Szlovákia valóságos Paradicsom a kincsvadászok számára, akik fémdetektorral keresnek a földben értékes tárgyakat.
A kincskeresők legutóbb a dévényújfalui (Devínska Nová Ves) várhelyet és a Garam mente árkait fésülték át. Ha archeológus akarja megtenni ugyanezt, akár egy évig is eltart a fémkereső alkalmazását engedélyező hivatalos irat beszerzése – mondta a pravda.sk-nak Matej Ruttkay, a SAV Régészeti Intézetének igazgatója. A szakember szerint további veszélyeztetett hely többek között a zempléni várhely és Zohor település. „Minden ismertebb helyszínen megtalálhatók a rablók nyomai. A külföldi börzéken sok Szlovákiából származó lelet kering. Összességében nem ezer vagy tízezer eurós értékekről van itt szó, hanem százezres, milliós nagyságrendről” mondta Ruttkay.
Hatalmas értékkel rendelkezhet akár egy apró érme is. „A rendőrség tavaly egy értékes dák-kelta eredetű ezüstpénzzel, agy tetradrachmával is foglalkozott, amely az i.e. 1. századból származik ” tudatta a pravda.sk-val Michal Slivka rendőrségi szóvivő. Hasonló érmét értékesítettek három hete 8 ezer euróért egy pozsonyi aukción. Ha egy detektoros kincskereső kiás egy ilyen értékes érmékkel teli korsót, milliomossá válhat. Régészek az archeológiai értékek védelmét szolgáló törvény módosítását követelik. Nem a jogszabály szigorítására törekszenek, csupán arra, hogy a tudósok munkáját ne fékezze a bürokrácia. Ma ugyanis amíg ők akár egy évet várnak a fémdetektor használatának engedélyezésére, a kincskeresők megelőzik őket. „El kell érnünk, hogy az engedéllyel rendelkező régész azonnal elkezdhesse a szükséges feltárást. Napjainkban először jelentést kell benyújtani a körzeti műemlékvédelmi hivatalhoz, amely elrendeli a helyszíni szemlét, s csak ezt követően határoz az ügyben. Az elvesztegetett idő a lelet pusztulását eredményezheti” – mondta Ruttkay hozzáfűzve: jelentősen könnyítene a helyzetükön, ha a fémkereső használatát illetően csak bejelentési kötelezettség terhelné a régészeket.
A műemlékvédelmi hivatal nem híve a detektoros feltárásnak, ezért egyelőre nem hajlik a kérés teljesítése felé. „Ezzel legalizálnánk a leletek fémdetektorral történő kiemelését,” mondta Renáta Glaser-Opitzová, a régészeti osztály tagja. Megoldásnak a fémkeresőre kirótt adó megemelését tekinti, vagy a fegyvertartási engedélyhez hasonló jogosítvány kibocsátását. Növelné továbbá a műemlékek védelmére szakosodott rendőrségi dolgozók számát. „Remélem, hogy a környezetvédelmi ügyosztály mintájára egy műemlékekkel foglalkozó ügyosztályt is létrehoz a rendőrség” – tette hozzá.
Minden műtárgy, amely a földben vagy vízben található, az állam tulajdonát képezi. A megtaláló kötelessége azokat bejelenteni a körzeti műemlékvédelmi hivatalnál. Erre motiválhat a megtalálói jutalom – ami adott esetben akár a lelet értékének 100 százaléka lehet. Nyitra környékén egy ház felújítása során értékes érmékkel teli edényt találtak, és a becsületes megtalálót 6 900 euró jutalomban részesítették. Ha a leletet fémkeresővel találta volna meg, egy centet sem fizettek volna neki.
A rendőrség szerint Szlovákiában megközelítőleg 1000 fő keres műtárgyakat fémdetektorral. Tavaly hat illegális régészeti tevékenység ügyében folyt eljárás. Kisebb jelentőségű ügyet 50 eurós büntetéssel oldott meg a rendőrség, két fémdetektorral dolgozó „amatőr régészt” viszont vád alá helyezett. Az elkövetők legkevesebb öt év börtönbüntetéssel sújthatók, különösen nagy összegű károkozás esetében pedig tíz év szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság.
2007-ben Nagy-Britanniában is újraszabályozták a kincskereséssel kapcsolatos jogszabályokat. A bejelentési kötelezettség miatt a korábbihoz képest jóval több megtalált kincs kötött ki az ottani múzeumokban. A brit jogszabályok szerint a 300 évnél régebbi arany vagy ezüst leletek kincsleletnek számítanak. Ezeket be kell jelenteni, és a kormány egy bizottsága felbecsüli az értékét. Az ilyen leletek az uralkodó tulajdonát képezik. A British Múzeum éves jelentése 2001-ben még csak 200 megtalált kincsről számolt be, a szigorítást követő évben már 750-ről.
Kitekintő / Hírek.sk