a politikájába, sőt, az oktatásába is. Így többek között az általános iskolások számára készült történelemkönyvek is az örményekkel szembeni gyűlöletkeltést szolgálják.

Diplomáciai botrány

Ramil Szafarov kiadatása, majd kegyelme után még aznap késő-délután az örmény államfő Szerzs Szargszjan rendkívüli Biztonsági Tanács ülést hívott össze. Az ülésen eldőlt: Örményország minden diplomáciai kapcsolatát megszakít Magyarországgal. Az örmény sajtó pedig arról írt, hogy Magyarország gazdasági érdekek által vezérelve (magyar állampapírok Azerbajdzsán általi felvásárlása) konfliktusokat gerjeszt a térségben.

A magyar kormány azon lépése, hogy kiadassák Azerbajdzsánnak Ramil Szafarov bűnözőt, minimum értetlenséget és felháborodást okoz, mivel  világos volt, hogy mi vár erre a gyilkosra Azerbajdzsánban” – mondta az örmény Nemzetgyűlés házelnök helyettese, Eduard Sarmazov, a tert.am-nek adott interjújában.

Sarmazov továbbá azt is elmondta, hogy Azerbajdzsán állami szinten támogatja az örményekkel szembeni fóbiát, gyűlöletet és fasizmust, Magyarország pedig segédkezik benne.

Mutatja az általános közhangulatot Örményországban, hogy pénteken a hírek hallatán megdühödött néptömeg gyűlt össze a jereváni magyar konzulátus előtt, letépték a magyar záslót, és megtaposták.

Az ügyet többek között Obama adminisztrációja is határozottan elítélte. Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának sajtótitkára, Tommy Vietor közleményben reagált, hogy Barack Obama mélyen csalódott az azeri kormány döntésében, amellyel szabadon engedték a Magyarországon életfogytiglanra ítélt gyilkost. 

Washington ugyanakkor üzent Magyarországnak is: a közlemény szerint magyarázatot várnak Budapesttől, hogy miért adták ki Azerbajdzsánnak Ramil Szafarovot. USA szerint ez a lépés mélyen aláássa a stabilitásért tett nemzetközi erőfeszítéseket a régióban.

Feldűhödött örmény tömeg letépte, majd megtaposta a magyar zászólt a jereváni magyar konzulátus előtt.