Brüsszelben teregeti a szennyest a román ellenzék

A szociáldemokrata és liberális ellenzék Brüsszelt is bevonná a román belpolitika csatározásaiba is. Az elmúlt hetek tüntetéssorozata kiélezte az ellentétet a kormány és az ellenfelei között, az utóbbiak pedig kiterjedt nemzetközi kampányba kezdtek Traian Băsescu államfő és politikai szövetségesei lejáratására. Amennyiben hinni lehet az eddigi nyilatkozatoknak, az Európai Unió (EU) akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat az ország ellen a demokrácia minőségének csökkenése miatt. Mind a román, mind pedig az uniós közéletben megjelentetek a Magyarországgal kapcsolatos hasonlatok is. Keleti szomszédunk helyzete azonban mégsem olyan súlyos, a politikai porhintésen túlmenően kevés az esélye annak, hogy a magyarhoz hasonló konfliktus alakuljon ki Bukarest és az EU között.

Két hetes tüntetéssorozaton van túl Románia, az utcákat azonban nem a politikai megoldások, hanem az erős havazás ürítette ki. A csatározás azonban tovább folyik a hivatali szobák melegében. Mint arról már beszámoltunk, a demonstrálók a köztársasági elnök, a kormány, illetve az egész politikai elit ellen emelték fel hangjukat. Az Emil Boc vezette jobboldali kormány, melynek két pillére az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), nehéz gazdasági megszorításokkal tűzdelt válságkormányzás utolsó stádiumába érkezett, amelyet majd a novemberi parlamenti választások zárnak. Az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL, a szociáldemokrata és nemzeti liberális párt szövetsége) eddig minden követ megmozgatott, hogy saját vitorlájába fogja a tömegek elégedetlenségét.

A „Magasságos Porta” előtt

A politikai profit maximalizálása érdekében a belpolitikai csatározásokon túlmenően Brüsszelt is megpróbálják bevonni a kormányzók ellehetetlenítése és legitimitásuk csökkentése céljából. Január 16-án a Szociáldemokrata Párt (PSD), Victor Ponta Strasbourgban járt, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) nevű pártfrakciók vezetőivel tárgyalt Romániáról. A megbeszélések során a politikus tájékoztatta kollégáit az ország helyzetéről, kiemelve, hogy az elmúlt két évben a demokrácia fokozatos leépítésén dolgozott a kormány. A tüntetések is ez a folyamat ellenében robbantak ki.

Ponta rámutatott, a kormány szisztematikusan szorította vissza a parlament hatalmát és tekintélyét, a kormányzati felelősségvállalási mechanizmus gyakori alkalmazásával pedig szinte teljesen kivette a jogalkotást a választott képviselők kezéből. Ezzel párhuzamosan Traian Băsescu köztársasági elnök kilépve az alkotmány által kiszabott keretek közül de facto miniszterelnökként viselkedett, Emil Boc kormányfő teljes beleegyezésével. Kritizálta a kormány elhatározását is, amely értelmében félévvel meghosszabbítják az önkormányzati vezetők mandátumát, és így összevonják a helyhatósági és parlamenti voksolást. Ezt az intézkedést azóta az alkotmánybíróság elkaszálta.

A román szociáldemokrata politikus látogatása után több EU-s baloldali politikus is megszólalt az ügyben. 17-én Hannes Swoboda, az S&D európai parlamenti frakciójának újonnan megválasztott vezetője úgy nyilatkozott, a bukaresti hatalomnak szóba kellene állnia a tüntetőkkel, és meg kellene változtatnia megszorító politikáját. Személyes véleményének is hangot adott, amely szerint Traian Băsescu egy autoriter vezető. Hasonló hangot ütött meg Swoboda elődje, Martin Schulz is, akit időközben az Európai Parlament (EP) elnökének választottak.

A szankciók vígjátéka

A komplikációkat nem annyira ezek a megnyilvánulások, mint inkább egy PSD-s európai parlamenti képviselő, Rovana Plumb nyilatkozatai okozták. A képviselőasszony január 21-én tartott sajtótájékoztatójában úgy fogalmazott, az uniós törvényhozásban nyilvános vitát rendeznek a román demokrácia helyzetéről, amely egy elítélő nyilatkozattal zárulhat, az alapszerződések 7. cikkelyének értelmében pedig akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat az ország ellen.

A szocdem politikus nyilatkozatai lángra lobbantották a kormányt is, a demokrata-liberálisok Románia érdekeinek elárulásával vádolták meg politikai ellenfeleiket. A kormányfő úgy fogalmazott, Victor Ponta strasbourgi útja során azt kérte, függesszék fel az országnak járó EU-s pénzek folyósítását, ami egyenesen a román nép kigúnyolását jelenti. Meglátása szerint az ellenzék felelőtlenül mindent megtesz, hogy minél előbb hatalomra kerüljön, ám ennek nem a  „Magasságos Porta” elé való járulás a megfelelő módja.

