A Vajdasági Magyar Szövetség február 1-jén beindult jogsegélyszolgálata a vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs kérelmekkel kapcsolatban nyújt tanácsot, segítséget. A becslések szerint a magyarság 2-3 százaléka követeli majd vissza egykori vagyonát.
December elején fogadta el a szerb parlament az új rehabilitációs törvényt, mely a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) javaslatára nyerte el végső formáját. A törvény szerint nincsen kollektív bűnösség, csak egyén által elkövetett bűncselekmény. Az új rehabilitálási törvény az egyéni felelősségen alapszik és az ártatlanság vélelméből indul ki.
A hosszú és bonyodalmas rehabilitációs- és vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel kapcsolatos jogi tanácsadás lebonyolítására a VMSZ, a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) Polgári Egyesület irodáit kérte fel. A Vajdasági Magyar Szövetség azért döntött a CMH irodahálózattal való együttműködés mellett, mert céljuk, hogy minél több vajdasági magyar ember tudjon sikeresen élni a vagyon-visszaszármaztatás, vagy a rehabilitáció, vagy mindkettő lehetőségével, attól függően, hogy a felmenőinek élethelyzetéből adódóan ki melyik eljárás indítására jogosult. „Rengeteg a megválaszolásra váró kérdések sora, illetve a rehabilitálási kérelmek benyújtására megszabott két éves határidő is viszonylag rövid” – mondta a jogsegélyszolgálat létrehozásáról Pásztor István, a VMSZ elnöke.
Hat vajdasági városban, Szabadkán, Zentán, Zomborban, Nagybecskereken, Temerinben és Újvidéken kérhetnek segítséget az ügyfelek, előre leegyeztetett időpontban jogászok várják a kérelmezőket. A megbeszélt időben a polgárok beadandó dokumentumait átnézik, segítenek kitölteni a kérelmet, és ha úgy tűnik, hogy nincs az ügynek tisztázatlan része, akkor a kérelmezőnek visszaadják és máris viheti a postára az erre kijelölt tolóablakhoz. A jogászok az első találkozón felmértek alapján, tanácsolhatják az ügyfelek ügyvédhez való fordulását. A jogi tanácsadás ingyenes.
Arra vonatkozólag, hogy hány vajdasági magyar ember érdekelt a vagyon-visszaszármaztatás, vagy a rehabilitáció ügyében, jelenleg nincsenek adatok. Varga László, parlamenti képviselő szerint a vagyon-visszaszármaztatási ügyekben többé-kevésbé a lakossági átlag és a magyarság lélekszáma alapján arányosan fognak a magyarok megjelenni. Országos szinten a korábbi törvény alapján 150 ezer vagyon-visszaszármaztatási igény érkezett, ami megközelítőleg a lakosság 2-3 százalékát tette ki. Szerinte nagyjából ezzel lesz arányos a magyar kérelmezők összáranya is. Nyilvánvaló, hogy több száz, sőt ezer kérelemről beszélhetünk. Ezt erősíti meg a vagyon-visszaszármaztatásról szóló lakossági fórumokon szerzett tapasztalata is. E fórumokon személyesen volt jelen a képviselő, ugyanis a nagyobb, magyarok lakta településeken akár 80–90 érdekelt személy is megjelent. A rehabilitációs kérelem jóval kevesebb lesz – véli Varga László –, de lesz olyan eset is, ahol előbb a rehabilitációt kell lebonyolítani és csak utána lehet a vagyon-visszaszármaztatást elkezdeni.
A rehabilitálásról szóló törvény értelmében a kollektív bűnösség terhe alatt élő magyarok rehabilitálása könnyített eljárással folyik majd. Az első kárpótlások lezárása az év végére várható.
Kitekintő összeállítás