Újra izzik a tibeti ellenállás lángja

Az elmúlt héten a lövöldözések szinte már mindennapossá váltak Szecsuán tartomány főleg tibetiek által lakott nyugati részében. A kínai rendőrök gépfegyverrel feleltek a Tibet szabadságáért és a dalai láma visszatéréséért tüntető tibetiek megmozdulásaira. A nemzetközi sajtó és emberi jogi szervezetek tegnap már hét halálos áldozatról tudtak, valamint harminc sérültet fogolytáborokban „kezelnek”.

„Még meddig és még hány tragikus halálesetnek kell történnie ahhoz, hogy a világ végre tegyen valamit?…Itt a legfőbb ideje, hogy megakadályozza a további vérontást… A nemzetközi közvélemény passzivitása csak megerősíti a kínai kormányt abban, hogy elnyomó és erőszakos tetteik a feszültségek kezelésére elfogadható” – emelte fel a hangját Lonszang Szangaj emigráns tibeti miniszterelnök a kínai rendőrök brutalitása ellen, akik a múlt héten kirobbant tüntetések során több tibeti demonstrálót lelőttek, illetve közel harmincat megsebesítettek.

Újabb tüntetéshullám a tibeti régiókban

A nyugat-kínai Szecsuán tartomány legnagyobb tibeti lélekszámmal rendelkező Aba prefektúrájában több helyen is tüntettek a tibetiek a múlt héten, amit a kínai rendőrök fegyverrel toroltak meg. A Reuters hírügynökség értesülései szerint a hétfőn kezdődött megmozdulások hátterében az áll, hogy a kínai rendőrök az azt megelőző napon több tibetit is letartóztattak. A hétfői, szerdai és csütörtöki demonstrációknak már legalább három halálos áldozata és körülbelül harminc sebesültje van. Pontos adatot azért is nehéz mondani, mert a csütörtöki lövöldözés óta a zavargások helyszínétől 100 kilométerre ellenőrző pontokat állítottak fel a kínaiak, amin sorra fordítják vissza a térségbe bejutni próbáló újságírókat – számol be a The New York Times amerikai napilap hongkongi tudósítója. Külföldi sajtóinformációk szerint az incidensektől 300 kilométerre fekvő tartományi központban, Csengtuban (Chengdu) is megerősítették a rendőri jelenlétet.

Véres tibeti hét

A Free Tibet londoni székhelyű emberi jogi szervezet szemtanúk elmondásaiból úgy tudja, Luhuo (Luhuo) városában egy nagyobb, tibetiekből álló csoport vonult a kínai kormányzati épületek elé, tiltakozásul az előző napon történt letartóztatások ellen, amit az váltott ki, hogy néhány helybéli Tibet szabadságát követelő röpiratokat osztott szét. Egy negyvenkilenc éves, tibeti férfi a lövöldözésben életét vesztette, valamint további harminc megsérültek. Ezzel szemben a BBC-nek ugyan megerősítette a Hszinhua (Xinhua) kínai hírügynökség, hogy egy tüntető meghalt, de úgy tudják, mindemellett öt rendőr is megsebesült az incidens során. A kínai hírügynökség információja szerint akkor dördültek el a lövések, amikor körülbelül húsz tibeti, köztük szerzetesek botokkal és kövekkel megtámadták a luhuoi rendőrkapitányságot.Ugyancsak a BBC értesülései alapján a hétfőn Draggo megyében még egy összecsapásra is sor került a kínai rendőrség és tibeti demonstrálók között, viszont erről a zavargásról több információt mai napig nem lehet tudni.

Egy nappal később egy szerzetes életét vesztette a tüntetésekben Szöta (Seda) városában, amikor a kínai rendőrség tüzet nyitott a demonstrálókra. Kína ugyan ebben az esetben is elismerte, hogy újabb halálos áldozata van a Szecsuán tartományban zajló zavargások második összetűzésének a kínai rendőrség és a tibeti tüntetők között, az erőszakos cselekményekről szóló kínai és tibeti, illetve nemzetközi beszámolók viszont egymástól itt is nagyon eltérnek. A Hszinhua szerint a rendőrség csakis azután nyitott tüzet a tüntetőkre, miután mind a meggyőzés, mind a gumilövedékek hatástalannak bizonyultak a tömeg szétoszlatására. Ezen felül a hírügynökség azt állítja, a Szecsuáni Tibeti Kutató Intézetre hivatkozva, hogy mindkét „támadás” előre megfontolt és szándékos volt. Ezzel szemben a két, tibetiek jogait védő nemzetközi szervezet, a Free Tibet és a washingtoni székhelyű Campaign for Tibet is vitatja a kínai álláspontot. Stephanie Bridgen, a Free Tibet igazgatónője úgy véli, hogy pont a helyi rendőrség volt az, ami lőfegyvert használt a békés tibeti demonstrálókkal szemben. Egy helybeli szerzetes úgy nyilatkozott az AP hírügynökségnek, hogy mindemellett 33 sérültet kezelnek egy fogolytáborban.

Csütörtökon ugyancsak a forrongó Aba prefekturátusban egy fiatal tibeti férfi Tibet felszabadulását követelő röpiratot függesztett ki, majd pedig azt kiabálta a kínai rendőröknek, hogy „gyertek és kapjatok el”. A helybeli tibetiek gyorsan a fiú védelmezésére siettek, hogy megakadályozzák a rendőröket a letartóztatásában – számol be az eseményekről a tajvani The China Post napilap. A BBC tudni véli, hogy a röpirat szerint a szerzetesek önégetései addig folytatódnak, míg Tibet vissza nem kapja szabadságát és a száműzetésben élő dalai láma haza nem térhet. Ezzel egy időben, egymástól függetlenül két másik nyugat-szecsuáni régióban is utcára vonultak a tibetiek, ahol ugyanezt követelték. Mindhárom esetben a kínai rendőrség tüzet nyitott a demonstrálókra. A lövöldözésekben egy tibeti diák vesztette életét.

Hogyan fajult a helyzet idáig?

A Tibet jogaiért küzdő szervezetek, valamint szakértők is úgy vélik, hogy az elmúlt hetek eseményeihez a tibetiek közötti egyre nagyobb elkeseredettség és az egyre erősödő kínai elnyomás vezetett. A helyzet tulajdonképpen 2011 tavasza óta tragikus ebben a régióban: március 11-én egy tibeti szerzetes Aba prefektúra egyik kolostorában lángba borította a testét. Tette öngyilkos hullámot indított el a tibeti szerzetesek és szerzetesnők között: azóta 16 társa locsolta le magát benzinnel és próbált meg önégetéssel véget vetni az életének. Megfigyelhető, hogy a szabadságukért küzdő szerzetesek és szerzetesnők március óta sorozatosan elkövetett öngyilkosságai még erőteljesebb megtorlásokat váltottak ki a kínai részről, hogy elfojtsák a tibetiek törekvéseit.

Az események kísértetiesen hasonlítanak a pekingi olimpia előtt öt hónappal Tibet fővárosában, Lhászában kitört függetlenedési tüntetéshullámra, ami átterjed a nyugat-szecsuáni tibetiek lakta területekre is. Az akkori összecsapások során 19 ember vesztette életét. Kína ezt követően 55 embert börtönzött be és 1300-at vett őrizetbe. Kína 2008-ban is, mint most az indiai száműzetésében élő dalai láma összeesküvésének és felbujtásának állítja be a történteket.

A külvilág passzívan figyeli az eseményeket

Mindezek után következett Lonszang Szangaj első bekezdésben olvasható nyilatkozata. Az indiai száműzetésben élő tibeti miniszterelnök katonai beavatkozásra szólította fel a nemzetközi közösséget – írta a hongkongi South China Morning Post napilap a keddi lövöldözéseket követően.

Washington még aznap úgy nyilatkozott, hogy „komoly aggodalommal” töltik el az amerikai kormányt azok a jelentések, amelyek szerint a kínai rendőrség tüzet nyitott a békésen demonstráló tibetiekre. Majd a szerdai eseményeket követően az amerikai Külügyminisztérium felszólította a kínai kormányt, hogy minél hamarabb kezdjen tárgyalásokba a dalai lámával, vagy annak képviselőivel, hogy megoldást találjanak a tibeti problémára.

Mindeközben az eheti kínai lapok sürgetik a kormányt, hogy lépjen fel a „szeparatista” tevékenység és a „bűnözés” ellen, illetve biztosítsa a régió stabilitását. Az állami sajtó szerint az erőszakos tibeti tömeg támadt először, ezért a rendőri válasz igazságos volt. A kínai kormány a külvilág felé határozottan állítja, hogy a történések hátterében még mindig a dalai láma áll, mint felbujtó, aki szítja a feszültséget a tibetiek és a kínaiak között azért, hogy engedményeket csikarjon ki a kínai vezetéstől. Ezen felül Peking az önfeláldozó szerzeteseket és szerzetesnőket terroristáknak titulálta.