Megállapodtak a tagállamok

Megállapodtak a tagállamok az 50 milliárd eurósra tervezett uniós infrastrukturális megalapításának és felhasználását rögzítő jogszabályról. A transzeurópai közlekedési, energia- és telekommunikációs hálózatok felújítására és építésére létrejövő pénzalapból végül nemcsak a vasúti, hanem a határkeresztező közúti szakaszokat is lehet majd fejleszteni.

Úgynevezett részleges általános megközelítést értek el az uniós közlekedési miniszterek az Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF) létrehozását célzó jogszabályi javaslatról. A tárcavezetők a luxemburgi ülésükön megállapodtak az összesen 50 milliárd eurósra tervezett pénzalap működési feltételeiről, és néhány ponton pontosították azt, hogy mekkora önerő mellett, mire is lehet majd felhasználni az alapból származó uniós forrásokat.

A Bizottság 2011 júniusában mutatta be a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tervezetét, ebben javaslatot téve a CEF létrehozására. Brüsszel célja a ténylegesen európai jellegű közlekedési, energia- és telekommunikációs hálózatok kiépítése, a testület viszont úgy látta, hogy az eddigi ösztönzők ellenére a tagországok nem törekedtek a határokon átnyúló projektek végrehajtására, csak a saját tagállami beruházásaikra koncentráltak. Az infrastrukturális alapból ezért főként a határokon átnyúló, több országot is érintő beruházásokat támogatná az Európai Unió.

A miniszterek számára már csak egyetlen nyitott kérdés maradt az első körös tanácsi álláspont kialakítása előtt: lehessen-e forrást igényelni a CEF-ből a határokon átnyúló közúti infrastruktúra fejlesztésére, vagy ne. Szlovén javaslatra végül bekerült a részleges általános megközelítésbe, hogy a határkeresztező útszakaszok közül ne csak a vasúti, hanem a közúti szakaszok fejlesztésére is lehessen igényelni pénzt az infrastruktúra alapból. A Bizottság elfogadta a módosítást, noha régóta hangoztatott célja, hogy a vasúti hálózatot fejlessze, ösztönözve a közúti forgalom fokozatos átterelését a sínekre.

Költségek

Az Európai Összekapcsolási Eszközről szóló jogszabály vitájának megkezdését több tagállam és több európai parlamenti frakció sem tartotta helyesnek addig, amíg ki nem derül, hogy mekkora összeg áll majd az alap rendelkezésére a következő hét évben. A Bizottság 50 milliárd eurót javasolt a 2014-2020 közötti időszakra. A tervek szerint ebből 31,7 milliárd eurót lehetne fordítani közlekedési fejlesztésre, 9,1 milliárd eurót energia-, és körülbelül ugyanekkora összeget telekommunikációs projektekre. A közlekedési szektor fejlesztésére további 10 milliárd eurót kanyarítana le a Bizottság a következő hétéves perspektívában rendelkezésre álló kohéziós alapból.

Ez viszont még csak bizottsági javaslat, a többéves pénzügyi keret vitája párhuzamosan zajlik a CEF vitájával, összegek nélkül viszont több delegáció szerint sincs értelme vitázni a részletekről. A közlekedésért felelős EU-biztos erre válaszul azt vetette oda a vonakodó tárcavezetőknek, hogy „Tényleg ezt akarják? Mondjuk meg a pénzügyminisztereknek (ők tárgyalnak a többéves pénzügyi keretről), hogy adják ide az 50 milliárd eurót, és majd később megmondjuk, hogy mire kell?”.

A tagállami fenntartásoknak megfelelően nem is kerültek bele összegek a jelenlegi elfogadott megállapodásba, az egyelőre csak a felhasználási feltételekre koncentrál. Meghatározza például, hogy az egyes határokon átnyúló projektekhez milyen arányban igényelhető uniós támogatás. Siim Kallas EU-biztos kérdésre válaszolva elmondta, 10-85 százalék között változhat az uniós társfinanszírozás mértéke.

A kohéziós alapból érkező támogatások esetében a 85 százalékot is elérheti az EU-rész mértéke, a kohéziós alap forrásaira nem jogosult országok viszont egyes projektekhez csak 10 százalékos támogatást kaphatnak. A határkeresztező útszakaszok esetében a vasúti fejlesztéseket 30, a közútiakat 10 százalékos EU-hozzájárulással lehet megvalósítani. Magyarország támogatta a társfinanszírozási arányokat, de felhívta a a figyelmet arra, hogy ezek további csökkentése már veszélyeztetné a beruházásokat.

Kohéziós alap bevonása

Az úgynevezett „Kohézió Barátai” országcsoport nem támogatja, hogy a kohéziós alapból 10 milliárd eurót kanyarítsanak le a CEF számára. A Magyarországot is tagjai között tudó csoport szerint a felzárkóztatási alap pénzeire jogosult országok rosszul járnának egy ilyen konstrukcióval. Völner Pál közlekedési államtitkár a BruxInfónak elmondta, a kohéziós alap forrásai országokra vannak lebontva, de az új rendszerben már ezt a 10 milliárd eurót egy közös kalapba tennék bele, és fennállna a veszélye annak, hogy Magyarország nem jutna hozzá annyi pénzhez, mint amennyihez a kohéziós alapból nekijárna.

Az államtitkár kifejtette, egész egyszerűen azért nem, mert „eddig automatikusan megkaptuk ezt a pénzt, most pedig Brüsszelben kellene pályáznunk rá”.