Falkland: kőolajkincs fokozza a konfliktust

Harminc évvel a brit-argentin fegyveres konfliktust követően sem jut dűlőre a két fél a Falkland-szigetek (Islas Malvinas) hovatartozása, nemzetközi jogi helyzete kapcsán. Argentína hosszú ideje diplomáciai csatározásokat folytat, s támogatókat gyűjt maga köré Nagy-Britanniával szemben.

Februárban Vilmos herceg hathetes kiképzésen vesz részt helikopteres kutató- és mentőpilótaként a Falkland-szigeteken, mely Argentína számára „provokatív tettnek” minősül, bár a brit külügy szerint a trónörökös csupán katonai kötelezettségét teljesíti.

Szövetségeseket keresve

Idén április 2-án lesz a falklandi háború kezdetének 30. évfordulója, mely miatt London „argentin kardrázásra” számít, de nem tart újabb fegyveres konfliktustól, bár ha hasonló előfordulna, akkor rövid időn belül reagálhatnak arra az újonnan felújított falklandi reptérnek (MPA) köszönhetően. Argentína más latin-amerikai országoktól kapott diplomáciai támogatása kapcsán William Hague brit külügyminiszter pedig megjegyezte, hogy a „latin-amerikai országok inkább a kereskedelemre és a fejlődésre koncentrálnak, nem pedig a falklandi kérdéssel vannak elfoglalva”. Példaként említette Brazíliát, mellyel komoly nemzetközi oktatási együttműködés előtt áll a szigetország.

Mondta ezt Hague annak ellenére, hogy a múlt év végén Argentínának sikerült meggyőznie a Mercosur (Déli Közös Piac) állandó tagjait, s Chilét is, hogy ne engedjék be a Falkland-szigetek hajóit kikötőikbe az ellátásért felelős polgári hajók kivételével. Sőt egy hónappal korábban José Mujica uruguayi elnök megtiltotta, hogy a brit tengerészet hajói kikössenek az uruguayi kikötőkben.

Chile is egyre kényelmetlenebb helyzetben találja magát, hiszen mindkét oldalról erős nyomás éri: egyrészt köti az Argentína irányába mutatott támogatás hagyománya (valamint a chilei kormány a jövőben nem szeretne konfrontálódni a Buenos Aires-i vezetéssel a 74 napos konfliktus alatt meglévő Pinochet-Thatcher együttműködés részleteit felfedő iratok miatt, melyek titkosítási kötelme 30 év múlva, immár hamarosan lejár), másrészt pedig a brit kormánnyal is kiegyensúlyozott diplomáciai kapcsolatokra törekszik. Chilének valóban nem érdeke elszigetelődni a régióban, főként nem akkor, mikor komoly nemzetközi vitában érintett Peruval és Bolíviával szemben is.

 A „játék” tétje

A 30 évvel ezelőtti „háború” egyik mozgatórugója a sziget birtoklásának stratégiai jelentősége volt: úgy gondolták, hogy földrajzi fekvése miatt „tulajdonosa” akár még az Antarktisz jegének egy szeletére,és az ott megbújó ásványkincsekre is jogot formálhat a későbbiekben. Emellett az akkori argentin katonai junta egy sikeres háborúval kívánta visszaszerezni elvesztett hitelét, elterelve a figyelmet a komoly gazdasági problémákról, és természetesen a „piszkos háború” bűntetteiről.

Margaret Thatcher újraválasztása után a szigetcsoport (spanyol nevén: Islas Malvinas) 1985-ben önálló alkotmányt kapott. A brit kormány szerint „a világ azóta sokat változott, ahogyan a Falkland szigetek is jelentősen fejlődött gazdaságilag és társadalmilag is”, ezért a népek önrendelkezési jogát biztosító ENSZ-alapelvet felhasználva Nagy-Britannia növelte a szigetek önállóságát az alaptörvény 2009-es módosításával. Ezen lépésével természetesen ismét kivívta Argentína rosszallását. A dél-amerikai ország kitartásának a ’80-as évekbeli állapotokkal ellentétben most többnyire nem imázsjavító célja van, hanem inkább gazdasági: nem akar kimaradni a szigetek környékén fekvő kőolajkincsből származó jövőbeli bevételektől.

Az egyik brit kőolaj- és földgázkitermelő vállalat, a Rockhopper Exploration nemrég megerősítette, hogy fekete aranyra bukkant a falklandi partoktól körülbelül 120 kilométerre északra (becslések szerint a kitermelhető ásványvagyon mennyisége megközelíti az 500 millió hordót), majd megbízta a Bank of America Corporation multinacionális banki és pénzügyi szolgáltató vállalat befektetési tanácsadó részlegét, a Merrill Lynchet, hogy találjon befektetőket a kétmilliárd dollár értékű új kőolajprojektéhez.

Bár az argentin-brit viszály és Buenos Aires ellenlépései csökkentik a beruházók kedvét, most úgy tűnik, hogy az edinburghi székhelyű, globális kőolajkitermelő vállalat, a Cairn Energy komoly érdeklődés mutat a Rockhopper tervei iránt.

Mindezek fényében úgy tűnik, hogy a 74 napos konfliktusként jegyzett falklandi háború állandóan kiéleződő konfliktust jelent, csak napjainkban más eszközökkel vívják, mint a ’80-as években. És nem csupán elvi kérdésről van szó, hanem komoly gazdasági érdekek húzódnak meg a hátterében, ezért több nemzetközi elemző tart attól, hogy az áprilisi évfordulón komoly fordulatot is vehet a dolgok jelenlegi állása.

Solti Ágnes

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »