Hollandia júliusig biztosan blokkolja a schengeni bővítést

Egy sor területen előrelépést ért el Románia és Bulgária az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes harcban, de továbbra is vannak hiányosságok –állapította meg az Európai Bizottság az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) keretében elfogadott közbenső jelentésében. A két ország schengeni csatlakozását egyedüliként ellenző Hollandia júliusban, a teljeskörű jelentés bemutatása után dönt arról, hogy tovább blokkolja-e a Tanácsban Románia és Bulgária schengeni tagságát.

Az Európai Bizottság a szerdán elfogadott jelentéseiben elismeri, hogy Románia és Bulgária az elmúlt félévben jelentős előrelépést ért el az igazságügyi reformok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén. A testület az Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) keretében félévente értékeli, hogy a két ország az előírt területeken milyen intézkedéseket hoz. Az év elején csak a szigorú értelemben vett technikai intézkedéseket elemzik a bizottsági szolgálatok, júliusban pedig politikai ajánlásokat is megfogalmazó, teljeskörű jelentést ad közre a Bizottság.

Románia és Bulgária uniós 2007. január 1-jei csatlakozásához annak idején azzal a feltétellel járultak hozzá a tagállamok, hogy a nem megfelelőnek ítélt igazságügyi és bűnüldözési területen külön ellenőrzést vezet be az EU. A csatlakozáskor felállított CVM Romániának 4, Bulgáriának pedig 6 konkrét célt tűzött ki az igazságszolgáltatási rendszer átláthatóbbá tételétől a magas szintű korrupció letörésén és az igazságügyi rendszer függetlenségén keresztül egészen a szervezett bűnözés elleni harc hatékonyabbá tételéig.

Bár határidőt nem szabtak arra, hogy mennyi idő alatt kell a két országnak teljesítenie az előírásokat, de mint a nyilatkozatokból kitűnik, az EU eredetileg úgy számolt, hogy 1-2 év alatt el is lehet törölni a különleges monitorozást, hiszen Románia és Bulgária úgyis teljesíti hamar a feltételeket. Kiderült azonban, hogy nem így lett, sőt, a Bizottság szóvivői még a szerdai, közbenső jelentés bemutatóján sem tudták, és nem is akarták megjósolni, hogy meddig maradhat fent a CVM.

A CVM-jelentések megfogalmaznak pozitívumokat és bírálatokat is a két országgal kapcsolatban. Mark Gray szóvivő a jelentés bemutatóján azt mondta, októberben hatályba lépett az új polgári törvénykönyv, és az új polgári eljárásjogi törvény is életbe lép júniusban. Felgyorsultak a magasszintű korrupciós perek, és az antikorrupciós, valamint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség belépésével is javult a helyzet a politikusok és a magas szintű tisztviselők felelősségre vonása kapcsán.

A szóvivő szerint viszont aggályos az, hogy ki, és hogyan fogja irányítani a megerősített igazságszolgáltatási rendszert, nem biztosított a függetlenség. Kiemelte, hogy a Nemzeti Antikorrupciós Stratégiát minden intézménynek el kellene fogadnia; nem szabad leállítani a felkészülést az új büntetőjogi rendszer bevezetésére; és a magas szintű korrupciós ügyek végkimenetelével összefüggésben is lát veszélyeket a Bizottság, dacára annak, hogy ezen a területen történtek előrelépések is.

Bulgária teljesítményét is hasonló analógia alapján vette górcső alá a testület. Marg Gray kiemelte, hogy Szófia jól tette, hogy felállította a szervezett bűnözési ügyekre szakosított ügyészséget és bíróságot, „a vagyonelkobzást elrendelő és lefolytató bizottság jelentős eredményeket ért el az elmúlt félévben” – mondta a szóvivő.

Megrótta viszont a testület Bulgáriát amiatt, hogy nem készített átfogó jelentést az igazságszolgáltatási és nyomozási gyakorlatokról, ami feltárhatná azt, hogy miért nem működnek megfelelő hatékonysággal a bolgár bűnüldözői szervek. Minderre júliusban tett ajánlást a Bizottság, Szófia viszont egyelőre nem teljesítette ezt. Ahogyan elmaradtak a bolgárok a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács vezetőinek kinevezési szabályreformjával is, ami viszont az igazságszolgáltatás átláthatóságát és a függetlenségét biztosíthatná.

„További erőfeszítések szükségesek a következő hónapokban annak érdekében, hogy Bulgária meggyőző bizonyítékokat szolgáltasson annak demonstrálására, hogy megfelel a CVM ajánlásainak” – mondta Mark Gray.

Jóllehet, a CVM jelentéseknek nincs semmilyen jogi kötőereje, a korábbiaknál mégis nagyobb figyelem övezi a Bizottság féléves értékeléseit Romániáról és Bulgáriáról, az elmúlt két évben ugyanis a két ország schengeni csatlakozását ellenző tagországok éppen ezek tartalmától tették függővé, hogy a következő tanácsüléseken fogják-e támogatni a schengeni tagságot.

A Románia és Bulgária csatlakozásáról szóló döntés meghozatalát már a magyar elnökség is célul tűzte ki 2011 első félévére, több tagország, de leginkább Németország, Franciaország és Hollandia viszont nem látta alkalmasnak a két ország schengeni belépését, és ezért a belügyi tanácsban többször is nemmel szavazott az egyhangú támogatást igénylő voksolásokon. Legutóbb már Hollandia egyedül blokkolta a két ország schengeni csatlakozását, mondván, hogy a szervezett bűnözés és a korrupció ellenes harc szerinte még nincs olyan szinten, ami alkalmassá tenné Romániát és Bulgáriát a Schengen-tagságra.

Mindezt annak ellenére, hogy több tagállam, és az Európai Bizottság is megállapította, hogy Románia és Bulgária teljesíti a schengeni övezeti tagság technikai feltételeit. Ez a vélemény viszont nem köti a tagországok kezét akkor, amikor voksolni kell a Tanácsban.

Nem csoda, ha a CVM-jelentések bemutatója után is a legtöbb embert az érdekli, hogy Hollandia végre pozitívnak találja-e a bizottsági értékelést. A holland európai ügyi miniszter a bejelentés után kijelentette, „Hollandia elismeri a két ország erőfeszítéseit, de a kormány korábban úgy döntött, hogy két egymást követő CVM-értékelésnek is pozitívnak kell lennie ahhoz, hogy eloszlassa a holland aggályokat”. Bár az nem derül ki a nyilatkozatból, hogy a szerdai értékelés tekinthető-e az első pozitív jelentésnek, de Ben Knapen hozzátette, „kíváncsian várjuk, hogy a júliusi eredmény mit állapít meg”

A Bizottság szóvivői nem kívánták kommentálni sem a nyilatkozatot, sem azt, hogy az értékelés pozitívnak tekinthető-e. Michele Cercone, a belügyi EU-biztos szóvivője megismételte, a schengeni bővítés kérdésében az Európai Bizottságnak nincs szerepe, az kizárólag a tagállamok kompetenciája, amiről a tanácsi döntést egyhangúlag kell meghozni.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás