Sokkolta a világot a norvég tömeggyilkos vallomása

Egész héten folyt Anders Behring Breivik kihallgatása az oslói bíróságon, ahová a hét minden napján rengeteg ember gyűlt össze a norvég merénylő beszámolójának meghallgatására. A 33 éves norvég férfi teljesen beszámíthatónak vallja magát.  Érzelemmentes elbeszélése a táborozó fiatalok hidegvérrel történő meggyilkolásáról sokkolta a hallgatóságot, és egész Norvégiát.

Az ötnapos kihallgatás megrázó vallomásai alapján a 33 éves elkövető a kettős merényletre mind lelkileg, mind testileg körültekintően felkészült, számos szakirodalmat tanulmányozott a bombakészítésről, a lövöldözésre pedig számítógépes szimulációs játékokkal készült. Breivik – aki eleve nem ismerte el a norvég bíróság illetékességét – bevallotta a gyilkosságokat, de büntetőjogi felelősségre vonását továbbra sem tartja indokoltnak.

A norvég terrorista nem titkolta, hogy a Munkáspárt nyári táborozó diákjai ellen elkövetett támadás tervei szerint százak halálát okozta volna. „Újra megtenném” –nyilatkozta az Utoya szigetén elkövetett mészárlásról a tárgyalás második napján. Részletes leírása sokkolta a hallgatóságot; Breivik teljes érzelmmentességgel beszélt tettéről, s csak akkor „érzékenyült el”, amikor az általa készített propagandavideót levetítették a bíróságon.

Breivik kitart amellett, hogy a 77 ember életet követelő támadások célja az volt, hogy megvédje Norvégiát és Európát a multikulturalizmus veszélyeitől, vagyis tettét figyelmfelkeltésnek szánta. Nézetei szerint nincs demokrácia Norvégiában és Európában, az emberek egy „liberális és kultúrmarxista diktatúrában” élnek. A médiát is hibáztatja ezért, elmondása szerint a norvég és európai újságírók nem függetlenek, hanem „politikai aktivisták”.

Breivik elmondása alapján tervei között szerepelt a korábbi norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland lefejezése, amelyet dokumentált volna, hogy közzétegyék az interneten. A volt kormányfő azonban már azelőtt elhagyta a szigetet, hogy Breivik megérkezett volna. A norvég férfit az al-Kaida módszerei ihlették, korábban véghez akart vinni egy merénylet Barack Obama ellen, amikor az amerikai elnök 2009-ben átvette a béke Nobel-díjat. Az oslói városháza közelében tervezett robbantást egy „szimbolikus” cselekedetnek szánta volna, mert a biztonsági intézkedések miatt nem sikerült volna elég közel férkőznie a helyszínhez.

Breivik a hallgatóságot felzaklató valllomásában elmondta azt is, hogy a merénylet előtt érzelmileg teljesen „kiürítette magát”, mert csak így volt képes véghezvinni a tervét. Vérfagyasztó részleteket mesélt az Utoya szigetén történt ámokfutásáról; a menekülésre képtelen és életükért könyörgő fiatalok története sokkolta az áldozatok hozzátartózóit és a jelen lévő túlélőket. A szélsőségesen iszlámellenes férfi azt is hozzátette, hogy nem tekinti magát rasszistának, s hagngsúlyozta, hogy teljesen beszámítható.

A több napon át tartó kihallgatás újabb lavinát indított el, a norvég mészárlás elkövetője a nyilvánosságot kihasználva népszerűsíti részletesen kifejtett nézeteit, és a szélsőjobb eszméket terjesztő gyilkos kérdése heves vitákat váltott ki a különböző internetes fórumokon.

Amennyiben a pszichológiai szakértői vélemény beszámíthatónak nyilvánítja a vádlottat, akkor kaphatja meg a Norvégiában jelenleg legsúlyosabb büntetést, a 21 év börtönt, ami csak indokolt esetben hosszabbítható meg. A norvég bíróságnak tehát a  tíz hetes per végén azt kell eldöntenie, hogy szabadságvesztésre, vagy elmegyógykezelésre ítéli Breiviket. A norvég jogrendszer értelmében ha utóbbira kerül sor, a merénylő akár idő előtt elhagyhatja az intézetet annak tükrében, hogy milyen fejlődést produkál a mentális kezelés során, s kiderül, hogy már „nem jelent veszélyt” a környezetére.