Latin-amerikai mozaik 2012/2.

Sajtófigyelő az elmúlt hét legfontosabb latin-amerikai eseményeiről.

Argentína

•A statisztikai hivatal (INDEC) adatai szerint a munkanélküliség 6,7 százalékra csökkent 2011 végére, 1991 óta nem volt ennyire alacsony ez a mutató.

•A gazdaság tavalyi növekedését illetően az INDEC 8,8 százalékos GDP-növekedéssel számol, azonban a tőkekivitel 2010-hez képest rendkívül jelentősen, 88%-kal nőtt meg 2011-ben (mely már jócskán megközelíti a 2008. évi rekordot). Tavaly októberben Cristina Fernández kormánya már meghozta a szükséges lépéseket a tőkekivitel megfékezése érdekében a devizavásárlás korlátozásának formájában. Az ellenintézkedések miatt azonban az elmúlt napokban nézeteltérés alakult ki a kormány és az ország legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, a YPF (mely a spanyol Repsol irányítása alatt áll) között, ugyanis a devizapiaci korlátozások miatt a cég nem tud elegendő kőolajat importálni.

•A Kínával kötött új mezőgazdasági megállapodás értelmében az argentin kukorica ezentúl szabadon, korlátozásmentesen léphet be az ázsiai ország piacára.

Brazília

•A korábbi becslésekhez képest optimistább adatokat közölt a várható inflációról a központi bank, 2012-re 5,24%-os árszínvonal-emelkedést jósolnak. A GDP-növekedés 3,3% körül fog alakulni idén.

•A kormány felszólította az állami pénzintézeteket, hogy csökkentsék kamatlábaikat a gazdaság élénkítése érdekében, valamint a magánbankokat arra, hogy bővítsék hitelkihelyezéseiket, miután tavaly év végén a referencia-kamatláb 10,5%-ra csökkent. A kormány már tett hasonló lépéseket a 2008-as válság kitörésekor a gazdaság mozgásban tartása érdekében.

•Dilma Rousseff elnök bejelentette, hogy a kormány új adózási és hitelezési szabályok bevezetésével kívánja ösztönözni a termelést és az exportot, ugyanis az elmúlt időszakban nem tapaszalt módon most januárban kereskedelemimérleg-hiányt regisztráltak.

•A Világbank szerint a Dél-Dél együttműködésben Brazília és Afrika kapcsolatai továbbra is virágzóban vannak, mivel az utóbbi időben rendkívüli módon megnőttek a brazil befektetések a Fekete Kontinensen. A befektetések és fejlesztések zömét a brazil fejlesztési bank (BNDES) támogatja kétféle módon. Egyfelől jelentős szereppel bírnak az afrikai-brazil közös bányászati koncessziók, amelyek az ásványkincsek kitermelésére irányulnak; másrészt számos projektet indítanak az afrikai országok gazdasági-társadalmi (főként mezőgazdasági és oktatási) felzárkóztatására.

Chile

•Közel két hete tartanak a demonstrációk Aysén területén, mivel a lakosok úgy érzik, hogy a kormány nem tesz semmit a régió elszigeteltségének megszüntetése érdekében.

•A fejlett gazdaságok lassuló növekedését figyelve a chilei jegybank úgy döntött, hogy fenntartja a bankközi kamatláb 5 százalékos szintjét az infláció további sikeres kezelése érdekében. A Központi Bank szerint a nemzetközi pénzügyi feltételek bizonyos javulást értek el az elmúlt időszakban, a dollár leértékelődött, míg a nyersanyagok ára emelkedett.

•Az amerikai Heritage Foundation által kiadott 2012. évi „Gazdasági szabadság” jelentés alapján Chile a világ 7. „legszabadabb” gazdasága.

•A kormány a napokban bejelentette, hogy Antofagasta régióban 4,5 milliárd dollár értékű bányászati befektetést eszközöl a jövőben.

Mexikó

•Felipe Calderón kormánya bejelentette, hogy nemzetközi konzultációt indítanak egyes kábítószerek legalizálásának lehetőségéről, várható hatásairól.

•A brit HSBC pénzintézet előrejelzése szerint az elkövetkezendő 15 évben a mexikói külkereskedelem közel a duplájára fog nőni, elsősorban az Egyesült Államokkal való szoros gazdasági kapcsolatnak köszönhetően.

Uruguay

•A régiót tekintve nemzetközi elemzők 2012-re a növekedés lassulását irányozták elő, s úgy tűnik ennek első „áldozata” Uruguay lesz, ugyanis a dél-amerikai ország exportjára rendkívüli hatással van a világgazdasági recesszió, de legfőképpen az abból eredő protekcionista gazdaságpolitika, melyet legfőbb kereskedelmi partnerei (még a Mercosuron belül Argentína és Brazília is) vezettek be az elmúlt időszakban.

Solti Ágnes

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »