Észak-Koreáról szólt a nukleáris csúcstalálkozó

A héten került sor a kétnapos nukleáris csúcstalálkozóra Szöulban. A dél-koreai fővárosban több mint 50 ország képviselője jelent meg, hogy megvitassák napjaink és a 21. század nukleáris kihívásait: a nukleáris fegyverek mielőbb leszerelését, az atomterrorizmus egyre növekvő veszélyét, és az atomenergia alternatív energiaforrásokkal történő jövőbeni helyettesítését. A csúcson Magyarországot Schmitt Pál képviselte.

A szöuli nukleáris csúcstalálkozó résztvevői között találjuk természetesen a „nukleáris elitklub” képviselőit (USA, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország), továbbá képviseltette magát India, Pakisztán, és Japán mellett az Európai Unió, az ENSZ, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. 2010-ben Washingtonban már volt egy hasonló nukleáris csúcstalálkozó, amelynek napirendi pontjai nagyban megegyeztek a mostani találkozó kérdéseivel. 

„Beyond Security, Towards Peace”

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az ázsiai kontinens lett a világgazdaság új, növekvő motorja, a növekvő gazdaság pedig egyben nagyobb energiafelhasználást is eredményez. Hogyan lehet a legegyszerűbben ezt az energiaéhséget csillapítani? Például nukleáris energiával. Azonban minél inkább az atomenergiára hagyatkoznak, annál fajsúlyosabb lesz a nukleáris biztonság kérdése a térségben: az uránfelhasználás lételeme az atomreaktoroknak, éppen ezért megnövekedhet az uránnal való visszaélések (lopás, csempészet, stb.) száma és a nukleáris terrorizmus lehetősége. A mai globális környezetben egy nukleáris terrorcselekmény nem csupán hatalmas emberáldozatokat követelne, hanem globális és környezeti hatásai is felbecsülhetetlenek lennének.

A találkozó elsődleges célja a nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtése, aminek útjában leginkább Észak-Korea és Irán, illetve azok fegyverkezési programjai állnak. Barack Obama amerikai elnök felhívta a figyelmet a globális együttműködés fontosságára (leginkább Kínával és Oroszországgal), amely nélkülözhetetlen a sikeres világméretű változás végrehajtásához. Úgy véli, van még esély diplomáciai úton rendezni az iráni helyzetet, azonban Iránnak is kellő komolyságot kellene tanúsítani az ügyben. Teherán azzal védekezik, hogy nem tartalmaz katonai elemet a nukleáris programja, a nyugati hatalmak viszont attól tartanak, hogy titokban atomfegyvereket fejleszt és gyárt. Obama orosz és kínai vezetőkkel fog találkozni, ahol megvitatják, hogyan tehetne eleget Irán a kötelezettségeinek – írja a BBC. 

Az örök kérdés: Észak-Korea 

A csúcstalálkozó üzenetét a nemzetközi együttműködésről némileg beárnyékolta Észak-Korea rakétahajtású műholdjának áprilisra tervezett fellövése. Habár Észak-Korea ügye nem képezte a tárgyalások egyik napirendi pontját sem, számos ország mégis fórumként használta a találkozót kritikai megfogalmazásaira.

Dél-Korea képviselője elmondta, a műhold fellövését nukleáris rakéta kifejlesztésének tervével azonosítja, és a „csúcstalálkozót arra fogja felhasználni, hogy felhívja a Nyugat figyelmét az északi szomszédja elleni szankciók kivetésére” – számolt be a CNN. Li Mjung-bak dél-koreai elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy „Észak-Korea csupán további szankciókat kockáztat, ha nem állítja le a terveit, ezzel is növelve elszigeteltségét a világ többi részétől”.

Az Egyesült Államok figyelmeztette Phenjant, hogy ez a lépése veszélyezteti azt a korábbi, a hónap elején létrejött nemzetközi megállapodást, amelynek értelmében az Egyesült Államok élelmiszersegélyt juttat az országba, ha Észak-Korea leállítja az atomprogramját és ENSZ megfigyelőket is beenged az országba. Az USA kiemelte, nincsenek ellenséges szándékai Észak-Koreával szemben, de a provokációkat nem fogja tétlenül szemlélni. 

Noda Josihiko japán miniszterelnök szintén nemzetközi együttműködést sürgetett. Nyitóbeszédében elmondta, „a tervezett rakétafellövés szembe megy a nemzetközi közösség és az ENSZ BT non-proliferációs határozatával” – írja a Reuters.

Phenjan természetesen tagadja a vádakat, és úgy reagált: „minden nemzetnek joga van a békés célú űrprogramhoz”, sőt, nemzetközi űrspecialistákat és újságírókat is hívott a majdani fellövésre. Az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) szerint déli szomszédja arra akarja használni a csúcstalálkozót, hogy lejárató kampányt indítson ellene, ezért Phenjan minden, a nukleáris programját kritizáló kijelentést hadüzenetnek fog tartani. 

A találkozó értékelése 

Nehéz lesz a csúcstalálkozó hangzatos bejelentéseit betartani, és nem várható közös megegyezés a nukleáris biztonsági követelmények kialakításáról, hiszen nincs egyetértés a nukleáris terrorizmus fenyegetéseinek szintjéről sem. A konferencia végén kiadott kommüniké nem szabja meg világosan a jövőbeni célkitűzéseket, és egyértelmű kritikát sem fogalmaz meg egyik állammal szemben sem.

A washingtoni székhelyű Non-proliferációs Tanulmányok Központjának egyik szakértője szerint „ideje lenne ambiciózusabb módon állni a kérdéshez” és végre tenni valamit, nem csak beszélni róla. Kritikusok úgy vélik, a következő esedékes találkozó Hollandiában az utolsó lehet, ha továbbra sem történik érdemi lépés.