Görögország: koalíciós kényszer az ősi ellenséggel

A görög lakosok megismételt országgyűlési szavazáson bizalmat szavaztak a megszorításokat támogató pártoknak, viszont a Szélsőbaloldali Koalíció (SYRIZA) az első fordulóhoz képest megerősödve jött ki. Az Új Demokrácia győzelme a legjobb pillanatban jött az európai pénzpiacok számára, viszont a kormányalakítás útja hosszú és rögös. A harmadik helyen lévő PASOK-on múlik, hogy gyors kormányalakítás lesz, avagy újra kínos patthelyzetre lehet majd számítani.

A közel egy hónapig tartó találgatásoknak vége, a június 17-i országgyűlési választásokon a görög állampolgárok a megszorításokra és az eurózónán belüli biztos maradásra szavaztak. A szavazatok 99,83 százalékos feldolgozottsága mellet az Új Demokrácia 129, a SYRIZA 71, a PASOK 33, a Szabad Görögök 20, az Arany Hajnal 18, a Demokratikus Baloldal (DIMAR) 17 és a Kommunista Párt (KKE) 12 főt delegálhat az újonnan alakuló parlamentbe. Első ránézésre az utolsó 2-3 napban rendkívül jól hajrázó Új Demokrácia stabil előnyt szerzett, amelynek köszönhetően könnyen koalíciót köthet a megszorításokat szintén támogató Pánhellén Szocialista Mozgalommal (PASOK). A helyzet viszont ennél bonyolultabb, ugyanis Evangelos Venizelos PASOK-elnök már a választásokat megelőzően kizárta annak a lehetőségét, hogy a szocialisták egyedüli pártként lépjenek koalícióba az Antonis Samaras vezette Új Demokráciával. Érdemes megfigyelni, hogy minek is tudható be a szocialisták vonakodása?

A PASOK 12,28 százalékos eredményével óriási veszteséget szenvedett el a 2009-es választásokhoz képest, a baloldali érzelmű görög lakosok elfordultak a válság egyik fő okozójától és a 2011-ig szinte ismeretlen SYRIZA-hoz pártoltak át. Venizelos jól tudja, hogy ha pártja csatlakozik a fájdalmas megszorításokat áterőltető Új Demokráciához, akkor a megmaradt népszerűség biztos lenullázódása elkerülhetetlen lesz. A következő kormányzati ciklus a kormánypártok számára biztos bukás lesz, ugyanis a görögök legnagyobb része elutasítja a további megszorításokat. Nem szabad megfeledkezni, hogy kizárólag a görög választási rendszerben lévő „first-past-the-post” elvnek köszönhetően sikerült többséget szerezniük a megszorítás-pártiaknak, amúgy százalékos eredményük együttesen is alig haladja meg a 40 százalékot.

A SYRIZA rendre elutasította a választásokat követően, hogy nagy koalícióba lépjen Samaras pártjával és a konzervatívok esetleges sikertelen kormányalakítása esetén nem is próbálkoznának  saját kabinet összeállításával. A SYRIZA taktikája egyértelmű, Alexis Tsipras és köre a konzervatívok gyors bukására számít, Görögországot csak akkor vezetheti stabil kormány, ha a kormány ki tudja húzni a 2014-es költségvetési időszak végéig. Az Új Demokrácia és a PASOK koalíciója rendkívül labilisnak tűnik, nem szabad elfelejteni, hogy évtizedek óta politikai riválisok, valamint a válság alatt is egymást vádolták az események eszkalálódásáért. Venizelos továbbá kifogásolja az Új Demokrácia óhaját, hogy ők adnák a miniszterelnököt, a szocialisták ezzel szemben egy Lukas Papadimoshoz hasonló független személyt látnának szívesen a kormány élén. Venizelos és Samaras nagy valószínűséggel megpróbálják majd meggyőzni Fotis Kouvelis pártját, az európárti DIMAR-t, hogy csatlakozzon hozzájuk. Kouvelis a májusi választásokat követően már egyszer visszautasította a SYRIZA nélküli koalíciós kormány gondolatát, viszont most a görög gazdasági helyzet kilátástalansága miatt akár bele is mehet egy megszorításpárti szövetségbe.  A DIMAR-on kívül nincs másik potenciális szövetséges, akihez Samaras fordulna, a többi párt alapvetően elutasítja a további megszorításokat.

