Szeptemberre halasztotta az EU a schengeni bővítést

Szeptemberben dönthetnek az uniós tagállamok belügyminiszterei Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. A BruxInfo értesülései szerint ez szerepel majd abban az európai tanácsi megállapodásban, amit a tervek szerint még csütörtökön késő este, vagy péntek hajnalban jelent majd be az állam- és kormányfői tanács elnöke. A tagállami vezetők a csütörtök este kezdődött ülésen megadták az uniós tagjelölti státuszt Szerbiának.

A BruxInfo értesülései szerint újabb határidőt adtak a tagállamok saját maguknak arra, hogy meghozzák a döntést Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a tagállami vezetők abban állapodtak meg, hogy szeptemberben kell majd meghoznia a tagországok belügyminisztereinek a döntést arról, hogy Bukarest és Szófia csatlakozhat a határellenőrzés nélküli övezethez.

A határidő újabb héthónapos kitolása mögött ugyanaz az ok áll, ami már egy évvel ezelőtt is: Hollandia nem hajlandó áldását adni a két ország schengeni tagságára, mert nem látja kellő szintűnek a román és bolgár intézkedéseket a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása, valamint az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele terén.

Információink szerint Mark Rutte holland kormányfő az Európai Tanács csütörtök esti ülésén ismét egyértelművé tette, hogy egyelőre szó sem lehet arról, hogy Hollandia igennel szavazzon az egyhangú támogatást igénylő schengeni bővítésre a belügyminiszterek tanácsában. Brüsszelben már nyílt titokként kezelik, hogy a kitartó holland álláspont mögött nem a hágai kormány egyértelmű meggyőződése rejlik, hanem az, hogy a kabinetnek több kényes ügyben is szüksége van a nacionalista ellenzéki párt szavazataira, amely viszont ezekért cserébe bevándorlás-ellenesebb politikát kér a kormánytól.

Az Európai Tanács kénytelen mindezt tudomásul venni, a BruxInfo birtokába került záróközlemény-tervezetben viszont igyekszik minél több ponton egyértelművé tenni, hogy a másik 26 ország, valamint az Európai Bizottság tökéletesen elégedett a román és a bolgár erőfeszítésekkel, és technikailag, valamint politikailag is alkalmasnak látja a két országot a schengeni tagságra.

A tagállamok igyekeznek további nyomást gyakorolni Hollandiára, azt kérik ugyanis, hogy „a Tanács a szeptemberig tartó időszakban fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyek hozzásegíthetik Romániát és Bulgáriát a schengeni csatlakozáshoz”.

Szerbia

Információink szerint döntés született a tagállamok között arról is, hogy megkaphatja Szerbia az uniós tagjelöltséget. Ezt már az európai ügyi miniszterek is ajánlották kedden a tagállami vezetőknek, az ezzel kapcsolatos egyhangú döntést viszont még nem tudták meghozni a tárcavezetők, Románia ugyanis az utolsó pillanatban újabb problémákkal hozakodott elő.

Bukarest a Szerbiában élő román kisebbség miatt kezdett az elmúlt napokban aggódni, és jelezte, addig nem támogatja Belgrád tagjelöltségét, míg megnyugtatóan nem rendeződik a vlachok helyzete Szerbiában. Úgy tudjuk, hogy az elmúlt napokban komoly diplomáciai erőfeszítések árán lehetett csak meggyőzni Romániát arról, hogy a csütörtöki állam- és kormányfői csúcstalálkozón támogassa majd a szerb tagjelöltséget.

Értesülések szerint az egyhangú elvi egyetértés erről meg is született csütörtökön késő este, mindennek viszont előzménye volt, hogy Szerbia és Románia együttműködési megállapodást írt alá a vlach kisebbség helyzetének javításáról.

Diplomaták viszont jelezték, mindez ugyancsak félrevezető, szerintük ugyanis Románia csak a schengeni csatlakozásukról szóló döntést szerette volna kikényszeríteni, vagy legalábbis felgyorsítani, amire Hollandia nem volt hajlandó.