Német segítség az utolsó utáni pillanatban

Váratlan fordulat a francia elnökválasztás előtt: ugyan Sarkozy korábban kijelentette, hogy nem tart igényt Angela Merkel és a német konzervatívok támogatására a választási kampány során, ennek ellenére pénteken a francia és a német belügyminiszter a schengeni övezeten belüli határok egy hónapos visszaállítását javasolta arra az esetre, ha valamelyik külső határrészen nem megfelelő az ellenőrzés. A bevándorlást lassító mechanizmus pedig egyértelműen beleillik a választásokra készülő köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy retorikájába.

A schengeni egyezmény olyan „óriási eszköz, amit nem szabad kitenni a nemzeti érzékenység veszélyének”- így fogalmazott Angela Merkel német kancellár, mikor tavaly májusban Dánia minden egyeztetés nélkül szigorított határellenőrzést vezetett be Németországgal és Svédországgal szemben. Pénteken azonban a német kormány álláspontjában komoly változás történt, ugyanis Berlin és Párizs hivatalos levélben javasolta azt, hogy az Európai Unió Tanácsa vizsgálja felül a schengeni egyezményt, és szükség esetén állítsa vissza ideiglenesen az övezeten belüli határellenőrzést. Mi több, az Európai Unió két legerősebb gazdaságának belügyminisztere a jövő heti luxembourgi találkozójukon további megbeszélést kíván folytatni e témáról.

A német-francia kezdeményezés biztosan Sarkozy malmára hajtja a vizet a francia választási harcban, hiszen a francia köztársasági elnök a híres március 11-i villepentei beszédében kijelentette, ha nem sikerül megreformálni a schengeni együttműködést, akkor Franciaország kilép az övezetből: „… a schengeni megállapodás többé már nem tud választ adni erre a súlyos helyzetre. Nem hagyhatjuk, hogy a migrációs hullámok kezelése továbbra is a technokraták és a bíróságok kezében maradjon”. Kérdéses ugyan, hogy az újonnan született javaslat befolyásoló hatással bír-e majd a francia választások végkimenetelében.

A Hans-Peter Friedrich német és Claude Guéant francia belügyminiszter által beterjesztett javaslat megosztotta a német politikai pártokat a szóban forgó kérdést illetőleg. Míg a Die Grüne (Zöldek) és a szociáldemokraták (SPD), sőt még a koalíciós partner (FDP) nyilatkozatai egyértelműen az „el a kezekkel Schengentől” szólam mentén épülnek fel, addig a legnagyobb kormánypárt, a CDU-CSU véleménye szerint az új tervezet tartalmilag nem emelt be semmi újat, hiszen korábban az Európai Bizottság tett hasonló jellegű javaslatot a határellenőrzés megreformálására. Guido Westerwelle német külügyminiszter – aki korábban kritikával illette Merkel részvételét a francia választási kampányban – a Spiegelnek tett nyilatkozatában ismételten elítélte a német kormány beleszólását a francia belügyekbe, miután a német kormány egy pénteki sajtótájékoztatón hivatalosan kiállt Hans-Peter Friedrich mellett. Az FDP Európai Parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Alexander Graf Lambsdorff kiállt Westerwelle mellett, amikor a tervben lévő változtatásokra így reagált: „Sarkozy ilyen jellegű támogatása csupán a tőle jobbra lévő párt vitorlájából fogná ki a szelet, Európa rovására.”

A luxemburgi Schengenben 1985-ben kötött egyezmény a megállapodásban részes tagállamok belső határainak fokozatos leépítésével és a külső határellenőrzés erősítésével kívánta mélyíteni az európai integrációt. A schengeni övezet jelenleg 23 uniós tagországot foglal magába, valamint bizonyos kikötésekkel további négy állam (Izland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein) tagja az együttműködésnek.