Az idő lesz a legfontosabb tényező, a görög gazdaság talpon maradásához szükséges európai támogatások csak gyors kormányalakítás esetén vezethetnek sikerhez. Az európai vezetők egyöntetűen gyors kormányalakítás érdekében sürgették a pártvezetőket, az Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is cselekvésre szólította fel az Új Demokráciát. Legjobb esetben is csak a hónap végén állhat fel a görög kormány, ugyanis az államfőnek előbb egyesével kell megbíznia kormányalakítással az első három helyen lévő pártot. Sokan a politikai formációk konszenzusképtelensége miatt kihagynák a pártok 3 napig tartó kormányalakítási próbálkozásait és egyből az államfő által vezetett közös tanácskozásokat hoznák előre. A folyamat elhúzódásával a görög vezetők azt kockáztatják, hogy az európai pénzpiacok negatív fordulatként értékelik az újabb patthelyzetet, amelynek hatása az euró árfolyamának újabb zuhanása lehet. A választásokat követően a részvénypiacok pozitívan nyitottak június 18-án, az ázsiai indexek 2 százalékkal, a londoni FTSE pedig 1,2 százalékkal nőtt. A piaci elemzők is jól tudják, hogy a pozitív folyamtok rövidtávúak. Gyors kormányalakítás tudná csak stimulálni tartósan a piacokat és ebben az esetben a hitelminősítők sem kérdőjeleznék meg az eurózóna tagországainak hitelbesorolását. Hogy menyire rövid lefutásúak a pozitív hatások, azt jól szemlélteti, hogy június 18-án délután már a görög tőzsdeindex a reggeli 6 százalékos növekedésről 3 százalékra csökkent.

Egy megszorításpárti kormány felállítása azt jelentené, hogy az eredetileg 2013-ig tervezett megszorításokat minimum 2015-ig tolnák ki. Samaras ezzel a döntésével ellentmond annak a választási kampányban rögzített programpontjának, hogy a görög gazdaság már 2014-től növekedésnek kell, hogy induljon. Nem világos, hogyan fogják egyeztetni az Új Demokrácia és a PASOK berkein belül a megszorításokat rögzítő memorandum felülvizsgálat illető álláspontokat. A két párt álláspontja jelentősen eltér, a szocialisták sokkal kevésbé engedékenyek az európai vezetők olyan követeléseivel szemben, mint a további bér- és nyugdíjcsökkentések kell végrehajtása, valamint magasabb adók kivetése az alapvető élelmiszerekre és használati cikkekre. Egy esetleges Új Demokrácia – PASOK – DIMAR kormány stabilitását mind a parlamenten belüli, mind a parlamenten kívüli ellenzék jelentősen kikezdené, több szakértő azon a véleményen van, hogy csak bajosan vészelné át a kormány a 2014-es európai parlamenti választásokig tartó időszakot. Nagyban függhet a kormány tekintélyének alakulása attól, hogy az Európai Unió mennyit fog engedni a megszorítások enyhítéséből.

A görög lakosság szkeptikus a folytatást illetően, a Twitter közösségi hálón a választási eredmények nyilvánosságra kerülését követően sokan harmadik választás kiírását vizionálták. A forgatókönyv nem lenne túlságosan meglepő a pártok megalkuvás-képtelensége miatt, ugyanakkor a görög gazdaság szinte garantált összeomlása követné egy ilyen hír bejelentését. Hogy mennyire a szakadék szélén táncol a görög állam, jól szemlélteti, hogy a kórházakban országszerte sürgősségi műtétek maradnak el kötszer, fájdalomcsillapítók és műtéti kesztyűk hiánya miatt. A Biotest gyógyszergyártó volt az első nemzetközi beszállító, amely kivonult Görögországból a 2011 óta gyülemlő tartozások miatt. A kórházak nem kapnak elég állami forrást, hogy fedezzék a legfontosabb gyógyszerkiadásaikat és ennek következtében számos helyen hiány alakult ki életmentő, onkológiai gyógyszerekből.

Ez a hagyaték vár a görög pártokra június 18-án, a gyors kormányalakítás szó szerint életmentő lehet sok görög lakos számára.