Nagyon sok pénzt bukhat Magyarország

A pénzügyminiszteri tanács kedden várhatóan megerősíti az Európai Bizottság véleményét, hogy Magyarország nem tett eleget a grémium 2009. júliusi ajánlásainak. Ennek kimondása után Olli Rehn alelnök regionális politikáért felelős kollégájával elvileg megkezdheti az egyeztetéseket a kohéziós alap pénzügyi kötelezettségvállalásainak esetleges felfüggesztéséről.

A pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) kedden várhatóan osztani fogja az Európai Bizottság január 11-én nyilvánosságra hozott véleményét, miszerint Magyarország nem hozott hathatós intézkedéseket a túlzott mértékű államháztartási hiány fenntartható módon történő kiigazítására és így nem tett eleget a tanács 2009. júliusi ajánlásainak – erősítették meg elnökségi források.

Brüsszelben emlékeztetnek rá, hogy a tanácsi döntés megszületésével megvalósul annak jogi-procedurális feltétele, hogy Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos megkezdje az egyeztetéseket regionális politikáért felelős kollégájával, Johannes Hahn-nal a hazánknak a kohéziós alapból szánt pénzügyi kötelezettségvállalások esetleges felfüggesztéséről.

A BruxInfónak nyilatkozó bizottsági források egyáltalán nem zárták ki, hogy a Bizottság alelnöke ezzel a lehetőséggel élve hamarosan elő is terjeszti javaslatát a tagállamoknak a 2013-ban esedékes pénzügyi kötelezettségvállalások egészének vagy egy részének befagyasztására, aminek hatásai ténylegesen 2015-ben-2016-ban lennének érezhetők. A kohéziós alapot érintő 2013-as évre szóló magyar pénzügyi kötelezettségvállalás 1,714 milliárd euró.

Ez azonban még nem jelentené azt, hogy Magyarország keresztet vethet a pénzekre, hiszen a Bizottság által elvárt, nem egyszeri intézkedéseken alapuló újabb kiigazító lépések évközbeni bejelentése esetén a felfüggesztésre vonatkozó esetleges döntés 2012 végéig bármikor visszavonható, és végső soron nem járna semmilyen negatív következménnyel – mutatnak rá illetékesek.

A felfüggesztés viszonylag gyors kezdeményezését az indokolná, hogy Belgium és más Magyarországgal együtt figyelmeztetésben részesült, ám végül Brüsszel kéréseinek megfelelő intézkedéseket bejelentő euróövezeti tagokat a Bizottság egyértelműen azonnali pénzügyi szankciókkal fenyegette meg. Az egyenlő mérce alkalmazása Brüsszel megközelítése szerint jelen esetben azt jelentené, hogy ha egyszer az euróövezeti tagokat is pénzügyileg szankcionálták volna a mulasztásért, akkor ugyanezt tegyék a jogszabályok adta keretek között az eurózónán kívüli tagállamokkal is.

Rehn mindenesetre a BruxInfo kérdésére január 11-én azt mondta, hogy a hatos csomag elfogadásával szerinte a kohéziós büntetés immár „legitimmé vált”, hiszen az új szabályok értelmében a nem kohéziós országokat is sújthatják már a deficiteljárás korai szakaszában pénzügyi szankciókkal. „Egy új világban élünk, ami igazolja ennek az eszköznek az alkalmazását” – szögezte le a biztos, aki nem talált kivetnivalót abban, hogy az új gazdasági kormányzási szabályok szigorát először éppen egy olyan országgal szemben alkalmazzák, amelyik nem tagja az euróövezetnek.

Egyelőre nem tudni, hogy Rehn ezt inkább nyomásgyakorlásra használja-e, vagy a Hahn-nal folytatott konzultációkat követően tényleg ilyen lépésre szánja el magát, ami hangsúlyozottan még nem lenne a történet vége.

