Radikális reformokat akar látni az IMF

Hétfőn utazik Athénba a Görögországnak hitelező nemzetközi trojka tényfeltáró missziója és hétfőre várható a spanyol hivatalos hitelkérelem benyújtása a bankrendszer stabilizálására. Az IMF valutaövezetről készült értékelő jelentése azt javasolja, hogy az állandó mentőalap már rövid távon is közvetlenül részt vehessen a gyenge lábakon álló bankok újratőkésítésében.

Görögországba és Spanyolországba is a jövő héten indulhatnak azok a szakértői missziók, amelyeknek elő kell készíteniük a terepet az első esetben a már létező egyetértési memorandum esetleges felülvizsgálata, a második esetben pedig annak kitárgyalása és aláírása előtt.

Az Eurócsoport hétfői ülésén úgy döntött, hogy hétfőn Athénba menesztik a Görögországnak hitelező nemzetközi trojka (Európai Bizottság, IMF és Európai Központi Bank) tényfeltáró misszióját, amelynek az lesz a feladata, hogy minél előbb felmérje a még kora tavasszal elfogadott második kiigazítási program végrehajtását és megtegye a szükséges javaslatokat. Ugyanakkor újságírók kérdésére sem az eurózóna vezetői, sem pedig a csütörtöki ülésen résztvevő IMF vezérigazgató nem kívánt találgatásba bocsátkozni arról, hogy a görögökkel aláírt egyetértési memorandum feltételeit újra kell-e és lehet-e majd tárgyalni, mint arra vonatkozó szándékának a csütörtökön felesküdött új görög kormány hangot adott.

„Nem javasoltam az egyetértési memorandum semmiféle újratárgyalását. Lépésről-lépésre kell haladnunk, előbb lássuk a tényeket. Március óta nem voltunk a terepen” – jelentette ki Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója. A 17 tagú euróövezet pénzügyminiszterei üdvözölték a görög kormány gyors megalakulását, amelyet egyébként a csütörtöki ülésen még az ügyvezető kormány pénzügyminisztere képviselt. Az Eurócsoport a második mentőcsomag első hitelrészletéből még visszatartott 1 milliárd eurónyi összeg június végéig történő átutalásának is zöld jelzést adott, ám kikötötte, hogy Athénnak ebből kell finanszíroznia a leendő állandó euróövezeti mentőalaphoz, az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM) való hozzájárulás ráeső részét.

Az ülésen Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter ismertette a kormány bankok újratőkésítésére vonatkozó ütemtervét, arról tájékoztatva kollégáit, hogy a napokban befejeződött két független audit 51-62 milliárd euró pótlólagos tőkebevonási igényt tárt fel a pénzintézeteknél. Mint ismeretes, az Eurócsoport már korábban jelezte, hogy kész akár 100 milliárd euró erejéig is hitelt nyújtani az átmeneti mentőalapon, az EFSF-en keresztül a spanyol bankok újratőkésítésére. Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke közölte, hogy várakozásuk szerint a madridi kormány hétfőig hivatalosan is kérelemmel fordul az EU-hoz, és az Európai Bizottságnak ezt követően mandátumot adnak, hogy tárgyaljon ki egy, a spanyol bankrendszer szerkezetátalakításának és újratőkésítésének feltételeit tartalmazó egyetértési memorandumot Madriddal. Hozzátette, hogy a kölcsön végleges összege csak ezután válik majd ismertté.

Az Eurócsoport arról is megegyezett, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) július 9-re várt startjáig az EFSF nyújt majd kölcsönt a bankok feltőkésítéséhez az állami tulajdonban lévő spanyol alapon keresztül. Mihelyt az ESM belép a feladatot és a finanszírozást azonnal átveszi az EFSF-től. Az eurózóna vezetői ugyanakkor kitérő válaszokat adtak arra a kérdésre, hogyan hidalják át azt, hogy az EFSF alapszabályai az ESM-től eltérően nem különböztetik meg az elsőbbséget élvező (szenior) hitelezőket, ami a piacokat is nyugtalanítja és az egyik oka annak, hogy a legtöbb ország miért preferálná, ha egyből az ESM kölcsönözne a spanyoloknak. Klaus Regling, az EFSF vezetője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha még 100 milliárd euró is lenne a hitel, a spanyol GDP-nek az is csak a 10 százaléka és jóval alatta marad a spanyol államadósságnak.

Az Eurócsoport ülésén mutatta be Christine Lagarde a Nemzetközi Valutaalap szokásos éves jelentését az eurózóna helyzetéről. Az IMF szerint a valutaövezet válsága kritikus szakaszba jutott. A rendkívüli politikai intézkedések ellenére, a bank- és az államadósság-piacok az eurózóna jelentős részében továbbra is akut nyomás alatt vannak, „kérdéseket vetve fel a pénzügyi unió életképességét illetően”. Az IMF szerint ezért határozott és markáns elmozdulásra van szükség egy, a jelenleginél teljesebb gazdasági és pénzügyi unió, különösen egy bankunió és a mélyebb költségvetési integráció felé annak érdekében, hogy megállítsák a bizalom hanyatlását a térségben.

A Nemzetközi Valutaalap azt javasolja az eurózónának, hogy már rövid távon kötelezze el magát a hosszabb távon megvalósítandó kulcsfontosságú elvek mellett. Az IMF által javasolt három elv közül az első a bankunió, ami Lagarde szerint közös pénzügyi felügyeletet, és az euróövezet-szerte bankszanálási és betétgarancia alap létrehozását jelenti.

A második építőelem a fiskális (költségvetési unió) , a kockázatok tagállamok közötti megosztásával, aminek a gazdasági kormányzás megerősítésével kell párosulnia. A vezérigazgató szerint ez több forrást foglalna magába a központ számára; továbbá „közbülső lépéseket egy korlátozott, fokozatos felelősség-megosztásra a tagállamok között, aminek azonban az eddiginél központosítottabb ellenőrzés az előfeltétele”.

A harmadik pillérnek a kulcsfontosságú szerkezeti reformok végrehajtásának kell lennie az IMF szerint, ami magába foglalja a déli országok versenyképességének javítását és „egy vibrálóbb szolgáltatási szektort” az északi országokban.

A valutaalap jelentése emellett három rövid távú teendőt is megfogalmaz, pontosabban javasol az eurózóna számára. Az első egy kreatív és a növekedést jobban elősegítő monetáris politika (egyértelmű üzenet az Európai Központi Bank számára). A második, hogy folytatódnia kell a költségvetési konszolidációnak, aminek nominálisak helyett strukturális célok elérésére kell fókuszálnia. Végül az IMF a hivatalos berlini állásponttal szembeszállva szükségesnek tartaná, ha az ESM közvetlenül tőkésíthetné fel az instabillá vált bankokat, megtörve ezzel azt a bűvös kört, ami a szuverén adósságválság és a bankok válsága között létrejött, és mintegy túszként tartja fogva az egész valutaövezetet.

Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa úgy vélte, hogy a Bizottság nagyjából-egészében egyetért az IMF jelentésében foglaltakkal, hasonlóan foglalt állást az Eurócsoport elnöke is. Rehn elmondta, hogy az EU most a gazdasági és pénzügyi unió újraépítésén fáradozik. Hozzátette, hogy az Európai Tanács ősszel megállapodhat egy útitervről a gazdasági és pénzügyi unió új verziója, ahogy ő fogalmazott az EMU 2.0 felé.