Az európai nyomás fokozását kéri Timosenko lánya

Az ukrán vezetésre nehezedő európai politikai nyomás fokozását kérte az EU-tól a bebörtönzött egykori ukrán kormányfő lánya. Jevgenyija Timosenko az EP strasbourgi plenáris ülésén is részt vett, amelyen a képviselők a negyedik – Ukrajnát bíráló –állásfoglalást készülnek elfogadni csütörtökön.

„Szabadítsák ki Julija Timosenkót” – a volt ukrán miniszterelnök portréja mellett ez volt olvasható azon a nagyméretű drapérián, amelyet európai parlamenti képviselők tartottak a magasba az ukrán belpolitikai helyzetről szóló keddi plenáris vita előtt. Az EP sorrendben a negyedik, Ukrajnát bíráló állásfoglalást készül elfogadni csütörtökön, ebből az alkalomból Strasbourgba látogatott az egykori ukrán kormányfő lánya is.

Jevgenyija Timosenko szakbizottsági és frakcióüléseken is részt vett, majd sajtótájékoztatóján további nyomásgyakorlást kért az Európai Parlamenttől. Julija Timosenko lánya elmondta, folyamatosan romlik a helyzet Ukrajnában, „a Viktor Janukovics államfő vezette rezsim ugyanis egyre fokozza a megtorlásokat az ellenzékkel szemben”. Hozzátette, hogy semmilyen pozitív változás nem érzékelhető Kijevben, „sem jogi, sem humanitárius szempontból”.

A politikus lánya szerint Janukovics továbbra is manipulálja a médiát, és valótlan információk jelennek meg a „politikai foglyok”, így édesanyja fogvatartásáról, amelynek körülményei szerinte rosszabbak, mint amilyennek a média beállítja.

Jevgenyija Timosenko tolmácsolta anyja üzenetét, mely szerint „még ha ez lesz a negyedik bíráló állásfoglalás is Ukrajna ellen, azt kérem Önöktől, hogy folytassák a munkát, és fokozzák a nyomást a Janukovics-rezsimre. Azzal kapcsolatban, hogy a június 8-án kezdődő lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság politikai bojkottja használhat-e Julija Timosenko ügyének, a volt miniszterelnök lánya azt mondta, „ha az Európai Unió politikusai nem vesznek részt az ukrajnai mérkőzéseken, azt teljesen megértem, és azt is, hogy nem akarnak együtt mutatkozni az államfővel”. Reményét fejezte ki arra, hogy az akció „eléri végül a célját”.

Julija Timosenkót tavaly októberben ítélte 7 év börtönbüntetésre az ukrán bíróság, azért, mert a vád szerint jelentős anyagi kárt okozott Ukrajnának egy általa kötött gázszállítási szerződés. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is politikai indíttatásúnak nevezte a Timosenko elleni pert, és bár az nyugati nyomásra újraindult, de a politikus azóta is börtönben van, a legutóbbi – nagy port felvert hírek szerint – a fogvatartási körülményei rosszak, állítása szerint meg is verték.

Az Európai Parlament frakciói hasonló tartalmú, de mégis külön állásfoglalási indítványokat nyújtottak be. Bár a csütörtök déli szavazásra vélhetőleg összedolgozzák a tervezeteket, és így csak egy jelentésről kell majd szavazniuk a képviselőknek, de a cikkünk szerda esti megírásáig ez még nem történt meg.

A képviselőcsoportok a már korábban is hangoztatott aggályokat vetették fel a dokumentumtervezetekben. Egyrészt az igazságszolgáltatás független működését követelik Ukrajnától, és azt, hogy az eljárásokat átláthatóan, az európai előírásoknak megfelelően folytassák le a hatóságok. Követelik a képviselők azt is, hogy az általuk politikai foglyoknak nevezett ellenzéki bebörtönzöttek részesülhessenek megfelelő orvosi ellátásban. Minderre sajtótájékoztatóján Jevgenyija Timosenko is utalt, szerinte ugyanis az egyik ellenzéki vezető súlyos beteg, és nem mehet a közelébe orvos.

Átfogó reformokat sürget az Európai Parlament az igazságügyi és a választási rendszerben is. Az EP igyekszik előretekinteni: októberben ugyanis parlamenti választásokat tartanak Ukrajnában, és az Európai Unió szerint ezeket az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett szabályok szerint kell majd lefolytatni. Ez ugyancsak tetten érhető a néppárti, a szocialista és a liberális frakciók előterjesztésében is.

Ezek mellett az Európai Néppárt szeretné, hogy „azok az európai politikusok, akik magánszemélyként mégis részt vesznek a labdarúgó Európa-bajnokság ukrajnai mérkőzésein, legyenek tisztában azzal, hogy mi zajlik Ukrajnában, teremtsenek alkalmat az ellenzéki bebörtönzöttek meglátogatására, és lehetőleg ne a VIP-páholyokban foglaljanak helyet”.

A szocialisták ennél némiképp enyhébb hangvételű jelentéstervezetet készítettek. Ők – az általános aggályok kifejezése mellett – azzal érvelnek, hogy az EU-Ukrajna kapcsolatok mélyítése mindkét fél érdeke, így kérik az Európai Bizottságot, hogy „folytassa az őszinte párbeszédet Ukrajnával a társulási megállapodásról”.

A társulási megállapodásról 2007 óta tárgyal a két fél, és március 30-án parafálták is a szerződést. Aláírni azonban nem hajlandó az Európai Unió addig, amíg nem javul a belpolitikai helyzet Ukrajnában. Éppen ez ügyben tárgyalt múlt kedden Brüsszelben Mikolaj Azarov ukrán miniszterelnök és az EU bővítési biztosa is, kevés sikerrel.

Stefan Füle a keddi európai parlamenti vitán megismételte a Bizottság álláspontját. Elmondta, hogy az ukrán igazságszolgáltatási rendszer politikai irányítás alatt van, ezért átfogó igazságügyi reformra van szükség. Emellett a további előrelépés elengedhetetlen feltétele Julija Timosenko fogvatartási körülményeinek a javítása „akár belföldön, akár külföldön”.

Reményét fejezte ki, hogy – ahogyan ígérték – június végére meghozza a döntését az ukrán fellebbviteli bíróság a korábbi Timosenko-elleni ítélet kapcsán, és ezt követően az Emberi Jogok Európai Bírósága is dönthet az ügyben. Stefan Füle leszögezte, „addig nem fogunk tudni előrelépni a szabadkereskedelem lehetőségét is magában rejtő társulási megállapodás ügyében, amíg nem látjuk Ukrajnán a politikai szövetség iránti hajlandóság jelét”.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek