Objektív megközelítést ígért az EP a készülő magyar jelentéshez

Objektív, tényközpontú és pártatlan megközelítést ígért a zöldpárti Rui Tavares a Magyarországról készítendő európai parlamenti jelentés munkája kapcsán, amely hétfő délután kezdődött meg az EP állampolgári jogi szakbizottságában. Az első vitán a frakciók egyhangúlag úgy vélték, a kiemelt EP-figyelem nem elsősorban Magyarországnak szól.

Az Európai Parlament februári felszólításának tesz most eleget az EP állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE), a február 16-án, a plenáris ülésen megszavazott, Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalás ugyanis feladatul adta a LIBE-nek, hogy a magyarországi ügyek folyományaként készítsen jelentést arról, hogy Budapest hogyan tartja be az Európai Bizottság által szabott kötelezettségeket és az Európa Tanács ajánlásait.

A jelentés készítőjének az EP a zöldpárti Rui Tavarest jelölte ki, aki a készülő jelentés első szakbizottsági vitáját megelőző sajtótájékoztatón objektív megközelítést ígért a magyar újságíróknak. A portugál politikus leszögezte, hogy ő most nem zöldpárti képviselőként dolgozik, hanem az egész Európai Parlament érdekét figyelembe veszi. Ennek megfelelően „ez nem egy partizán kezdeményezés, és nem is foglalkozom bal- illetve jobboldali jellegű ideológiai érvekkel, sokkal inkább az EU által elfogadott, közösen vallott értékekkel”.

A képviselő az ülésen a maga részéről tényeken alapuló, objektív munkát ígért, ami jogi és politikai tényeket vesz figyelembe. A kiindulópont az EU alapszerződései, az Alapvető jogi Charta, és az Európai Parlament által korábban elfogadott határozatok lesznek – tette hozzá. Rui Tavares a harmadik kiindulópontként az átláthatóságot, és a méltányosságot emelte ki, amely „az együttműködést és a másik fél tiszteletét kell, hogy jelentse” – mondta az EP-képviselő.

A LIBE-bizottság első ülésén kevés szó hangzott el arról, hogy mit is tartalmazhat a majdani jelentés, egyelőre azt próbálta felmérni a jelentéstevő, hogy milyen jogi kereten belül, mire terjedhet ki az állásfoglalás.

A felszólaló képviselők mind hangsúlyozták, hogy a most kezdődő munka és a jelentés nem Magyarország ellen irányul. A szocialista Tanja Fajon szerint „semmilyen körülmények között nem lehet az a célunk, hogy előre elítéljük a magyar kormányt”. A szlovén EP-képviselő azt mondta, nem az a cél, hogy mindeáron elítéljen az EU egy tagországot, pusztán az, hogy „megvizsgáljuk, hogy egy tagállami jogrendszer megfelel-e az uniós jogszabályoknak”. Szerinte a Magyarországgal kapcsolatos kiemelt figyelem arról szól, hogy az EU mindenhol biztosítsa: az uniós jogrend a nemzeti jog fölött áll.

Tanja Fajon, aki az úgynevezett árnyékrapportőre a jelentésnek, úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét kell a munka középpontjába állítani, ami szerinte „nem tűnik konzisztensnek a nemzetközi előírásokkal”, emellett a médiapluralizmus megteremtésével is kiemelten kell foglalkozni a következő hetekben – vetítette előre a szlovén szocialista képviselő.

Hasonlóképpen vélekedett a liberális Renate Weber is, aki ragaszkodott ahhoz, hogy ne előítéletekből induljon ki az EP a jelentés írásának kezdetén. „Nem az a cél, hogy leckéket adjunk a magyar kormánynak, hanem az, hogy küzdjünk azokért az uniós jogokért, amelyeket együtt harcoltunk ki, és amelyek mindenkinek járnak” – mondta a román képviselő.

