Növekvő feszültség Koszovóban

Tovább nő a feszültség Koszovóban, ahol a szerbek a május 6-án esedékes szerbiai választásra, míg az albánok annak megakadályozására készülnek. Közben két észak-koszovói járás már nemcsak Pristinával, de a belgrádi kormánnyal is hajlandó lenne szembeszegülni. Az új szereplő megjelenése a térségben azonban súlyos kérdéseket vet föl. Ezalatt a polgárokat egy rejtélyes albán szabadcsapat állítólagos megjelenése tartja izgalomban.

Úgy tűnik, Koszovóban az idő melegebbre fordulásával sem köszönt be a politikai „uborkaszezon”. Az elmúlt hetekben tovább folytatódott a Belgrád és Pristina közötti csatározás, melynek oka a május 6-i szerbiai választások kérdésében keresendő. Bár Szerbia kénytelen-kelletlen egyre visszafogottabban nyilatkozik, a helyi indulatok tovább forrnak. Ennek bizonyítéka egy rejtélyes albán fegyveres alakulat felbukkanása és két észak-koszovói szerb járás „lázadása” a belgrádi kormány ellen.

Ismert, Szerbia május 6-ára háromszintű választásokat írt ki. Ennek keretében a szerb állampolgárok elnököt, országgyűlést és helyi önkormányzatot fognak választani. A kérdés azonban korántsem ilyen egyszerű, hiszen Szerbia, el nem ismerve annak függetlenségét, Koszovó területén is meg kívánta tartani a voksolást. Nem meglepő módon Pristina azonnal szuverenitása megsértésének tekintette a szerbek szándékát és éles hangú kirohanásokkal válaszolt. A koszovói vezetők akár a választások erőszakos megakadályozását sem tartották kizártnak.

A feszültség azóta sem tért nyugovópontra, bár Belgrád bizonyos kérdésekben visszavonulót fújt. Múlt vasárnap Oliver Bogdanović, a szerb kormány Koszovó-ügyi minisztere bejelentette, a helyhatósági választásokat nem fogják megtartani a kérdéses területen. A miniszter azzal indokolta a visszalépést, hogy nem szeretnék megsérteni az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú rendeletét és veszélybe sodorni az Ibar folyótól délre, „enklávékban” élő szerbeket. Bogdanović egyúttal arra is emlékeztetett, az önkormányzati választások lebonyolítását Koszovó területén a nemzetközi szervezet ideiglenes hatósága, az ún. UNMIK-adminisztráció feladatának tartják Belgrádban.

A politikus igyekezett megnyugtatni a radikálisabb polgárokat is. Kijelentette, hogy a helyhatósági választások elmaradása nem jelenti az önkormányzatok megszűnését. Indoklásként kifejtette, máskor is maradt már el szerb önkormányzati választás Koszovóban, az intézmények léte mégsem került veszélybe. Hozzáfűzte, a szerb állam nem véglegesen mond le a helyhatósági választások megtartásáról Koszovóban, mindössze elhalasztja azokat.

Lázadás Belgrád ellen?

A belgrádi kormány bejelentése ellenére két észak-koszovói szerb járás, Zvečan/Zveqan és Zubin Potok vezetése nyilvánvalóvá tette, akár önhatalmúlag is megtartják a helyi választást. Oliver Bogdanović azonban a hírt kommentálva leszögezte, hogy Belgrád ezt a voksolást és eredményét nem fogja elismerni. Jelenleg még nem lehet biztosan tudni, hogy az észak-koszovói vezetők magatartása csupán egy gyenge próbálkozás, avagy a belgrádi vezetés és Észak-Koszovó közötti szakítás első állomása. Az utóbbi forgatókönyv megvalósulása számos igen súlyos kérdést vetne föl. Ezzel ugyanis még egy szereplő kapcsolódna be a jelenlegi Pristina-Belgrád-nemzetközi közösség hármasának játékába.

Nem ismert, hogy ez az észak-koszovói szerb tényező milyen irányítás alatt állna és hogy ki lenne képes ellenőrizni? Egyelőre nem látható az sem, Belgrádra milyen hatással lenne egy ilyen nyílt lázadás. Az elmúlt napok visszafogott belgrádi nyilatkozatait ismerve kérdéses az is, hogy vajon a szerb kormány a konfliktusból való kihátrálásának első lépéseit látjuk? Az európai integráció felé történő vezetésnek nyilvánvalóan egyre kellemetlenebb Koszovó kérdése. Egy „autonóm” észak-koszovói szerb közösség azonban nem biztos, hogy Szerbiát kevésbé tenné zsarolhatóvá a csatlakozási tárgyalások során.

Rejtélyes fegyveres civilek

Ami biztosan látható, hogy a feszültség növekvőben van a térségben. Az elmúlt héten egy, a Top Channel albán csatornán bemutatott videó borzolta a kedélyeket. A felvételen fegyveres albán civilek voltak láthatók, akik állítólag Koszovó északi részén „tevékenykednek”. Bár a fegyverrel rendelkező civil fogalma korántsem nevezhető szokatlannak a térségben, Belgrád és Pristina között azonnal beindult a szóbeli adok-kapok. A szerb kormány a KFOR békefenntartó erőit az albánok lefegyverzésére szólította föl és Pristina felelősségét hangsúlyozta. Hashim Thaçi koszovói miniszterelnök kijelentette, nem érdekeltek az erőszakos megoldásban, de a helyzetért mindenképp a szerbek a felelősek. Belgrád erre a koszovói kormány kalandorpolitikáját kárhoztatta, míg Thaçi nyilatkozatában leszögezte, Koszovó már lezártnak tekinti az erőszakot és nem fog vele élni, ám nem fogja engedni, hogy területének akár egy milliméterét is fenyegetés érje.

Az EU által Koszovóba delegált rendőri misszió, az EULEX nem kívánta kommentálni az esetet, míg a KFOR a szerb választásokat tartotta a feszültség okozójának és „a bevett szófordulattal élve” a béke megőrzésére szólította fel a feleket. Erhard Drews, a KFOR szóvivője kijelentette, meg fogják őrizni a polgárok békéjét Észak-Koszovóban. Mark Stimmler, a szóvivő helyettese később bejelentette, nincsen semmilyen jele annak, hogy a térségben több, vagy kevesebb fegyveres személy lenne, mint általában és arra sem, hogy Koszovóban fegyveres szabadcsapatok működnének.

Német erősítés

Bár kommunikációjában a nyugalmat hangsúlyozza, a KFOR katonai erősítéssel készül a május 6-án esedékes választásokra. Hogy minden lehetséges biztonsági problémára megfelelő választ adhassanak, Németország a NATO körülbelül 550, míg Ausztria 130 katonát vezényel a fiatal balkáni államba, ahol jelenleg összesen 5800 fegyveres szolgál a nemzetközi erők keretében.