Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Február elején Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a Northern Future Forum keretében Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Nagy-Britannia miniszterelnökét látta vendégül, hogy egy kétnapos tárgyalássorozat keretén belül vitassák meg az északi régiót érintő kihívások kezelését. A találkozó célja az volt, hogy eszmecserét folytassanak arról, hogy a válság közepette hogyan kezeljék kihívásokat és a hosszú távú gazdasági növekedés és a jóléti társadalmi modell fenntartása érdekében milyen lépéseket tegyenek.
Az Észak-Európa jövőjével foglalkozó fórum egy brit kezdeményezés folytatása, a múlt évben az északi országok kormányfői Londonban gyűltek össze. A konzervatív brit miniszterelnök, David Cameron nagy érdeklődést mutat a skandináv jóléti modell iránt, melyet úgy lehetne egyszerűen definiálni, mint egy gazdaságilag sikeres, jóléti, egész államot átfogó biztonsági rendszert. Ehhez kapcsolódik az erős szakszervezeti képviselet, a nemek közötti egyenlőség és egyenjogúság megvalósulása, illetve ambiciózus környezetvédelmi politika.
A kilenc miniszterelnök olyan létfontosságú szociálpolitikai kérdésekről értekezett, mint az idősebb emberek arányának növelése a munkaerőpiacon és a nők számának növelése a vezető pozíciókban. Az egyes országok vezetői úgy vélik, hogy jelentősen növelni kell a gyengébbik nem képviselőit a magasabb munkakörökben is és arra ösztönözni őket, hogy legyen bátorságuk saját vállalkozásokat indítani, amely fontos sarokkövét képezné a gazdasági fejlődésnek. Ehhez a stabil oktatási rendszeren kívül megfelelő támogatásokat kell biztosítani a nőknek. A másik legfontosabb kérdéskör a nyugdíjrendszer megvitatása volt: itt kívánták elérni, hogy az idősebb embereket önkéntes alapon tovább maradjanak a munkaerőpiacon.
A miniszterelnökök többek között számos szakértő előadásán vettek részt azért, hogy okuljanak a többi ország tapasztalataiból. Ahogy a kormányfők a Svenska Dagbladet nevű svéd napilapnak nyilatkozták: „intenzív eszmecserét folytattunk a két nap során, és sokat tanultunk kollegáink tapasztalataiból. Közös célunk a jövőre nézve, hogy a növekedés és versenyképesség fenntartása érdekében továbbra is nagy gondot fordítsunk a szociális kérdésekre.”
A fórumot megelőzően nagy port kavart Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök javaslata, miszerint a svédek akár 75 éves korukig is dolgozhatnának, ha megfelelő átképzést biztosítana nekik az ország. A média által erősen kritizált elképzelésnek a nyugdíjkorhatár kitolásáról az az alapja, hogy statisztikai előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik svéd állampolgár 65 év fölötti lesz, s az idős emberek ilyen magas aránya a társadalomban kihívást jelent az államnak.
A norvég miniszterelnök, Jens Stoltenberg országa sikeres példáját prezentálta a nyugdíjkérdésről. A norvégok időskorban is aktívak maradnak, a nyugdíjrendszer múlt évi reformjának köszönhetően 62 év felett a norvég állampolgárok maguk dönthetik el, hogy mikor kívánnak nyugdíjba vonulni. Akik 70, vagy akár 75 éves korukig munkaviszonyban állnak, azok később rendkívül magas nyugdíjat kapnak. A brit miniszterelnök egyetértett a skandináv országok szóban forgó törekvésével, hangsúlyozván, hogy nem várják el mindenkitől a 75 éves korig tartó munkaviszonyt, csupán nagyobb rugalmasságot szeretnének elérni a munkaerőpiacon.
Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke, Helle Thorning-Schmidt elégedett volt a fórummal: „Rendkívül sikeres találkozón vagyunk túl, ahol bebizonyosodott, hogy mennyi mindent tanulhatunk egymástól és úgy térhetünk haza, hogy az itt hallottakat kamatoztathatjuk hazánkban.” A miniszterelnök asszony elmondása szerint ezt a stratégiát szeretnék alkalmazni az uniós tanácsi üléseken is; olyan találkozókat szeretnének rendezni, ahol a tagállamok megosztják egymással a sikeresen működő programjaikat, hogy ösztönözzék és a fejlődés irányába tereljék egymást.
Epresi Judit
