Elszigetelheti Belaruszt a svéd „medvetámadás”

Lukasenkót kiborították a svéd aktivisták által Minszkre ledobált plüssmedvék, amik a demokrácia hiányára hívták fel a figyelmet. Először elbocsátások a katonai vezetés körében, aztán diplomáciai háború indítása, abszurd intézkedések, vádaskodás, végül pedig a teljes elszigetelődés jellemzi az esetet. A „medvék támadásának” legutóbbi áldozata lett a belarusz külügyminiszter, Szergej Martinov, akit augusztus 20-án váltotta le Alekszandr Lukasenko. Cikkünkben utánajártunk, hogyan és miképp zajlottak le ezek az események.

Egy svéd aktivisták által vezetett repülőgép július 4-én, egy nappal az ország függetlenedési ünnepe után, több mint nyolcszáz plüssmacival „bombázta” Minszket. A játékokon a szólásszabadságot támogató jelszavak voltak feltüntetve. A „támadás” célja a belarusz demokratikus folyamatok elősegítése és a szólásszabadság azonnali engedélyezése volt, az aktivisták szerint. A szervezők egy svéd PR vállalat, a Studio Total alkalmazottai voltak.

Rövidesen az akció után a belarusz hatóságok egy 16 éves diáklányt, aki fényképet készített egy maciról, és egy fehérorosz újságíró hallgatót, Anton Szurjapint, akinek a honlapjára felkerült a kép, letartóztattak és akár hét év börtönbüntetésre is számíthatnak. A bloggert még július 13-án tartóztatták le, tiltott határátlépés elősegítésének gyanúja miatt. Az Amnesty International azonban felszólította a belarusz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon Antont, hiszen a törvény szerint július 23-ig vagy vádat kellett volna ellene emelni, vagy szabadon engedni. A plüss macik a demokrácia látszólagos jelképévé váltak, hiszen a bebörtönzött fiúért belarusz fotósok tüntetést szerveztek, az utcára szintén hasonló játékokkal vonultak.

Az információk szerint a repülőgép Litvániában szállt fel, majd engedély nélkül behatolt Európa utolsó diktatúrájának légterébe. A pilóták nyilatkozata szerint, féltek a belarusz légvédelem reakciójától, de a több mint egy órás repülés zavartalan volt. A légvédelemi erők korábban megtagadták egy svéd repülőgép engedélyét a légtérbe lépéshez, így az eseményt provokációnak tekintik.

Lukasenko „őrülete“

Alexander Lukasenko államfő, közel egy hónappal a különös légi jelenség után nyilatkozott, hogy nemcsak a határokat sértették meg az aktivisták, de büntetlenül berontottak a Belarusz állam területére is. A belarusz hatóságok egészen augusztus elejéig tagadták az incidenst, de a művelet elismerésére végül azért voltak rékényszerítve, mert a fotókon be lehetett azonosítani a helyszínt és az akciót.

A plüssmedvék inváziója miatt, Lukasenko tisztogatást tartott a katonai vezetésben, és menesztette hivatalából a légierő valamint a határőrség vezetőjét is. A BBC brit közszolgálati adó jelentése szerint a belarusz elnök a katonai vezetőkkel folytatott megbeszélésen dühösen kérdezte: „Miért nem kapták el a gépet? Ki szimpatizált az aktivistákkal?“ Egyben megkérdőjelezte az ország légvédelmének hatékony működését is.  Az ejtőernyős művelet olyannyira felbosszantotta az elnököt, hogy a határőrség új parancsnokának, Aljakszandr Bojecskának határozott utasítást adott, miszerint minden eszközzel – fegyverrel is – hiúsítsanak meg minden engedélyezetlen légi behatolást, így tehát a légtérsértőt akár le is lőhetik.

A reklámügynökség reakciója

A skandináv „ajándékokat” a Studio Total rekámirodától kapta Lukasenko. A reklámügynökség vezetője nyilatkozatában elmondta, hogy a Belarusz légterébe való behatolás szinte gyerekjáték volt, hiszen az ország légvédelméről szóló minden adat könnyedén elérhető a világhálón.

Per Kromvell, aki a földről irányította az eseményeket, a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy arra vártak, mikor kényszerítik le a gépet a földre. Kromvell feladata az akcióban az volt, hogy a „kimenekítő“ autót vezesse, tehát vegye fel a pilótákat, és juttassa el őket a svéd nagykövetségre. A Studio Total két munkatársa, Tomas Mazetti és Hanna Frei szálltak fel a repülőgéppel Litvániából, de a belarusz légierő semmit sem vett észre – technikai hibának vélték a radaron megjelenő repülőgépet és a több száz apró játékot. Az iroda az akciónak a „Teddymackók a sajtószabadságért“ elnevezést adta.