Az európai jobboldal is harcba lendült, hogy megvédje a kormányt. Az Európai Néppárt Bukarestbe látogató főtitkára, Antonio Lopez-Isturiz elítélte azon európai és román politikai körök tevékenységét, akik politikai tőkét akarnak kovácsolni az egész elit ellen irányuló civil tüntetésekből. Azt is hangsúlyozta, senki nem vesz komolyan olyan kijelentéseket, amelyek azt állítják, hogy Románia egy diktatúra lenne. Január 23-án a néppárti frakció elnöke, Joseph Daul felkérte a román ellenzéket, viselkedjen felelősségteljesen. Elmondása szerint, azzal, hogy az uniós források elzárásáért lobbiznak nem a kormányt, hanem az egész népet sújtják.

Annak kérdése, hogy az ellenzék valóban szankciókat szorgalmazott-e, teljesen feltüzelte a szekértáborokat. Daul kijelentéseire Hannes Swoboda reagált, aki hamisnak nevezte a jobboldal ilyen irányú vádjait.

Egyszerűen nem igaz, hogy az ellenzék arra kérte volna az Európai Uniót, foganatosítson szankciókat Románia ellen – szögezte el a képviselő.

Mindazonáltal aláhúzta, mint az EP tagjának, kötelessége a demokrácia és a jogállam védelme, és ezért arra összes parlamenti frakciónak arra kellene kérnie a román kormányt, hagyjon fel antidemokratikus viselkedésével. A szópárbajnak valószínűleg még nincs vége, jövő kedden, január 31-én a Szociálliberális Unió két társelnöke, Victor Ponta és Crin Antonescu Brüsszelbe látogat, ahogy egy nyilvános megbeszélésen vesznek részt.

A politikai porhintés iskolapéldája

Mindezeken túlmenően felmerül a kérdés, hogy az egész hercehurcából mennyi a szokásos politikai porhintés, és mennyi a valódi konkrét tartalom. A Hotnews román hírportál összeállítása szerint mindkét tábor tagjai kihasználják a polgárok EU-s ügyeket érintő tájékozatlanságát, hogy ebből politikai előnyöket kovácsoljanak maguknak. Az összefoglalót készítő Anne-Marie Blajan rámutat a különböző ferdítésekre. Rovana Plumb kijelentése, amely szerint az EP-ben nyilvános vitát rendeznek az ország helyzetéről, nem azt jelenti, hogy a törvényhozás plénuma venné ezt a napirendjére. A dolog csak annyiról szól, hogy néhány román nemzetiségű képviselő által rendezett konferenciára kerül sor a parlament épületében.Ahhoz, hogy a plénum elé kerüljön a dolog, hosszú hetek egyeztetéseire van szükség.

Hasonlóan hamis az a kijelentés is, mely szerint a Magyarországról készülő EP-határozatba foglalnának megjegyzéseket Romániáról. Az újságírónő hangsúlyozza, még az sem biztos, hogy a magyar demokrácia helyzetéről szóló határozat megalkotásához szükséges konszenzus kialakul a frakciók között, nem is beszélve a román vonatkozás belefoglalásáról. A kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos állításokat is humbugnak tekinthetjük, a procedúra hosszú hónapokon keresztül folyik, szakbizottsági meghallgatások, széleskörű politikai konszenzus és más hasonló dolgok kellenek hozzá. A jobboldal forrásmegvonásokkal kapcsolatos vádjait hasonló regiszterben értelmezhetjük. Valószínűtlen, hogy Victor Ponta lobbizott volna ennek érdekében, hiszen ebben az ügyben az Európai Parlament nem illetékes, a források kezelése a Bizottság hatáskörébe tartozik. 

A Hotnews konklúziója tehát egyszerű: az elmúlt hetekben zajló médiaháborúban hemzsegnek a szándékos félretájékoztatások és jól ismert PR-os manipulációk. A dolog célja nem európai jellegű, inkább belpolitikai tétek forognak kockán. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a román ellenzéknek nem érdeke, hogy az Unió érdemben foglalkozzon a romániai demokrácia egyébként nem felhőtlen helyzetével. Mikorra valóban napirendre kerülne a dolog, és beindulnának a különböző mechanizmusok, addigra már rég ők ülnének a kormányhivatalokban, hiszen ők a legesélyesebbek a novemberi választások megnyerésére. A kialakult helyzetet ezért a belpolitikai kampány részeként érdemes értelmezni, az európai politikusok megnyilvánulásait pedig, mint a kampányhoz adott segédletet.

Az imázsépítés központi szerepét hangsúlyozza az is, ahogyan a magyar párhuzam bekerül a képbe. Mind a politikusok, mind pedig a média lépten-nyomon utalásokat tesz Budapestre és Orbán Viktorra. A román ellenzék már régóta igyekszik egyenlőség jelet tenni a magyar miniszterelnök és a román államfő között, és ez most azért is előnyös stratégia, mert az előbbi meglehetősen megtépázott európai tekintélye rávetődhet az utóbbira. Mindazonáltal a két ország összehasonlítása nagy költői szabadságot igényel, hiszen jelen pillanatban több a különbség, mint a hasonlóság, így kétséges, hogy a baloldal stratégiája sikeres lenne e tekintetben.