A magyar oktatás miatt is aggódik Brüsszel

Az Európai Bizottság aggódik az iskolarendszerből idő előtt kipottyanók magas száma miatt. A trend ugyan fokozatosan javul, ez azonban a Bizottság szerint csak időszakos. Magyarország azon kevesek közé tartozik, ahol romlanak a mutatók.

Csak Belgiumban, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon nőtt 2011-ben azoknak az aránya, akik a tankötelezettségi korhatár betöltése előtt elhagyják az iskolarendszert. Az Európai Bizottság az Eurostat legutóbbi adataira hivatkozva kongatta meg ismét a vészharangot, Brüsszel szerint ugyanis újabb intézkedések nélkül a tagállamok nem fogják tudni teljesíteni a 2020-ig tett erre irányuló vállalásaikat.

Belgiumban 11,9-ről 12,3, Lengyelországban 5,4-ről 5,6, Szlovákiában 4,7-ről 5, Magyarországon pedig 10,5-ről 11,2 százalékra nőtt 2010-2011 között az iskolát idő előtt elhagyók aránya. Az uniós átlag egyébként 2010-ben 14,1, 2011-ben pedig 13,5 százalék volt. A tendencia viszont a Bizottság szerint nem lesz állandó.

A testület attól tart, hogy az iskolában maradók számának növekedése EU-átlagban nem reformok, és strukturális jellegű tagországi intézkedések következménye, hanem természetes velejárója a fiatalkori munkanélküliségnek. Brüsszel magyarázata szerint a rossz foglalkoztatási helyzet arra sarkallhatja a fiatalokat, hogy fejezzék be inkább az iskolát, de a Bizottság úgy látja, ez nem lesz így jobb foglalkoztatási körülmények esetén.

Tekintve az elmúlt évek tendenciáit, amikor is meredeken javultak a mutatók, a 2011-es 13,5 százalék alapján nem tűnik nehéznek az uniós szinten vállalt 10 százalék alatti arány teljesítése 2020-ra, a Bizottság így nem is elsősorban azokat az országokat figyeli árgus szemmel, ahol magas az iskolarendszerből korán kipottyanók aránya, hanem azokat, ahol nem javul, hanem romlik a helyzet.

Ezért fogalmazott meg a Bizottság a május 30-án közzétett országjelentéseiben hat országnak is ajánlásokat a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében. Magyarország kormányának azt javasolta Brüsszel, hogy készítsen nemzeti stratégiát a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére, ebben pedig az ehhez kapcsolódó megfelelő finanszírozást is részleteznie kell a kabinetnek.

A magyar problémára már télen felhívta a figyelmet a testület. Amint arról a BruxInfo beszámolt, a testület aggályosnak tartja a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16-ra csökkentését. Bár az oktatáspolitika szervezése tagállami hatáskörben van, így a Bizottság jogi felelősségre vonás helyett csak arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte ez az intézkedés veszélyezteti a 2020-ra kitűzött uniós és magyar tagállami célkitűzést is. (Magyarország azt vállalta, hogy – az uniós célkitűzéssel összhangban – 1 százalékra szorítja le az iskolát idő előtt elhagyók számát.)

Kifogásolta a Bizottság az államilag finanszírozott felsőoktatás rendszerének átalakítását is, jelesül azt a rendelkezést, hogy a diák – a tandíjmentessége fejében – köteles legalább kétszer annyi időt Magyarországon dolgozni a diplomázás utáni 20 évben, mint amennyi ideig a képzése tartott. Ellenkező esetben vissza kell fizetnie a képzésének a költségeit. Bár több civil szervezet is a hallgatók röghöz kötését látja az intézkedésben, és az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogy a törvénycikk sérti-e a munkaerő szabad áramlásának elvét, az oktatási EU-biztos egyelőre csak attól tart, hogy a tavaly szeptember óta hatályos jogszabály visszafogja majd az érdeklődést a felsőfokú tanulmányok iránt.

Pedig a diplomások arányának növelése szintén uniós célkitűzés. 2020-ra a 30-34 év közötti uniós állampolgárok 40 százalékának felsőfokú végzettséggel kellene rendelkeznie – így szól az EU-tagállamok vezetőinek vállalása, amelyen belül Magyarország 30,3%-os arány elérését vállalta. Ehhez képest 2011-ben a korcsoport 28,1 százaléka rendelkezett diplomával, egy évvel korábban pedig csak a 25,7 százaléka.

Uniós átlagban 34,6 százalékos a diplomások aránya, míg 2010-ben csak 33,5 százalék rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A tagállami helyzetet és vállalásokat tekintve számos ország előtt áll kemény munka a következő 8 évben. Szlovákiában 23,4 százalék volt a diplomások aránya, 2020-ra viszont 40 százalékos arány elérését vállalták. Luxemburgnak 48,2-ről 66ra, Csehországnak 23,8-ról 38-ra, Portugáliának pedig 26,1-ről 40 százalékra kellene növelnie 2020-ig a felsőfokú végzettségűek arányát.