Az Európai Néppárt luxemburgi képviselője – aki ugyancsak árnyékjelentéstevő – óvva intett attól, hogy újabb és újabb meghallgatásokat szervezzen az Európai Parlament Magyarországról. Frank Engel a lehető legbővebb, és „legkimerítőbb” jelentést kérte az EP-től, és ő is osztotta azt az álláspontot, hogy szigorúan jogi alapon vizsgálódjon az Európai Parlament. A néppárti képviselő azt mondta, olyan állásfoglalást kell készíteni, amely „lehet, hogy kimondja majd, hogy egyes döntések hibásnak bizonyultak, de a kormány elkötelezettségét senki nem vonja majd kétségbe”.

7-es cikk

Frank Engel leszögezte, „ez a jelentés semmiképpen sem lehet olyan határozat, amely az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezi Magyarország ellen”. Noha korábban a liberális és a zöldpárti frakció is kijelentette, hogy meg kell indítani Magyarország ellen az eljárást, amely első körben kimondhatná, hogy Magyarországon folyamatosan és rendszerszerűen megsérti az emberi jogokat. Az eljárás végső szakaszában Magyarország szavazati jogát is fel lehetne függeszteni az EU-intézményekben, jóllehet a két képviselőcsoport is úgy látja, hogy erre egyelőre nincs szükség.

A február 16-án elfogadott EP-határozat ennél enyhébb hangot üt meg: felszólítja az EP házbizottságának megfelelő Elnökök Konferenciáját, hogy vizsgálja meg a 7-es cikk szerinti eljárás bevezetését.

A felszólaló képviselők hangsúlyozták, a mostani munka nem erre irányul. „Szeretnénk elkerülni a 7-es cikk retorikáját” – mondta a szlovén szocialista Tanja Fajon, a liberális Sophia in ’t VELD pedig úgy vélte, ennek a gyakorlatnak nem az a célja, hogy az EP aktiválja a 7-es cikket, sőt, „remélem, elkerülhetjük ezt” – tette hozzá a holland képviselő.

A jelentés készítője a BruxInfo kérdésére ezzel kapcsolatban azt mondta: „nem ezzel a céllal vágunk neki a munkának, ugyanakkor ez az opció szerepel korábbi dokumentumainkban is. Nem zárhatjuk ki, hogy ez lesz a vége, de nem is fogunk ragaszkodni hozzá” – fogalmazott a portugál politikus. Rui Tavares kifejtette, a következő hetekben, hónapokban Magyarországra látogat majd, hogy személyesen is meggyőződjön a magyar helyzetről.

Azzal kapcsolatban, hogy kettős mércét alkalmaz-e az Európai Parlament, Tavares azt mondta, az Európai Parlamentnek minden olyan országgal szemben fel kell lépnie, amellyel összefüggésben felvetődik, hogy nem tartja be az uniós jogszabályokat. a BruxInfo kérdésére, miért foglalkoznak ezzel újra, amikor az Európai Bizottság mellett az Európa Tanács is górcső alá vett magyar törvényeket, az EP-képviselő elmondta, az Európai Parlament ezzel tölti be a saját szerepét. „Azzal, hogy Orbán Viktor is eljött Strasbourgba, és felszólalt, az EP azt bizonyította be, hogy valóban a demokrácia háza” – tette hozzá a zöldpárti politikus.

Felidézte, hogy az EP az elmúlt években számos tagországgal szemben fellépett már. Példaként említette, hogy a közelmúltban egy portugál közszolgálati újságírót bocsátottak el, aki a portugál és az angolai kormányt bírálta, és ebből is téma lett az Európai Parlamentben. „A LIBE-bizottságnak minden olyan esetet ki kell vizsgálnia, amikor csak felvetődik, hogy megsértették az emberi jogokat. Ha nem nézünk más országok körmére, nem végezzük jól a dolgunkat” – szögezte le Rui Tavares.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »