Megosztott a francia baloldal

Kedden a francia Nemzetgyűlés megszavazta az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt felváltó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló megállapodást. A szöveget 256 igen, 44 nem, illetve 131 tartózkodó szavazattal fogadták el. A szocialista tábor megosztott volt a kérdésben: képviselőik többsége a tartózkodás mellett döntött, kisebb részük azonban végül nemmel szavazott.

A Nemzetgyűlésben – a francia parlament alsóházában – tartott szavazás egy nappal követte az eurózóna tagjai által Görögország számára előirányzott újabb mentőcsomag elfogadását. A tervek szerint az ESM 2013-tól váltaná fel az eurózóna bajba jutott országainak megsegítését célzó ideiglenes eszközöket, és az eddigieknél több forrással is rendelkezne: maximális hitelképessége 500 milliárd euró lenne.

A Nemzetgyűlésben egyedül a kormánypárt, az Unió egy népi mozgalomért (UMP), illetve a Nouveau Centre nevű tömörülés képviselői támogatták a törvényjavaslatot. A Szocialista Párt (PS) a szavazást megelőző gyűlésén úgy döntött, hogy egységesen tartózkodni fognak, ám végül mintegy húsz szocialista képviselő a szintén nemmel szavazó Baloldai Fronthoz és Zöldekhez csatlakozott. A Le Monde című francia napilap összegzése szerint ez a szocialisták számára zavart és megosztottságot eredményez. A PS főtitkára, Martine Aubry azzal magyarázta pártja álláspontját, hogy a szocialisták „igent mondanak a szolidaritásra, ugyanakkor nemet a megszorításokra”. A PS tagjainak többsége egyébként nem magát az ESM-et ellenzi, hanem a megállapodás azon kitételét, amely azt a Nicolas Sarkozy és Angela Merkel által szorgalmazott, márciusban aláírandó költségvetési fegyelemmel kapcsolatos megállapodáshoz köti. Arról van szó, hogy az ESM forrásaiból csak akkor részesülhet majd egy ország, ha csatlakozik a fiskális paktumhoz is, amely a költségvetésük egyensúlyban tartására kötelezné a tagállamokat.

Pierre Moscovici, François Hollande szocialista elnökjelölt kampányigazgatója, a Libération című napilapnak nyilatkozott a szocialisták tartózkodásával kapcsolatban. Az interjúban kifejti, hogy az ESM-et elengedhetetlennek tartja az eurózóna stabilizálásához, illetve a bajba jutott tagállamok megsegítéséhez, valamint hogy mindenképpen előrelépésnek tartja az eddigi, 2010-ben felállított ideiglenes pénzügyi eszközökhöz képest. Ugyanakkor szerinte az ESM a jelenleg elképzelt formájában több elégtelenséggel is küszködne, így például nem lenne megfelelő nagyságú, rugalmasságú és gyorsaságú a szükséges cselekvéshez. Emellett Moscovici is elveti az ESM összekapcsolását a fiskális paktummal, amellyel kapcsolatban Hollande már korábban kijelentette, hogy megválasztása esetén újra akarja tárgyalni.

A jobboldal természetesen nem késlekedett a PS lépésének elítélésével. François Fillon miniszterelnök szerint a szocialistáknak inkább az általános európai érdeket kellene választaniuk a kisszerű választási megfontolások helyett. Egy másik UMP-s képviselő szintén arra utalt, hogy a PS nem meggyőződésből, hanem választási számításból döntött a tartózkodás mellett. A kormánypárt Párizst képviselő tagja is elítélendőnek tartja, hogy éppen „a Jacques Delors lánya által vezetett párt mondjon nemet Európának”.

Mindeközben lassan közeledik az elnökválasztások első, április 22-én megtartandó fordulója. Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő múlt héten hivatalosan is bejelentette indulását, majd február 19-én megtartotta pártja első naggyűlését is Marseille-ben. A legfrissebb közvéleménykutatások ennek ellenére továbbra is szocialista ellenfele előnyét mutatják, bár az elmúlt napokban csökkenni látszott a különbség kettejük között, már ami az első fordulót illeti. A második fordulóra vonatkozó előrejelzések még mindig Hollande biztos győzelmét jósolják.

Egyre bizonytalanabbá válnak ugyanakkor a szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen indulási esélyei. A francia Alkotmánybíróság február 22-i ítéletében elutasította Le Pen az iránti kérelmét, hogy támogatói névtelenségben részesülhessenek. A francia választási szabályok szerint minden jelöltnek legalább 500 polgármester vagy egyéb helyi tisztviselő támogató aláírását kell összegyűjtenie a választólapokon való szerepléshez. Le Pen azzal szerette volna biztosítani maga számára a szükséges támogatást, hogy az aláírók névtelenek maradhatnak, ám a Bíróság ezt most elutasította. A BBC honlapja szerint február 21-ig az 500-ból 430 támogatót sikerült maga mögé állítania a Front National jelöltjének. Az aláírások összegyűjtésének határideje március 16., de Le Pen számára ez valószínűleg csak nagyon nehezen fog sikerülni, ha egyáltalán sikerül, hiszen úgy tűnik, hogy a helyi választott tisztviselők egyre inkább vonakodnak nyíltan kiállni a szélsőjobboldal mellett, annak ellenére, hogy országos szinten a párt továbbra is jól szerepel a közvéleménykutatásokban.