Brüsszel megtámadta a magyar adót

Az Európai Bíróságon támadja meg az Európai Bizottság a magyar telekommunikációs adót. A testület szerint ilyen jellegű adóterhet csak abban az esetben szabhat ki egy tagállam, ha az adott ágazat fejlesztésére fordítja az ebből származó bevételeket.

A harmadik szakaszába lépteti az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást a magyar távközlési adóval összefüggésben. A testület a szerdai döntésének megfelelően az Európai Bíróság elé utalja a 2010 októberében bevezetett magyar adó ügyét, amely a Bizottság megítélése szerint sérti az európai uniós jogszabályokat.

A Bizottság szóvivője elmondta, Magyarországon továbbra is érvényben van a távközlési szektorra kivetett adó, „amely azért jogellenes, mert annak bevételei a központi költségvetést gazdagítják, holott az EU jogszabályai szerint egyértelmű, hogy a telekommunikációs ágazatra csak azzal a feltétellel lehet kivetni különadót, ha az abból származó bevételeket az adott ágazat fejlesztésére fordítják”. Hozzátette, hogy a szabályok azt is leszögezik, hogy ezeket a bevételeket nem lehet becsatornázni a központi költségvetésbe, holott „Magyarország deklaráltan az államháztartási hiány csökkentésére fordította az adót”.

A Bizottság amiatt is elmarasztalta Magyarországot, hogy nem egyeztetett megfelelő módon előzetesen az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól.

Olivier Bailly felidézte, hogy az Európai Bizottság 2011 márciusában indította meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a telekomadó ügyében, és mivel a kormány első válaszlevele nem volt meggyőző Brüsszel számára, októberben a második szakaszba lépett az eljárás azzal, hogy a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. A kormánynak két hónapja volt a válaszra.

A harmadik szakasz elindítása nem meglepő, hiszen az októberi döntés után a miniszterelnök szóvivője közölte, „a közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is” – mondta Szijjártó Péter.

Energiaadó és kereskedelmi adó

Az Európai Bizottság hónapok óta vizsgálja a 2010 októberében bevezetett másik két úgynevezett válságadót is. A testület szóvivője kérdésre válaszolva közölte, az energiaszektorra kivetett válságadó ügyében megszüntették a vizsgálatot, arról ugyanis bebizonyosodott, hogy nem sért európai uniós jogszabályokat.

A kereskedelmi adót azonban továbbra is vizsgálja a Bizottság, a kötelezettségszegési eljárást azonban még nem indította meg az EU ez ügyben.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »