Időt akar nyerni az Orbán-kormány

Egy csapásra a nemzetközi média címlapjaira kerültünk hajnalban, miután Magyarország nem szavazta meg az EU-alapszerződés módosítását. Ennek egyelőre csak találgatni lehet az okait, ám érdemes egy kicsit visszaforgatni az idő kerekét. Épp e hét elején vált világossá, hogy a magyar kormányzat az alkotmányban rögzített eladósodottsági plafon életbe lépést 2016-ig tolná ki. Ez kellemetlen momentum, hiszen az EU pont ez ellen küzd, lévén a renitens eurózóna tagoktól nem tudja kikényszeríteni a költségvetési hiánycsökkentést.

Magyarország számára az időkérés 2016-ig alapvetően rugalmasabb gazdaságpolitikát tesz lehetővé, amely ráadásul első körben nem is váltott ki negatív reakciók a piaci szereplők részéről, hiszen a bizalom Magyarországgal szemben továbbra is stabil. Idővel azonban ez a lépés gondolkodóba ejtheti a befektetőket, mivel ennek nyomán részben szembemegyünk az európai folyamatokkal.

Ebből a szempontból nézve az EU alapszerződésének módosítása más költségvetési pályát jelölt volna ki, mint amit a magyar kormányzat ötölt ki az utóbbi hónapokban. Emiatt arra számítunk, hogy ismét reflektorfénybe kerülnek a hazai pénzügyi eszközök (forint, részvények, kötvények), kisebb árfolyamesés elképzelhető, tartós eladói hullámmal azonban nem számolunk a hazai parketten.