Enyhülő gazdasági szankciók és korrupciós botrány Ciszjordániában

Szerda délelőtt a Kneszet nyolctagú biztonsági kabinetje a november 1-e óta visszatartott palesztin adótámogatások folyósítása mellett szavazott, Izrael nem csak az októberben beszedett 100 millió dolláros összeget, hanem a november hónapi juttatásokat is egy összegben jóváírja. A rendkívüli nemzetközi nyomás alatt meghozott döntést Jeruzsálem az időközben komolytalannak bizonyult palesztin egységtárgyalásokkal, valamint a Ramallah és az ENSZ-alszervezetek között beálló „diplomáciai csenddel” magyarázza.

A Palesztin Hatóságot (PH) sújtó gazdasági szankció fenntartása mellett az izraeli biztonsági kabinet utoljára múlt hét vasárnap hozott döntést az akkor még folyamatban lévő, ám időközben újra zátonyra futott Hamász-Fatah egységtárgyalások okán. Abbász múlt hét csütörtökön Kairóban egyeztetett a Hamász politikai irodájának vezetőjével, Kháled Mesallal, a találkozó azonban eredménytelenül ért véget, miután a feleknek nem sikerült megállapodniuk az átmeneti kormány összetételéről. Az Abbász-Mesal egyeztetést Netanjahu utólag olyan „taktikai”, pusztán „szimbolikus” lépésként könyvelte el, amely „minden konkrét megoldást nélkülöz”.

A hírek szerint az izraeli miniszterelnök a kairói találkozó ellenére is támogatta a palesztin adópénzek átutalását, ám egy esetleges koalíciós krízistől való ódzkodás miatt eddig tartózkodott a határozottabb állásfoglalástól. Avigdor Lieberman külügyminiszter, a kormányzó Likuddal jelenleg koalíciós megállapodásban álló Jiszráél Beiteinu párt vezetője hetek óta ágál a PH-t sújtó gazdasági szankció megszüntetése ellen. Lieberman egy hét eleji értekezleten arról beszélt, hogy a kérdéses visszatérítésekből a PH „zsidógyilkosokat” kíván finanszírozni.

Az érvelés arra a vitatott híresztelésre echózik, mely szerint az Egyesült Államok által sokmillió dollárral támogatott Palesztin Befektetési Alap (PIF) egy új lakásprogram indítását fontolgatja. A projekt keretében azok a volt palesztin foglyok jutnának újépítésű otthonokhoz, akiket Izrael a Shalit-egyezség részeként engedett szabadon.  A PIF ellen a múlt héten két demokrata törvényhozó is szót emelt, Steve Israel és Ted Deutch képviselők hivatalos levélben követelnek átfogó vizsgálatot az Egyesült Államok legfőbb ellenőrző szervétől, a Kongresszusi Számvevőszéktől (GAO):

A szabadon bocsátott foglyok közül sokakat az olyan Hamász-terrorakciók megszervezése és kivitelezése miatt ítéltek el, mint a 21 halálos áldozatot szedő tel-avivi diszkórobbantás, a 29 halálos áldozatot számláló hoteltámadás Netanyában, vagy a 15 ember életét kioltó jeruzsálemi robbantás a Sbarro pizzériában. (…) A PIF-nél tapasztalt növekvő átláthatatlanság mellett aggodalmunkat fejezzük ki az olyan jelentések ügyében is, melyek szerint Fajjád miniszterelnök úrnak már nem áll módjában ellenőrizni a pénzalapot és a PIF gázai beruházásainak sorsa a Hamász irányítása alá került” – idézi a kongresszusi küldöttek panaszlevelét a Jerusalem Post.

Noha a Jiszráél Beiteinu rendíthetetlenül kitartott a szankció mellett, Lieberman hétfőn a koalíció felbontásával kapcsolatos fenyegetéseit is visszavonta, jelentős mértékben csökkentve ezzel a miniszterelnökön lévő rendkívüli nyomást: Netanjahu hivatalát az izraeli biztonsági apparátus mellett az Egyesült Államok és az ENSZ is folyamatosan telefonhívásokkal bombázta. Clinton külügyminiszter asszonyon kívül a múlt héten számos más baráti ország is az adópénzek átutalását sürgette, Ban Ki Mún ENSZ-főtitkár az oslói egyezményekben vállalt kötelezettségeire figyelmeztette a zsidó államot.

A nemzetközi nyomás mellett az utcai realitás is izraeli enyhülésért kiáltott, a szankció egyre tapinthatóbbá vált a palesztin háztartásokban is. A múlt héten Szalám Fajjád, a PH miniszterelnöke már arról beszélt, hogy Ciszjordánia a források elapadása miatt a káosz felé zuhan, a PH rövid időn belül „teljesen cselekvőképtelenné válik”. Az izraeli szankció miatt a palesztin kormányzat a természetes – nem segélytermészetű – bevételeinek kétharmadától esett el, a négymilliós lakosság csaknem egyharmada a közszférában dolgozik. A kormányzat fizetésképtelensége mellett, a megvonás az érzékeny gazdaságra is „pusztító” hatással van.

A Washington Post információi szerint a PH az adóvisszatérítés befagyasztása nélkül is a puszta létéért küzdene, a válság miatt a nemzetközi donorok idén több száz millió dollárral voltak kénytelenek kevesebbet juttatni a beirányzott egymilliárd helyett. A 2011-es tervezett költségvetés 3,2 milliárd dollár, melyből 1,7 milliárd fedezné a hatóság saját kiadásait, ideértve a rendőri fizetéseket is. A palesztin gazdasági miniszter, Hasszán Abu Libdeh az Associated Pressnek a múlt héten azt is elmondta, hogy a PH a maximális hitellimitjét is elérte, csak idén már közel 1,2 milliárd dollárnyi banki kölcsönt vett fel.

Egyes sajtóértesülések szerint a kilátástalan gazdasági helyzet Mahmúd Abbászt már korábban is arra sarkalta, hogy bizalmas ajánlatot tegyen az Egyesült Államok és Izrael számára, mely értelmében a PH felhagy az Egészségügyi és Gazdasági Világszervezetek felé folytatott tagfelvételi lobbival, ha Izrael rendezi az elmaradt járandóságokat. A két hete kiszivárogtatott egyezség létét Ramallah eddig szenvedélyesen tagadta. A Háárec információi szerint Izrael a jövőben is fenn tartja a gazdasági szankció lehetőségét, amennyiben a PH újabb meggondolatlan akciókra ragadtatja el magát az ENSZ, vagy a Hamász irányában.

Fajjád azonban egy pillanatra sem lélegezhet fel, a PH pénzügyeinek átláthatatlanságával kapcsolatos amerikai aggodalmak a héten nem várt módon látszanak beigazolódni. A már fentebb idézett palesztin gazdasági miniszter, Hasszán Abu Libdehet kedden korrupciós perbe keveredett. Néhány hónap leforgása alatt Libdeh a Fajjád-kormánynak már a második olyan tagja, aki hűtlen kezelés miatt kényszerül távozni a hivatalából – adja hírül a libanoni Daily Star napilap.