Talán ma sikerül megmenteni az országot a csődtől

A görög pártok közötti alkudozás eredményét be sem várva, csütörtökre hívta össze az Eurócsoport elnöke a valutaövezet pénzügyminisztereit a második görög pénzügyi mentőcsomag véglegesítése céljából.

Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke szerdán délután rövid közleményben tudatta, hogy csütörtök délután 6 órára hívta össze a 17-tagú valutaövezet pénzügyminisztereit. A találkozón, amelyen Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója is részt vesz, az új görög pénzügyi mentőcsomagról, illetve annak részleteiről kell döntést hozni.

A pénzügyminiszterek összehívása megfigyelők szerint erős nyomásgyakorlás a nemzeti egységkormányt alkotó görög pártok vezetőire, akik többszöri halasztgatást követően szerdán délután készültek döntést hozni arról, hogy elfogadják-e a nemzetközi hitelezőket képviselő trojka feltételeit, amelyek nélkül Görögország nem juthat hozzá ahhoz a minimum 130 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomaghoz, ami 2014 közepéig védőernyőt tartana Athén fölé, mentesítve attól, hogy a piacokról méregdrágán finanszírozza magát.

Az áprilisban választás elé néző görög politikai elit hezitálása és időhúzó taktikája az elmúlt napokban felbőszítette a nemzetközi hitelezőket, köztük is a mentőakció költségeinek javát álló németeket, de más jelentős hozzájárulókat is. Egyesek utóbbiak növekvő frusztrációjának tulajdonították az Európai Bizottság holland tagjának, Neelie Kroesnak azt a De Volkskrant holland lap által idézett mondatát, amelyben a testület alelnöke világossá tette, Görögország kilépését egészen biztosan túlélné az euróövezet. Bár ezzel a megállapítással különösen az olasz és a spanyol kötvénypiac stabilizálódása óta egyre többen egyetértenek, az uniós vezetők között mégis egyfajta többnyire tabukérdésnek számított a görögök valutaövezetből való kilépésének emlegetése. Hogy Kroes szavai nem véletlenek voltak, azt az is bizonyítja, hogy rögtön utána a holland kormányfő és pénzügyminisztere is hasonló szellemben nyilatkozott.

Nem tudni, hogy ezek a nyilatkozatok tették-e, de órákkal később az eddig vonakodó görög politikai pártok vezetői számára is sürgetőbbé vált a hetek óta húzódó vita lezárása, ami végső soron azt jelenti, hogy Athénnek ezúttal is be kell majd hódolnia a neki hitelezők újabb megszorításokat sürgető követelései előtt.

Nem egy elemző úgy vélte, hogy a költségvetési kiadások újabb csökkentésével és a bérek lefaragásával a válságban is közös felelősséget viselő hagyományos görög pártok a saját sírjukat ássák meg, és könnyen ez lehet az utolsó húzásuk a két éve tartó takarékossági intézkedésekbe láthatóan belefáradt görög választók szemében.

Hírügynökségi jelentések szerint a görög pártok vezetői szerda délután kézhez kapták azt a 15 oldalas dokumentumot, ami a mentőcsomag fejében a hitelezők által elvárt program feltételeit tartalmazza. A Reuters úgy tudja, hogy a dokumentum a 751 eurós (valójában a 13-ik havi fizetéssel számolva 871 eurós) minimálbér 20-22 százalékos csökkentését irányozza elő. Továbbá a görög kormány döntésére bízza, hogy 1200 euró fölött 20 százalékkal lefaragja a nyugdíjakat, vagy alternatívaként 15 százalékkal csökkenti átlagosan a kiegészítő nyugdíjakat, illetve a két intézkedést kombinálja.

A görög választól függően is az euróövezeti pénzügyminiszterekre csütörtökön több fontos döntés is vár annak érdekében, hogy az eredetileg még tavaly októberben az elvek szintjén elfogadott második görög pénzügyi mentőcsomagot végső formába öntsék.

Emlékezetes, hogy az október megállapodás értelmében azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra a görög államadósságot a jelenlegi GDP-arányosan 160 százalékos szintről 120 százalékra csökkentik. Ezt a célt akkor két módon próbálták meg elérni. Először is a magánhitelezőkkel elfogadtatták, hogy a görög állam feléjük fennálló adósságát megfelezik, ennek érdekében pedig tárgyalásokat kezdenek a magánszektor képviselői az athéni kormánnyal arról, hogy a birtokukban lévő görög állampapírokat az eredetiek névértékének felét érő új kötvényekre cserélik. Másodsorban az állami hitelezők 130 milliárd eurós pénzügyi támogatást szavaztak meg Athénnak, ám ebbe a 2010 májusában elfogadott első csomagból még fel nem használt kölcsönök is benne foglaltatnak. Ráadásul a 130 milliárdos összeg egy jelentős része a magánhitelezők kompenzálását szolgálja.

Az október óta eltelt időszakban azonban tovább romlottak a görög kondíciók, a vártnál nagyobb mértékben lelassult a növekedés (vagyis mélyebb volt a recesszió), és a görög kormány sem volt képes teljességgel megfelelni a kötelezettségvállalásainak. Ezért részben megpróbálták rábeszélni a magánhitelezőket arra, hogy az 50 százaléknál is nagyobb, akár 70 százalékos adósságleírást vállaljanak. Másfelől a görögök korábbi ígéreteinek behajtása révén, illetve új megszorításokkal kívánták a trojka tagjai betömni a programban keletkezett lyukat. Harmadik megoldásként pedig az állami hitelezők bevonása is felmerült. Miután Németország és mások jelezték, hogy egy centtel sem adnak többet, ezért elsőként az IMF sugallatára felvetődött, hogy az Európai Központi Bank és a nemzeti jegybankok tulajdonában lévő görög államadósság egy részének leírásával próbálják kipótolni a rést.

Mivel az EKB közvetlenül nem szenvedhet el veszteségeket, ezt ugyanis nem engedi az adósságátvállalásra (bail out) vonatkozó uniós jogi tiltás, ha a bank kormányzótanácsa csütörtökön belemegy, akkor Frankfurt közvetett módon járulhat hozzá az erőfeszítésekhez. Ez azt jelentené, hogy lemondana arról, hogy valaha is profitot realizáljon a kezében lévő görög államkötvényekből (ezek értékét 40 milliárd euróra becsülik). Ez egy kötvénycsere útján menne végbe, amelynek során az EKB az eredeti vételi áron adná el a görög állampapírokat az eurózóna-beli átmeneti mentőalapnak, az EFSF-nek. Ezzek az EKB nem szenvedne el veszteséget, az EFSF veszteségei pedig kisebbek lennének, mintha névértéken kerülnének a tulajdonába a görög államkötvények, amelyeket aztán leírnának az adósságátrendezés keretében. Becslések szerint ezzel a módszerrel 11 milliárd eurót lehetne felhajtani a görögöknek. Ez azért lényeges, mert 130 milliárd euró helyett már körülbelül 145 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy fenntarthatóvá tegyék a görög helyzetet. Ez pedig előfeltétele annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap részt vehessen a második görög mentőcsomagban.

Időközben a valutaövezet tagjai is gondoskodni akarnak arról, hogy a görögök a jövőben ne bújhassanak ki kötelezettségeik végrehajtása alól. Ennek a törekvésnek a legújabb jeleként Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár kedden Párizsban egy új elképzelést vázolt fel, miszerint a görögöknek folyósítandó kölcsönöknek csak egy részét utalnák át a jövőben Athénnak, a többi részét ugyanakkor egy külön számlán zárolnák, ahonnan ők maguk fizetnék vissza a görögök nevében a lejáró görög adósságokat.

Ezt a megoldást sokan azon német terv új, reálisabb változatának tartják, melynek keretében a görög költségvetés kiadásait egy külön erre a feladatra kinevezendő bizottsági biztos gondnokságára bízták volna. Miután a német pénzügyminisztérium ötletét Athénban óriási felháborodással fogadták, a berlini kormány végül elállt az elképzeléstől. Ettől függetlenül arról továbbra is gondoskodni kíván, hogy a görögöket ezentúl még szigorúbb monitoring alá helyezzék, mert az eddigi háromhavonkénti ellenőrzés nem hozta meg az elvárt eredményeket.