Ismét elmarad a görög államcsőd

Nyolc hónapnyi egyezkedés után az utolsó pillanatban  Athén mégis megkapta az újabb létfontosságú uniós segélycsomagot, ezúttal még szigorúbb feltételekkel.

A görög parlament szerdán jóváhagyta a helléni országot kisegítő újabb, 130 milliárd eurós nemzetközi segélycsomagot; a megállapodást 213 szocialista és konzervatív képviselő támogatta 79 kommunista és szélsőjobboldali nem szavazatával szemben. A Görögországnak szánt második mentőcsomagról még 2011 júliusában döntött az Európai Unió (EU). A „segély” egy részét a görög kormánynak utalják adminisztrációs célra, egy másik részét pedig a bankok feltőkésítésére fordítják.

Habár az eurózóna pénzügyminiszterei már hétfői brüsszeli értekezletük után megerősítették a hellének megsegítését, a hivatalos döntés az eurócsoport berkeiben született meg azután, hogy meggyőződtek róla; az athéni kormány meghozta a segély feltételéül támasztott szükséges lépéseket. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök szerint az egyedülálló nagyságú pénzügyi mentőöv egyben is jelenti, hogy Görögország kétségkívül a valutaunión belül marad. A program társfinanszírozója a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF), amely az eddigieknél kevesebbel, mintegy 28 milliárd euróval fog hozzájárulni Athén megsegítéséhez. (Korábban az IMF a segélyek negyedét finanszírozta.)

A második program egyedülálló lehetőséget teremt Görögország számára, amelyet nem szabad elszalasztaniuk. A görög hatóságoknak éppen ezért továbbra is erős elkötelezettséget kell mutatniuk, fenn kell tartaniuk a végrehajtás lendületét és szigorúan folytatniuk kell a kiigazítási politikájukat a pénzügyi konszolidáció, a strukturális reform és a privatizáció területén.  Athén második uniós mankója szigorú feltételekhez kötött: a segélyt részletekben utalják majd az államnak, mindig miután meggyőződött a közösség arról, hogy az addigi pénzeket célzottan és következetesen költik el az előbb részletezett célok elérése érdekében.

Ha a program sikeresnek bizonyul, a görögök adósságállománya a GDP 116,5 százalékára rúgna a legutóbbi előrejelzések szerint (jelenleg mintegy 160 százalék). Mindazonáltal egyes megfigyelők szerint a görögökön már akkora a nyomás, hogy képtelenség sikerre vinni a reformtervet és növekedési pályára állítani az országot. Utóbbi elérése már azért is gazdasági csodát igényel, mivel Athén olyan mértékű megszorítások bevezetésére kényszerül (minimálbér csökkentése, elbocsátások a közszférában, stb.), amely mindenképpen a gazdaság zsugorodását, nem pedig a fellendülését fogja maga után vonni. Többen már  most feltették a kérdést: vajon ez a mentőöv meddig oldja meg Görögország problémáit?

A döntés még Athén D-napja előtt (március 20.) született meg, amikor is 14,5 milliárd eurónyi lejáró kötvényt kellett visszafizetnie – amely az ország csődjét jelentette volna a mentőöv nélkül.

Az eurózóna tagállamai eközben szigorúbb kiadáscsökkentésre kényszerülhetnek, mint amilyenre eddig számítottak, hogy a költségvetési hiányaikat az uniós megegyezés szerinti szint alatt tartsák. Elsősorban a spanyol kormányra nehezedik az uniós nyomás a túlköltekezés visszafogására, megakadályozandó, hogy Madrid újra erősen kitetté váljon a válság kockázatainak. A költségek megvágása ellenére az ibériai ország GDP-arányos költségvetési hiánya még így is magasabb (5,3 százalék) lesz, mint amennyiben előzőleg megállapodott az Európai Bizottsággal (4,4 százalék). Ennek ellenére Mariano Rajoy spanyol kormányfő továbbra is fenntartja, hogy képes a 2013-as 3 százalékos hiánycél betartására.

Belgium szintén szorosabbra kénytelen húzni a költségvetési nadrágszíjat; az EU a dohány adójának növelésére, a védelem, külföldi segélyek és egészségügy területén mintegy 1,82 milliárd euró megtakarításra sarkallja Elio de Rupo kormányát. Brüsszel ígéretet tett az állami szektor deficitjének a GDP 2,8 százalékára való lefaragására, a 2011-es 3,8 százalékához képest.