Fehér könyvvel segítik a nyugdíjreformokat

A legjobb tagállami gyakorlatok átvételét, kiegészítő nyugdíjrendszerek létrehozását, és a tagállamok közötti átjárhatóság megteremtését célozza az Európai Bizottság a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos fehér könyvében, amelyet csütörtökön fogadott el a testület.

Szorosabb uniós koordinációt javasol a nyugdíjpolitikai fehér könyvében az Európai Bizottság. A csütörtökön elfogadott dokumentumban a testület megfogalmazza a kívánalmait azzal kapcsolatban, hogy az öregedő európai társadalom és a gazdasági válságból fakadó foglalkoztatási problémák milyen nyugdíjlépéseket kívánnának meg a tagországokban.

A szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos a csütörtöki bemutatón, de még hétfőn egy sajtóbeszélgetésen is jelezte, hogy az Európai Bizottság nem akar túlterjeszkedni a hatáskörén, már ami a nyugdíjrendszerek alakítását illeti, ez ugyanis szigorúan tagállami hatáskörben van. Andor László viszont jelezte, az ehhez kapcsolódó, belső piachoz kapcsolódó intézkedésekre viszont joga van, és előrevetítette, hogy Brüsszel már dolgozik is az ezzel kapcsolatos javaslatokon (erről lásd később!).

Andor László elmondta, a fehér könyv célja, hogy megteremtse a feltételeit annak, hogy aki tovább akar dolgozni, az dolgozhasson is. A Bizottság egy sor kezdeményezést indít annak érdekében, hogy nagyobb egyensúlyt teremtsen a munkában és a nyugdíjban töltött idő között; hogy azok az emberek, akik külföldre költöznek, megtarthassák a nyugdíjjogosultságukat; hogy segítsen az állampolgároknak megtakarítani; és hogy a nyugdíjba menők valóban azt kapják, amit ígértek nekik – fejtette ki az EU-biztos.

Elmondta, az Európai Bizottság nem szeretné harmonizálni a tagállamokban hatályos nyugdíjkorhatárokat, ennek, mint mondta, nem is lenne értelme, hiszen jelentős demográfiai, felfogásbéli és hagyományos különbségek is vannak a tagországok között. Azt viszont a testület sem rejti véka alá, hogy a korhatárok egyéni emelése szinte minden tagországban szükséges lenne annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatók legyenek. Ami ezzel kapcsolatosan uniós célkitűzés, hogy a nyugdíjkorhatárokat minden országban a várható élettartamhoz kellene igazítani.

Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb kihívást most a demográfiai folyamatok jelentik, az európai társadalom ugyanis nagy ütemben öregszik. Statisztikák szerint az EU lakosságának közel negyede nyugdíjas korban van, és évente körülbelül kétmillióval növekszik a 60 év felettiek száma, 2026-ra pedig ez a szám a két és félmilliót is megközelítheti. A növekedés már most is kétszer olyan gyors, mint a 2000-es évek elején volt. Eközben a 20 és 59 év közöttiek száma a következő évtizedekben évről-évre csökkenni fog.

Ahhoz, hogy a működő nyugdíjrendszerek alkalmasak legyenek a jelentősen megnövekedett számú nyugdíjas ellátására, fenntarthatóvá kell azokat tenni, „ehhez viszont mindenképpen meg kell ezeket változtatni” – tette hozzá Andor László.

A fehér könyv szerint több munkalehetőséget kell biztosítani a 60 év felettieknek. Ezzel összefüggésben a testület a legjobb tagállami gyakorlatok megvizsgálását, és átvételét, valamint az Európai Szociális Alap pályázatait javasolja.

Nagy jelentőséget tulajdonít a Bizottság a kiegészítő nyugdíjmegtakarítási rendszereknek, amelyek szerinte a fenntartható nyugdíjak kulcseleme lehet. Ennek kapcsán újabb kiegészítő jellegű rendszerek megteremtését, és ezek fenntarthatóvá tételét javasolja a testület. Sőt, ezzel összefüggésben a mobilitást is ösztönözné a Bizottság: a fehér könyv arra próbálná rábírni a tagállamokat, hogy olyan rendszereket alkossanak, amelynek segítségével nyomon követhető lenne Európa-szerte, hogy egy állampolgárnak hol, milyen országban, mekkora megtakarítása van.

Ez lehet az előfutára annak a bizottsági javaslatnak, amely a foglalkoztatói nyugdíjak EU-n belüli hordozhatóságát szeretné megteremteni a tagállamok között, és amelyet még idén bemutat a testület.

Emellett jogszabályi javaslat várható majd az év utolsó negyedévében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények működéséről, amin a szolgáltatásokért felelős EU-biztos, Michel Barnier dolgozik.

Amitől viszont gyorsabb eredményt várnak Brüsszelben, azok az országspecifikus ajánlások, amelyeket az áprilisban benyújtandó nemzeti reformprogramok alapján tesz majd a Bizottság minden tagállamnak. Ezekben a programokban a tagállamoknak kell rövid- és középtávú intézkedéseket javasolniuk arra vonatkozólag, hogy hogyan kívánják elérni az EU 2020 stratégia keretében vállalt célkitűzéseket. Bizottsági tisztviselők emlékeztettek arra, hogy tavaly 16 ország kapott nyugdíjakkal kapcsolatos ajánlásokat.