A reklámügynökség nyilatkozatában kijelentette, hogy az akciót a vállalat fizette, azonban sokat úgy gondolják, hogy más állhat a háttérben, hiszen csupán a repülési órák és a gép bérlése közel 150 ezer euróra rúg ( közel 42 millió forint). A legtöbbször hangoztatott összeesküvés-elmélet szerint Vlagyimir Putyin áll az akció hátterében, mégpedig azért, mert ezzel bebizonyíthatta azt, hogy Minszk nem tudja ellátni a légvédelem rá eső részét, ugyanis közös Oroszország és Belarusz légiereje.

A Studio Total nyílt levélben üzent a belarusz diktátornak, amiben kijelentik, hogy soha nem kérték a fiatal újságírót, vagy más belarusz lakost arra, hogy segítsen nekik, és soha semmilyen formában nem tartották a kapcsolatot, így hát nem követhette el azt, amivel vádolják. A vállalat vezetése túlságosan tiszteli azokat az embereket, akik az ellenzékhez tartoznak ahhoz, hogy ilyen kockázatnak tegye ki őket. Anton, amióta letartóztatták, nem tud kommunikálni a külvilággal, hírek sem érkeznek róla. Per Kromvell azt is tudtára adta Lukasenkónak, hogy a külvilág tud egy lelőtt légballonról, ami két ártatlan civil halálát okozta, és ezek a tettek csakis a félelmét és a gyengeségét tükrözik. Annak ellenére, hogy az elnök 20 milliárd eurót költött a légvédelemre, nem tudta megakadályozni, hogy egy plüssállatokkal teli repülőgép behatoljon a légtérbe.

A svéd PR ügynökség levelében azt is megírta Lukasenkónak, hogy a még cenzúrázatlan belarusz médiumok jóvoltából rengeteg embernek örömet okozott viselkedésével és a nevetség tárgyává vált. Annak ellenére, hogy az elnök nem akar tudomást venni a többi országról, tudatják vele, hogy a világhálón a „Bohóc” becenévvel illetik és a PR vállalat szerint egy bohócnál már csak egy felfegyverzett bohóc viccesebb.

Azt tanácsolják neki, hogy azt az összeget, amit a titkosszolgálat és a katonaság – jól láthatóan hiányos – működésére költ, inkább a lakosság támogatására használja fel, hogy kisegítse őket a pénzügyi válságból. Fontosnak tartják azt is, hogy politikailag kisebb aktivitást mutasson, és inkább hokizzon, az ugyanis jobban megy neki és végre csalás nélkül is győzelmet arathatna – utalva ezzel az elnökválasztásokra.

Azonban ha abszolút szükségességét érzi annak, hogy valakit börtönbe zárjon és kínozzon, hát akkor hívja meg őket, szívesen válaszolnak minden kérdésére és ne ártatlan embereket börtönözzön be.

Diplomáciai háború

A svéd aktivisták akciója után várható volt némi diplomáciai vita, azonban arra talán senki nem számított, amilyen láncreakciót indított el a „medvetmadás“, lassan pedig már ott tartunk, hogy alig lehet követni a vádakat és a válaszlépésként szánt kiutasításokat, megtagadásokat, visszahívásokat. A két fél a diplomáciai eszközök széles tárházából válogatva, napról napra újabb tettekkre sarkallja a másik felet.

Belarusz első lépésben kiutasította a skandináv ország nagykövetét, Stefan Erikssont. Svédország külügyminisztériuma ezt augusztus 3-án jelentette be és közölték, hogy azért került kiutasításra, mert túlságosan kiállt az emberi jogok mellett, de valószínűleg az sem volt jó pont Lukasenkónál, hogy a svéd nagykövet találkozott a minszki ellenzék képviselőivel. Karl Bildt, Svédország külügyminisztere szerint Eriksson kiutasítása alaptalan és nevetséges, és a diplomaták alapvető feladatai közé tartozik, hogy az ellenzékkel és a hatalompártiakkal is kapcsolatot tartsanak fenn. A svéd külügyminiszter még a Twitteren is megosztotta véleményét az esettel kapcsolatban: „A Lukasenkó-rezsim végre megmutatta igazi arcát“.

