Rohamtempóban halad Izland

Négy további tárgyalási fejezet megnyitását tervezi a dán elnökség az Izlanddal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások március végi fordulóján – jelentette be a dán európai ügyi miniszter Strasbourgban, nem sokkal azelőtt, hogy az Európai Parlament elfogadta a szigetország uniós elkötelezettségét értékelő jelentést. A képviselők többsége szerint az EU-nak rugalmasnak és konstruktívnak kell lennie az Izland számára kényes szakpolitikák tárgyalásakor.

A versenypolitikai, az energiapolitikai, a külpolitikai és a védelempolitikai fejezetek megnyitását fogja kezdeményezni a Tanács nevében a dán elnökség a március 30-án rendezendő következő izlandi tárgyalási fordulóban – mondta az Izland uniós előrehaladását értékelő európai parlamenti vitában a dán európai ügyi miniszter. Nicolai Wammen elmondta, az izlandi jogrendszer átvilágítása már majdnem befejeződött, egyedül a sokat vitatott halászati politika vizsgálata tart még. Az átvilágítás szükséges ahhoz, hogy az utána meghatározott nyitási előírások meghatározásával meg lehessen nyitni a 35 tárgyalási fejezetet Izlanddal.

Az uniós csatlakozási tárgyalások a magyar elnökségi periódus végén, 2011. június 27-én kezdődtek meg Izlanddal, az azóta eltelt bő 8 hónap alatt 11 dossziét nyitottak meg a felek, nyolcat pedig ideiglenesen le is zártak. Nicolai Wammen ez alapján úgy ítélte meg, hogy a tárgyalások jó ütemben zajlanak. Ennek elsődleges oka, hogy Izland tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a Schengen-övezetnek is, ezért az európai uniós joganyag tekintélyes részét már egyébként is alkalmazza.

A miniszter méltatta a szigetországot, amelyben szerinte modern és hatékony a közigazgatás. A tárcavezető hozzátette, Izlanddal nagyon magas szintű az EU partnerségi viszonya, amely lehetővé teszi a szinte problémamentes tárgyalásokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy számos kihívás áll még Reykjavík előtt, amiket szerinte Izland le fog küzdeni.

Izland teljesítményét méltatta az európai parlamenti plenáris vitában a bővítésért felelős EU-biztos is, aki a közelmúltban bemutatott belső piaci eredménytábla eredményeivel illusztrálta a szigetország erőfeszítéseit. Ezek alapján Izland a rá vonatkozó, releváns uniós jogszabályok mindössze 0,5%-át nem ültette át a saját jogrendjébe, míg Stefan Füle szerint az uniós átlag 1,2%.

A BruxInfo úgy tudja, hogy Dánia szeretné mind a 35 tárgyalási fejezetet megnyitni a június 30-ig tartó elnökségi periódusa alatt. Éppen ez alapján véli úgy Stefan Füle, hogy a 2012-es év meghatározó lehet Izland számára a tárgyalásokkal összefüggésben, a minél gyorsabb tárgyalásokhoz a maga részéről minden segítséget megad a Bizottság – mondta az EU-biztos.

Füle felidézte, hogy Izland volt az egyik első európai ország, amelyet súlyosan érintett a 2008 őszén kirobbant globális gazdasági válság, és a szigetország a mielőbbi euróhoz csatlakozás reményében kérte a felvételét a közösségbe. Már akkor látszott, hogy az uniós dossziék nagy részének kitárgyalása csupán formalitás lesz, néhány fejezet kapcsán viszont az átlagosnál is jóval nagyobb vitákra és kompromisszumokra lesz szükség. Kérdés, hogy kinek a részéről.

Az izlandi gazdaság tekintélyes részét a halászat teszi ki, az uniós tagsággal elvileg kötelezően átveendő közös halászati politika alkalmazása, és ennek következtében a külföldi halászok odaengedése az izlandi partokhoz radikális hatással lehet az reykjavíki gazdaságra, ahogyan a bálnavadászat uniós tilalmának alkalmazása is „rosszul” érintheti a szigetországot. Kényesnek ígérkezik még emellett az élelmiszerbiztonsági, a mezőgazdasági és a környezetvédelmi fejezetek tárgyalása is, ahogyan erre utalt is Stefan Füle.

Egyebek mellett ezek is felvetődtek annak az európai parlamenti jelentésnek a szerda délelőtti vitájában, amelyet a képviselők szerda délben nagy többséggel el is fogadtak. Bár nem nevezhető egységesnek az EP-frakciók álláspontja minden izlandi kérdésben, de a képviselőcsoportok egyhangúlag méltatták Izland európai elkötelezettségét és teljesítményét.

EP-vita

Bár az Európai Bizottság – mint tisztviselőktől megtudtuk – ragaszkodna, és ragaszkodnia is kell az úgynevezett koppenhágai csatlakozási kritériumok szigorú betartásához, a strasbourgi plenáris vitán kiderült, több EP-frakció „rugalmasan és konstruktívan” kezelné az Izland számára kulcsfontosságú fejezeteket.

A svéd szocialista Göran Farm szerint az Európai Unió sokat tanulhatna Izland fenntartható és modern halászati politikájából. A képviselő úgy látja, az Európai Uniónak nagyon óvatosan kell közelítenie Reykjavíkhoz a bálnavadászat kérdésében is annak érdekében, hogy az izlandi lakosság a csatlakozás előtti népszavazáson támogassa is az ország uniós csatlakozását.

„A halak előbb voltak itt, mint mi!” – jelentette ki a zöldpárti Indrek Tarand. Az észt képviselő is úgy látja, hogy „Izland taníthatna nekünk egyet s mást”. A brit konzervatív Charles Tannock viszont úgy látja, hogy Izlandnak tiszteletben kell tartania az EU-jogszabályokat, és ez vonatkozik majd a közös halászati politika hamarosan bemutatandó reformjára is. Ha az új jogszabályok hatályba lépnek, Izlandnak azoknak is meg kell felelnie – mondta a képviselő.

Bizottsági szakértők ezzel kapcsolatban azt mondták, bár a tárgyalásokat alapvetően a Tanács mindenkori soros elnöksége és a tagjelölt ország folytatja le egymással, de a technikai munkát a Bizottság végzi. Ez alapján pedig a testület a hatályban lévő uniós jogszabályok, tehát a jelenlegi halászati jogi keret alapján tárgyalhat a halászati fejezetről.

A vitában felvetődött az Icesave-ügy is. Izlandtól mintegy 4 milliárd eurós kártérítést követelnek brit és holland befektetők, akiknek betétjük volt egy izlandi bankban az északi állam bankrendszerének 2008-as összeomlásakor. A brit és a holland kormány már korábban jótállt e betétesekért. A holland liberális Johannes Cornelis Van Baalen elmondta, Izland komolyan vette a kötelezettségeit, és elkezdte visszafizetni az összeget a betéteseknek.

Állásfoglalás

Az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalás mindettől függetlenül úgy látja, hogy az Icesave-ügy megoldatlan, és az izlandi kormány kezét köti az a két népszavazás is, amelyen az izlandi állampolgárok elutasították a kártérítést.

Az EP hiányosságot lát az izlandi bankrendszer európai megfelelésében is, arra ugyanis a képviselők többsége szerint továbbra is túlzott hatással van az izlandi állam.izl

A halászat kapcsán az állásfoglalás azt kéri, hogy a felek találjanak olyan megoldást, amely realisztikus javaslatokon alapul, és amely tiszteletben tartja az uniós jogszabályokat, tiszteletben tartja a történelmi hagyományokat, és meg is maradnak az ezzel kapcsolatos izlandi munkahelyek.