Elfogadták a vajdasági magyar kulturális és médiastratégiát

A Magyar Nemzeti Tanács keddi ülésén hosszabb vita után elfogadta a médiafejlesztési és a kulturális stratégiákat. Előbbi öt évre, utóbbi pedig hatéves periódusra határozza meg a stratégiai célkitűzéseket.

Az ülésen dr. Korhecz Tamás , az MNT elnöke, a Közigazgatási Hivatal elnöke lemondott utóbbi tisztségéről. A Közigazgatási Hivatal új elnöke Várkonyi Zsolt okleveles jogász, aki egyben a hivatal jegyzője is.

Siflis Zoltán, az MNT kulturális bizottságának elnöke szerint a 2012–2018-es időszakra vonatkozó kulturális stratégiával mérföldkőhöz érkezett a vajdasági magyar kultúra. Az alapos, mindenre kiterjedő dokumentumban sikerült definiálni és vizionálni kulturális életünk minden szegmensét – hangsúlyozta Siflis, mondván, hogy az összeállított anyag összetettsége, alapossága párját ritkítja.

– A dokumentum biztos pontot nyújt a vajdasági magyar kultúra résztvevői számára, támogatja az alkotást és az értékteremtést. A kulturális élet résztvevőinek számára hivatkozási és számonkérési alap lehet a kultúrpolitikát irányítók felé. A dokumentumban megtalálhatóak az innováció elemei, ami biztosíték arra, hogy a vajdasági magyar kortárs művészet megőrizheti és elmélyítheti az elmúlt évtizedekben kivívott helyét. Egyetlen, még az anyaországi magyar közösség sem büszkélkedhet ehhez hasonló dokumentummal – részletezte a stratégia beterjesztésekor Siflis.

– A kulturális stratégiát illetően semmiféle előmunka nem történt. Ezért az idei év tevékenységének fókuszában ez a dokumentum állt. A stratégia egyik alapelve, hogy a vajdasági magyar kultúra az egyetemes magyar kultúra része, emellett a szerbiaiéi is. Ezért a szerb állam feladata is, hogy támogassa azt. A vajdasági magyar polgároknak erre joguk van, a szerb állam részéről pedig nem kegy a támogatás megadása, hanem feladat – fogalmazott Lovas Ildikó, az MNT kulturális kérdésekkel megbízott tanácsosa.

A folytatásban az ellenzék képviselői közül egyedül Rácz Szabó László fejtette ki véleményét a stratégiáról. Rácz Szabó elismerte a dokumentum szakmaiságának tényét, és azt a rengeteg munkát, ami az összeállítása mögött áll. Kifogásként csak azt említette meg, hogy a stratégiához a kilenc évvel ezelőtti népszámlálás adatait használták fel, ezek pedig szerinte mára jócskán másképpen alakulnak. Rácz Szabó szerint tanácsos lett volna megvárni a stratégia véglegesítésével a lakosság nemzeti összetételére vonatkozó aktuális mutatókat, mert úgy a valós állapotokra építhették volna a dokumentumot. Így hamissá válik a stratégia – véli Rácz Szabó.