Andrej Szavinig, a belarusz külügyi szóvivő azonban úgy nyilatkozott, hogy a nagykövetet nem utasították ki, csupán az akkreditációját nem hosszabbították meg. Így pedig augusztus végéig el kell hagynia az országot, csakúgy mint a többi svéd diplomatának is. A szóvivő hozzátette, hogy Eriksson már hét éve dolgozik Minszkben, és ezalatt az idő alatt munkássága nem a belarusz-svéd kapcsolatok megszilárdítására irányult, hanem sokkal inkább annak elpusztítására. Erikssont olyan vádak is érték, amik szerint támogatta a csempészetet és többször is pénzt juttatott el a szélsőségesekhez.

Stockholm válaszára sem kellett sokáig várni, kiutasították az országból a belarusz nagykövetség két magas rangú diplomatáját, valamint az új nagykövet beutazását is elutasították, tehát megtagadták az agrément megadását. Minkszben arra a megállapításra jutottak, hogy ezután a stockholmi képviseleten csupán két fiatal, alacsony rangú diplomata maradt, akiknek nincs megfelelő felhatalmazásuk és minősítésük, hogy vezesség vagy irányítsák a követség munkáját. A minszki álláspont szerint, Belarusz kénytelen bezárni a követségét Stockholmban, de hozzátették, hogy ez nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok egyoldalú megszüntetését a két állam között, csupán nincs lehetőségük arra, hogy továbbra is működtessék a képviseletet, hiszen ha új nagykövetet neveznének ki, akkor sem adná hozzájárulását a svéd fél.

Mindez csupán öt nap leforgása alatt történt. Az érdekes csavar az eseményekben azonban az, hogy Belarusz felszólította Svédországot, hogy hasonlóan járjon el az ügyben, tehát zárja be a minszki képviseletét. A belarusz elnök kijelentette, hogy ha nem akarnak velük semmilyen kapcsolatot fenntartani, akkor inkább hazahozzák a nagykövetüket, hiszen nem állnak kereskedelmi kapcsolatban, és Belarusznak érdekeltségei sincsenek Svédországban. Minszk fontosabb Stockholmnak, mint fordítva.

Összeszedjük a rongyainkat, elhagyjuk Svédországot, de cserébe mi is megkérjük a svédeket, hogy csomagoljanak. Szedjék össze a horgászbotjaikat, és térjenek vissza a fővárosukba“ – mondta el a belarusz állami televíziónak Lukasenkó.

Mindeközben hihetetlen méreteket öltő kampányt indítottak a belarusz médiumok Svédország lejáratására – még azt is leközölték, hogy Svédország világuralomra szeretne törni, és csak Belarusz tudja feltartóztatni az országot céljának elérésében.

Svédországon kívül már Litvánia is bírálat alá került – hiszen onnan közelítette meg a kisrepülőgép Lukasenkó „birodalmát“, aki szerint a litván vezetés legalább most ne lapítson, mint nyuszi a fűben. „Kötelességük elmondani, miért segítettek egy államhatár megsértésében.“ Lukasenkó elmondása szerint, nem tudja még pontosan, hogy ki volt a többi résztvevő, de Litvánia biztosan megbűnhődik ezért.

Az 1995 óta EU-s tagállam és Belarusz konfliktusát pár nappal később már az Európai Tanács rendkívüli ülésén is tárgyalták, ahol a két ország nagykövetei is részt vettek. Az Európai Tanács a Svédországgal való szolidaritás alapján járta körül a kérdést, és meghallgatta a 27 tagállam álláspontját is. Az EUobserver arról tájékoztatott, hogy a tagállamok döntése szerint nem vezetnek be megtorló intézkedéseket Belarusszal szemben a Svédországgal folytatott diplomáciai csata ügyében. Azonban a belarusz vezetéssel tudadni fogják, hogy az EU nem örül az eseményeknek és az ősszel további nevekkel bővíthetik azt a listát, akik nem léphetnek be az EU területére. Az összes, az unióban küldetést teljesítő belarusz diplomáciai vezetőnek eljuttatnak egy levelet, amelyben kifejezik a teljes szolidaritásukat Svédország mellett.

Olof Skoog, svéd diplomata szerint a következő hónapok eseményei döntik majd el, mikor és milyen szankciók kerülnek bevezetésre, de pár tagállam már előre jelezte, hogy a jövőben akár az összes diplomatájukat is visszarendelhetik Minkszből, ahogy már februárban megtették azt. A Lukasenko-rezsimnek eddig is kifejezetten rossz a kapcsolata a Nyugattal, de ezekkel a lépésekkel Európa utolsó diktátora egy újabb lépést tett a teljes elszigetelődés irányába.