Állampolgársági helyzetkép Tusványosról

A csütörtöki nap is a nemzetpolitika jegyében kezdődött Tusnádfürdőn, ahol huszonharmadik kiadását tartja a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A reggeli órákban a könnyített honosítási folyamat anyaországi, erdélyi és felvidéki szereplői osztották meg tapasztalataikat, siker- és kudarcélményeiket.

Szuperlatívuszokban esett szó a könnyített honosítási eljárásról csütörtök reggel a Tusványoson megrendezett beszélgetés során: a résztvevők egy jól bejáratott, olajozott gépezetet írtak le, amely Semjén Zsolt szerdai bejelentése szerint már a háromszázezredik állampolgársági kérelmet is elkezdte feldolgozni. A panelben részt vett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítás levezetésével megbízott miniszteri biztos, Boldoghy Olivér, felvidéki színész, valamint az erdélyi Demokrácia Központok két munkatársa is.

Répás Zsuzsanna a kettős állampolgárság megteremtéseinek gyökereit a 2004 december 5-i kudarcos népszavazáshoz vezette vissza, amely a szomorú aspektusokon túlmenően, meglátása szerint néhány pozitív következményekkel is járt. Ezek közül a legfontosabb a határon túli magyarok sorsáért érdeklődő tábor mozgósítása volt. Emellett megszületett annak felismerése is, hogy változást kell előidézni az anyaországi magyarok egy jelentős részének fejében is. Ezen pozitív hozadékok végkifejlete a 2010-es nemzetpolitikai rendszerváltás lett, amelynek keretén belül az új kormánytöbbség elfogadta a könnyített honosítást lehetővé tévő jogszabályt.

Wetzel Tamás rámutatott, a magyar közigazgatás elképesztő teljesítményt hajtott végre az elmúlt másfél évben, az államigazgatás különböző intézményei példás együttműködésről téve tanúbizonyságot.Ezt támasztja alá a kétszázezer állampolgársági eskü és háromszázezer beérkezett honosítási kérelem. A miniszteri biztos szerint 1950 óta eltelt évtizedekben összesen nem érkezett be annyi kérelem, mint az elmúlt egy évben. Azt is elárulta, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium őszre egy olyan törvénycsomagot készül benyújtani, amely tovább egyszerűsíti a honosítási eljárásjogot.

Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál csatlakozott Wetzel Tamáshoz a közigazgatási folyamat gyorsaságának és a kettős állampolgársági törvény sikerességének hangsúlyozásában. A diplomata röviden leírta, hogyan is történik a magyar állampolgárság megszerzése a gyakorlatban, és azzal is elbüszkélkedett, hogy az általa vezetett külképviseleten zajlik a legnagyobb forgalom, ezzel Csíkszereda megelőzi Kolozsvárt és Szabadkát a feldolgozott kérelmek tekintetében.

A győzelmi képet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) égisze alatt tevékenykedő Demokrácia Központok két munkatársa is erősítette. Tiboldi László, a csíkszeredai Demokrácia Központ vezetője néhány statisztikai adattal is szolgált, amelyekből kiderült, az irodahálózat Erdélyben több mint százötezer igénylő dossziéjának összeállításában segédkezett.

Az átütő sikerek mellett azonban néhány keserűség is vegyült a könnyített honosítási folyamatba, főként Szlovákiában, ahol a hatóságok a szlovák állampolgárság elvesztésével büntetik azokat, akik igényelték a magyart. Erről a helyzetről Boldoghy Olivér komáromi színész számolt be, aki egyike annak a huszonöt felvidéki magyarnak, akiket megfosztottak szlovák állampolgárságukról. Boldoghy-t a márciusi parlamenti választásokon már nem engedték szavazni, ám ő még a többszörös felszólítás ellenére sem adta át hivatalos iratait a rendőrségnek, így tudott most Romániába is beutazni.

A felvidéki színész beszámolt arról az ellenállási mozgalomról, amelyet a szlovák állampolgársági törvény jogsértő intézkedései ellen szerveznek. Elmondta, 2011 szeptemberében aláírásgyűjtésbe kezdtek, az aláírásokat nemrégiben adták be a szlovák a kormánynak. Ezzel egyidőben az alkotmánybíróság is elkezdett foglalkozni az üggyel. A hallgatóság soraiban ülő Gubík László, a Boldoghy-éval hasonló jogi helyzetben lévő felvidéki fiatal szerint belátható időn belül nem számíthatunk a taláros testület döntésére.

A szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatban Répás Zsuzsanna rámutatott, hogy maga a szlovák kormány számára is terhes ez az intézkedés, ám még nem tudja, hogyan szabaduljon meg a tehertől. A szlovák államigazgatás nem tudja, hogyan is kell gyakorlatban alkalmazni az állampolgárság elvételéről szóló cikkelyeket, hiszen még nem jelentek meg a jogszabály végrehajtási rendeletei sem. Ezek hiányában a belföldi jogorvoslat lehetősége sem létezik még. A helyettes államtitkár rámutatott, a magyar kormány minden lehetséges nemzetközi politikai lépést megtett, ám a jogi lépéseket Szlovákián belül kell megoldani.

Répás Zsuzsanna azonban azt is kijelentette, a többi szomszédos országban szerencsére sehol nincsenek problémák a könnyített honosítási eljárás végrehajtásában.