Honduras: veszélyben az újságírók és a demokrácia

A hondurasi Újságírás Napjáról ünneplés helyett tüntetéssel emlékeztek meg a közép-amerikai országban. A demonstrálók a kormány figyelmét akarták felhívni a gyenge közbiztonságra és arra, hogy az utóbbi időben megnőtt a média munkatársai ellen elkövetett bűncselekmények száma.

Rendhagyóan ünnepelték Hondurasban az Újságírás Napját. Hagyományosan ekkor szokták kiosztani a szakmabelieknek járó Álvaro Conteras díjat, amelyet most elhalasztottak. Idén a közép-amerikai ország öt városában vonultak utcára a sajtó munkatársai, hogy az életért és a szólásszabadságért tüntessenek.

A felvonulásnak a főszervező Hondurasi Újságírók Egyesülete (Colegio de Periodistas de Honduras-CPH) a “nemzeti nap az életért és a véleménnyilvánítás szabadságának védelmében” nevet adta, több szervezet is támogatta a megmozdulást, köztük az Emberi Jogok Nemzeti Bizottsága, és a Hondurasi Állami Autonóm Egyetem (UNAH).

“Ezekben a pillanatokban, amikor meg akarják félemlíteni és elhallgattatni az állami sajtót, minden újságírót, társadalmi kommunikátort, bemondót, kommunikációs hallgatót, fotográfust, operatőrt és minden hondurasit felhívunk arra, hogy gyűljünk össze, hogy elítéljük a kollégáink meggyilkolását, igazságot kérjünk és követeljük az életet és nemes foglalkozásunk szabad gyakorlását” – szólt a CPH által közzé tett felhívás. A szervezet elnöke, Juan Ramón Mairena szerint az alapvető gondolat felhívni a kormány figyelmét arra, hogy olyan “biztonságot garantáljon, amelyre minden hondurasinak szüksége van”.

A fővároson kívül az ország négy nagyvárosában tartottak tüntetést, az ipari központként is ismert San Pedro Sulában, Comayaguában, Cholutecában és La Ceilában. A felvonulás helyi idő szerint déli 10 órakor kezdődött, csak Tegucigalpában becslések szerint ötezren vettek részt. A demonstrálók az “Igazságot, Igazságot!” és a “Szólásszabadság, az egyesült sajtót sohasem fogják legyőzni” mondatokat skandálták. A légkört az egyik legnagyobb rádióadó bemondójára, a május 9-én elrabolt és 15-én meggyilkolt Alfredo Villatorora való emlékezés határozta meg. Villatoro özvegye is részt vette a megmozduláson, amelynek végállomása az elnöki rezidencia volt.

A szervezők csoportja találkozott Porfirio Lobo elnökkel, aki amellett, hogy köszöntötte őket az alkalomból, kijelentette, hogy kormánya a szólásszabadság elkötelezettje. Lobo kiemelte, hogy az utóbbi időben fontos személycserék történtek, a biztonsági minisztert és a rendőrség vezetőjét is leváltották. Az elnök beszámolt arról, hogy tárgyalt az illetékes tárcák vezetőivel arról, hogy milyen stratégiai lépéseket tegyenek régiót érintő problémák megoldására, köztük a szervezett bűnözésre, a fegyver- és drogkereskedelemre. “Mivel a bűnözés nemzetközivé vált, nekünk is azt kell tennünk (biztonsági intézkedésekkel), mert a közép-amerikai térség belső és külső bűnözéstől szenved, amit próbálunk, az testvérként, összehangoltan együtt dolgozni, hogy lebontsuk ezeket a falakat” -mondta az elnök. Az Egyesült Államok hondurasi nagykövetsége egy nyilatkozatban a “hondurasi sajtó kritikus pillanatának” nevezte ezt az időszakot.

A résztvevők a figyelemfelkeltés miatt sárga pólót viseltek, amelyre feketével írva a megmozdulás jelmondata volt olvasható: “Ne öld meg az igazságot az újságírók meggyilkolásával.” Sokaknak ismerősen cseng ez a mondat, mivel több hete a Sajtószabadság Világnapján a mexikói Veracruzban is utcára vonultak az újságírókkal szemben elkövetett gyilkosságok miatt.

Latin-Amerika az egyik legveszélyesebb térségnek számít a média munkatársaira nézve, itt kapják a legtöbb fenyegetést, és itt követik el ellenük a legtöbb bűncselekményt. Ezt több, az utóbbi időben publikált tanulmány és rangsor is alátámasztja, például az Újságírók Védelmének Bizottsága által a hónap elején közölt listán Kolumbia, Mexikó és Brazília is helyet foglal az első 12 között. Noha ezen Honduras nincs rajta, köztudott, hogy másik két közép-amerikai országgal, El Salvadorral és Guatemalával az úgynevezett Északi-háromszöget (Triángulo del Norte) alkotja, a világnak ebben a három országában történik a legtöbb gyilkosság. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma a napokban adta ki az emberi jogok helyzetéről szóló éves jelentését. Az érintett országok részéről kritikával illetett dokumentum Kuba, Venezuela, Mexikó és Kolumbia mellett Hondurasban is elítéli az emberi jogok elleni vétségeket. 

A közép-amerikai államban 2003 óta 30 szakmabelit öltek meg, és csak egy esetben született ítélet, így egyre inkább úgy tűnik, hogy Mexikót és Kolumbiát nyomdokaiba lépett. Ugyanakkor minden 100 000 hondurasi lakosra 86 gyilkosság jut, amellyel a legveszélyesebb országnak számít. Az utóbbi években a bizonytalan légkört a Manuel Zelayát megbuktató 2009-es puccs teremtette, Roberto Micheletti egy évig tartó elnöksége, majd az őt követő Porfirio Lobo kormányának intézkedései sem tudták a közbiztonságot stabillá tenni.

Az erőszak forrását a kábítószer-kereskedelem jelenti, valamint a salvadoriakból álló Mara Salvatrucha (MS13 vagy MS), és a guatemalaiak formálta Mara 18 (M18) bűnbandák összecsapásai, akiknek tevékenysége a drog- és fegyverkereskedelem, az emberrablás és a bérgyilkosság. A kormány az ország felfegyverzésén túl nem nyúlt más eszközhöz, noha 2011 óta a rendőrség megtisztítása zajlik, amelynek egyik intézkedéseként új rendőrfőkapitányt neveztek ki. Az eszkalálódó erőszakra nincsenek felkészülve a büntetés-végrehajtási intézetek sem, a rabok száma duplája a férőhelyek számának, a rendfenntartó szervek tehetetlenségét jelzik a börtönlázadások, februárban minden idők legsúlyosabb börtöntüze erre hívta fel a figyelmet.

Noha a kábítószer-kereskedelem elleni harc egyelőre reménytelennek tűnik, San Salvadorban gyűltek össze az elmúlt héten a háromszög országainak biztonságért felelős miniszterei, hogy elemezzék azt a folyamatot, amely a kis országban zajlik, mivel Mauricio Funes kormányának intézkedései március óta elősegítették a két említett bűnbanda közti tűzszünetet, ennek hatására drasztikusan visszaesett az emberölések száma. Az persze kérdéses, hogy ha Hondurasban hasonló előrelépés történik, akkor csökkenni fognak-e a sajtó területén dolgozókat ért atrocitások. A pénteki demonstráció rámutatott, hogy Lobo kormányának azonnali lépéseket kell tennie, a helyzet megoldása érdekében, mert a sajtó elleni támadások a demokráciát is veszélybe sodorják.

Balla Zsuzsa

Felkapott hírek

Friss hírek