Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Románia és Bulgária 2011 tavaszára tervezett belépését korábban Franciaország és Németország ellenezte, szintén nem technikai kritériumok miatt, hanem a korrupció, illetve szervezett bűnözés problémájára hivatkozva. Szeptemberben azonban a finnek és hollandok arra hivatkozva vétózták meg a bővítést, hogy a személyek szabad áramlása a határokon a szervezett bűnözés terjedéséhez vezetne. A schengeni térség bővítéséhez mind a 22 résztvevő EU-tagállam jóváhagyása szükséges (a schengeni egyezményt aláíró lévő 25 országból Izland, Norvégia és Svájc nem rendelkezik döntési joggal), így Hollandia támogatása mindenképpen szükséges lesz. Jóllehet Románia és Bulgária teljesítette a technikai feltételeket, Hága és Helsinki eddigi kifogásait azzal indokolta, hogy a két délkelet-európai állam nem tett eleget a szervezett bűnözés és a korrupció visszaszorítására. A Bizottság februárban ad ki jelentést arról, hogy a két ország milyen erőfeszítéseket tett az igazságszolgáltatás terén.
Teodor Baconschi román külügyminiszter szerint a finn fordulat fontos lépés afelé, abszolút többséget szerezzenek a Miniszterek Tanácsában. Románia ígeretet tett arra, hogy elküldi Finnországnak az összes releváns információt a korrupció ellen tett lépésekről, hogy eloszlassa a maradék kételyeket. Bulgária külügyminisztere, Nikolay Mladenov is nagyszerű előrelépésnek látja a finn döntést. „Bár még rengeteg dolgot el kell érnünk, de reméljük, hogy az Európai Tanács még egyszer megvitatja a kérdést decemberben” –fűzte hozzá a politikus. Az új finn álláspont ellenére a finn belügyminiszter, Päivi Räsänen szerint ez nem jelenti azt, hogy a finnek hozzáállása teljesen megváltozott volna, mindössze elfogadták a kétfázisú belépés lehetőségét. Ettől függetlenül továbbra is úgy látják, hogy a két uniós tagállam nem készült fel teljesen a csatlakozásra.
