A közlekedési hálót szövik a az uniós országok

Megállapodásra juthatnak a tagállamok közlekedési miniszterei csütörtökön a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) újratervezésének alapelveiről. A dán elnökség várakozásai pozitívak, annak ellenére, hogy a decemberi vita, és a közlekedési EU-biztos februári nyilatkozata alapján is úgy tűnt, egyelőre messze vannak egymástól a tagállami elképzelések, főleg, ami a hálózat új finanszírozási eszközét illeti.

Úgynevezett általános megközelítésre juthatnak az uniós közlekedési miniszterek csütörtökön a transzeurópai közlekedési hálózat reformját célzó javaslatcsomagról. A dán elnökség várakozásai szerint megszülethet az első körös megállapodás a Tanácsban a TEN-T hálózat kiteljesítésének politikai iránymutatásairól, amely alapján elkezdődhetnek az egyeztetések az elnökség és az Európai Parlament között a bizottsági javaslatról.

Az Európai Bizottság október 19-én mutatta be a javaslatait a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítésével kapcsolatos „politikai iránymutatásokra”, amellyel életet próbál lehelni az immáron több évtizedes projektbe. Brüsszel véleménye az, hogy – ugyan a közlekedési infrastruktúra épül, és a már meglévő vonalakat is folyamatosan újítják fel a tagállamok, de – a hálózat továbbra sem tekinthető transzeurópainak, nem áll össze egységes koncepcióvá, azaz a tagországok továbbra sem gondolkodnak határokon átnyúló megoldásokban.

Az októberi javaslatában a Bizottság bejelentette, hogy kétrétegű TEN-T-t szeretne. Létrejönne először is egy úgynevezett törzshálózat, amely tíz, központilag meghatározott intermodális közlekedési folyosót foglalna magában. A törzshálózat alkotná a transzeurópai hálózat gerincét, és olyan projekteket hangolna össze, amelynek végén Európa egyik végéből több, összehangolt közlekedési mód segítségével el lehet jutni a kontinens másik végébe.

A második réteg lenne az átfogó hálózat, amely a gerinc kiegészítéseként jellemzően kisebb, tagállamokon belüli projekteket tartalmazna. A Bizottság elképzelései szerint ezt úgy kell kiépíteni, hogy az Európai Unió bármely pontjáról legfeljebb 30 percen belül el lehessen érni az átfogó hálózatot.

A javaslat meghatározza, hogy első körben a törzshálózat kiépítésére kell koncentrálni. Ezt alátámasztandó, a Bizottság 2030-as határidőt adna a tagországoknak az ezzel kapcsolatos – javarészt már előkészített, és folyó – projektek befejezésére. Bizottsági tisztviselők elmondták, hogy a tervezet másik nagy újítása, hogy európai uniós forrást szinte kizárólag a törzshálózat projektjeire lehetne fordítani. Ennek eszköze lehetne az Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF), amely a 2014-2020 közötti pénzügyi keretben új költségvetési tételként jelenne meg.

Az összesen 31,7 milliárd eurós pénzkeret (amelyből 10 milliárdot a kohéziós alapból kanyarítanának le) forrásait kizárólag transzeurópai projektekre lehetne fordítani, mégpedig közlekedési-, energia- és telekommunikációs beruházásokra. A közlekedési EU-biztos február elején jelezte, hogy egyelőre pesszimista a CEF jövőjét illetően, a tagállami álláspontok ugyanis jelentősen eltérnek egymástól. A BruxInfo ezzel kapcsolatos kérdésére egy tanácsi diplomata azt mondta, „remélem, Siim Kallas mostanra már optimistább, de abban igaza van, hogy a CEF jövője nem most csütörtökön fog megoldódni”.

Források jelezték, hogy noha a TEN-T jövője nem választható szét az új projektek finanszírozásától, de a miniszteri találkozón egyelőre „csak” a politikai iránymutatásokról lesz szó. Az elfogadandó javaslat része a teljesítési határidők meghatározása; a „térkép”, amely a tíz újraszabott transzeurópai folyosót ábrázolja; emellett vélhetőleg vita lesz a tagállamok és a Bizottság között arról is, hogy mekkora döntési jogkörük lenne a tagországoknak egy-egy projekt meghatározásakor.

A Bizottság értékelése szerint ugyanis a transzeurópai hálózat kiépítése eddig éppen a nem megfelelő, valamint az egymástól eltérő tagállami pénzelosztási és döntési struktúrák miatt akadozott, ezért a törzshálózat beruházásait az Európai Bizottság az erre a célra létrehozott uniós ügynökséggel kezeltetné. A tagországok már jelezték, nem hajlandók ilyen hatásköröket átadni Brüsszelnek.

A csütörtöki miniszteri vitában emellett a Tanács olyan tagországi véleménykülönbségeken is megpróbál majd túllendülni, mint a törzshálózati infrastruktúra részeinek feltételei; maga a folyosók legitimációja, amely egyes tagországok szerint diszkriminatív rájuk nézve; és az, hogy az európai vasútforgalmi irányítási rendszer csak a törzshálózatra, vagy a teljes TEN-T-re vonatkozzon.