A pénzügyminiszteri tanács keddi döntését követően a Bizottság néhány héten belül új ajánlásokkal fordulhat Magyarországra vonatkozóan a pénzügyminiszteri tanácshoz a deficiteljárás keretében. Az Ecofin ezt követően, várhatóan még tavasszal elfogadja az új ajánlásokat, amelyeknek Magyarországnak meg kell felelnie. A dolog egyáltalán nem példátlan a magyar gyakorlatban, hiszen Brüsszel 2005-ben, az akkori szocialista kormány idején kétszer is új szintre emelte az eljárást hazánkkal szemben a tanácsi ajánlásoknak való meg nem felelés miatt. Igaz, bár megtehette volna, akkor még eltekintett a kohéziós alapok felfüggesztésétől.

A fenntartható magyar kiigazítási pálya biztosítására hazánktól elvárt lépések ugyanakkor most óhatatlanul összefonódnak majd a hitelkérelemről folytatandó tárgyalásokkal, hiszen utóbbiakon jórészt ugyanennek a célnak a szavatolása lesz a téma. Egyelőre azonban nehéz megjósolni, hogy a két folyamat (a deficiteljárás és a tárgyalások) elválik, vagy teljesen összekapcsolódik egymással – vélik megfigyelők.

A Bizottság január 11-i értékelésében elismerte, hogy Magyarország formailag teljesítette a túlzott mértékű hiány kiigazítására megadott 2011-i határidőt, miután legfrissebb becslései szerint a tavalyi mérleg 3,5 százalékos többletet mutat. A testület szerint ugyanakkor ez kizárólag az általa GDP-arányosan 10 százalékosra becsült olyan egyszeri intézkedéseknek köszönhető, mint a magánnyugdíjpénztári vagyon állami kasszába való átterelése és az ágazati különadók. Brüsszel elemzése szerint mindez elfedi azt, hogy a költségvetés strukturális mérlege drámai mértékben romlott. A Bizottság számítása szerint a költségvetés strukturális helyzete 2010-ben és 2011-ben 2,75 százalékkal romlott a GDP-arányában, miközben a pénzügyminiszteri tanács 2009 júliusi ajánlásai a két év alatt összesen 0,5 százalékos javulást írtak elő, ami egyértelműen nem teljesült. Rehn elmondta, hogy a Bizottság becslése szerint az egyszeri intézkedések nélkül a költségvetés hiánya 2011-ben 6 százalékos lett volna, vagyis kétszer magasabb, mint az előírt szint.

Brüsszelben úgy látják, hogy a 2012-es hiány is kizárólag az egyszeri intézkedéseknek (főleg az ágazati különadóknak) köszönhetően maradna a 3 százalékos szint alatt. Az egyszeri intézkedések mértékét a testület GDP-arányosan 0,9-1 százalékra becsüli. Hazánkkal szemben ezzel szemben az az elvárás, hogy strukturális, fenntartható hiánycsökkentéssel biztosítsa a 3 százalékos küszöbön belül maradást. A Bizottság legfrissebb becslései szerint 2012-ben az egyszeri intézkedésekkel együtt 2,75 százalék lehet a hiány. És bár a Budapest által időközben átadott információk alapján Brüsszel őszi előrejelzéséhez (3,7%) képest valamelyest kedvezőbb deficitet prognosztizál 2013-ra, az még mindig a megengedett határ felett van, 3,25 százalék. Vagyis a Bizottság továbbra is úgy látja, hogy 2013-ban Magyarország újra visszakerülne a tilos zónába. Azt is hozzáteszik, hogy a 3,25 százalékos előrejelzés még nem is veszi figyelembe a romló makrogazdasági forgatókönyvet és a növekvő kötvényhozamokat.

Magyar részről ugyanakkor visszatérően jelezték, hogy tartani fogják magukat a hiánycélhoz és sem 2012-ben, sem 2013-ban nem engedik a 3 százalékos szint fölé kúszni a hiányt.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »