Piszkos nigériai olajügyek

Az amerikai követségek kiszivárgott iratai szerint feltételezhető, hogy nagy olajvállalatokon és biztonsági cégeken keresztül az amerikai, brit és holland kormány is érintett a súlyos környezeti katasztrófával és az emberi jogok tiprásával járó Niger-deltai konfliktusban.

A Platform nevezetű, olajipari tevékenységeket monitorozó szervezet készített egy idővonalat a 2001 és 2010 közötti Niger deltai eseményekről, 4000 kiszivárgott amerikai követségi távirat pedig feltételezhető, hogy a nyugati kormányok, olyan vállalatokon keresztül, mint a Shell vagy a Chevron, kapcsolatba hozhatóak olyan nigériai milíciákhoz, amik rendszeresen megsértették az emberi jogokat – adta hírülThe Bureau of Investigative Journalism.

A Platform szerint a kormányok tisztában voltak a vállalatok és fegyveres milíciák közti kapcsolatokról, de nem törődtek vele – ez a szervezet szerint csak olaj volt a tűzre az évtizedes véres konfliktusban. A nemzetközi jog szerint vállalatok nem vonhatóak felelősségre emberi jogsértésért, így a rendkívül korrupt és szabályoktól mentes, de olajban annál gazdagabb régióban ezek büntetlenül tevékenykedhettek, kiélezve az amúgy is feszült helyzetet.

A Niger-delta évek óta komoly válsággal küzd az erőszakos rivális milíciák harca, a korrupció és az éveken át tartó olajszivárgás okozta súlyos környezetszennyezés miatt. A Platform tavaly kiadott jelentésében a Shell-t tette felelőssé a válság elfajulásában. A jelentés szerint az olajóriás rendszeresen fizet védelmi pénzt a harcoló milíciáknak a termelés háborítatlanságáért, így pénzelve az emberi jogsértéseket. A jelentést több nemzetközi jogvédőszervezet is támogatta, felszólítva a Shell-t, hogy vállaljon felelősséget tetteiért. A Shell visszautasította a jelentést, szerintük az tévedéseken alapul és leginkább olyan ügyekre fókuszál, amiket soha nem bizonyítottak. A Shell ragaszkodott álláspontjához, miszerint ők azon dolgoznak, hogy Nigéria profitáljon természeti erőforrásaikból.

Az emberi jogsértések mellett a szabályok és ellenőrzés hiánya miatt a környezetszennyezés is legalább akkora problémát jelent. A jog- és környezetvédő szervezetek remélik, hogy az idővonal segít rávilágítani a gondokra és ezzel nyomás alá kerülnek az olajóriások.

Rabb Imre

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »