Fél százalékos növekedést jósolnak jövőre nekünk

A magyar kormány 1,5 százalékos előrejelzésével szemben csak fél százalékos gazdasági növekedésre számít hazánkban 2012-ben az Európai Bizottság, amely a jelenlegi helyzetből kiindulva 2013-ban ismét a tűréshatár fölé tippeli az államháztartás hiányát.

Legutóbbi, 2011 tavaszi előrejelzéséhez képest kedvezőbben látja a közpénzügyek alakulását Magyarországon 2012-ben az Európai Bizottság, amely ugyanakkor 2013-ra ismét problémákat lát, feltéve, hogy a kormány nem hoz időközben újabb kiigazító intézkedéseket. Brüsszelben csütörtökön hozták nyilvánosságra a 2011 és 2013 közötti időszakra vonatkozó gazdasági előrejelzéseket, a hazánkat érintő prognózisokkal együtt. Olli Rehn a BruxInfo kérdésére válaszolva megerősítette, hogy a nominális hiánycélok teljesítése ellenére sem javasolja a Bizottság a 8 éve folyó deficiteljárás megszüntetését (erről lásd külön anyagunkat).

A Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága a szokásosnál is részletesebb elemzésében megállapítja, hogy a 2011 elején még a gyorsuló növekedést valószínűsítő mutatók év közben kedvezőtlenül változtak, ami miatt alapos változás állt elő az összképben. A borús kilátás a csütörtökön publikált dokumentum szerint részben a külső környezet romlásával, részben pedig a nyomott kereslettel és a politikai bizonytalanságokkal áll összefüggésben. Mindenekelőtt a lassuló globális és német növekedés az államadósság-válsággal összefonódva a külső kereslet eséséhez vezetett. A bankok ugyancsak magasabb finanszírozási költségekkel és szűkebb likviditással kellett, hogy szembenézzenek, ami tovább gyengítette a hitelezést a reálgazdaság számára. Végül a külföldi devizában felvett jelzáloghitelek a forint leértékelődése miatti megdrágulása ugyancsak betett a fogyasztásnak (a Bizottság emlékeztet rá, hogy a háztartások által a bankoktól felvett hitelek 65 százalékát külföldi devizában kötötték).

Ami a növekedést fékező belső tényezőket illeti, a jelentés szerint a további megszorító intézkedések körüli bizonytalanságok közvetlen hatást gyakoroltak a fogyasztási kiadásokra és a cégekre, és rányomták bélyegüket az ágazati különadók miatt már amúgy is visszafogott keresletre. A belső keresletet úgy tűnik, hogy minden előzetes várakozás ellenére nem lendítette fel az általános és jelentős személyi jövedelemadó-csökkentés. Másfelől a Bizottság úgy találta, hogy a magánnyugdíj-pénztári alapok állami nyugdíjrendszerbe átterelt befektetései után kifizetett reálhozamok a kedvező értékpapír-piaci körülmények miatt magasabbak voltak a tavasszal vártnál, ami bizonyos mértékben élénkíthette a fogyasztást. A belső kereslet mindent egybevéve 2011-ben is negatívan hat majd a növekedésre.

A Bizottság szerint így idén 1,4 százalékkal fog nőni a GDP, ami éppen csak magasabb, mint a 2010-es 1,3 százalékos növekedés.

2012-ben ha lehet még sötétebb felhőket látnak a horizonton a pénzügyi főigazgatóság szakértői. Annak ellenére is, hogy a Mercedes és a Hankook új üzemei megkezdik a termelést és ezáltal növekedni fognak az exportkapacitások. A 2012-es költségvetésben tervezett fiskális intézkedések azonban várakozások szerint különböző áttételeken keresztül tovább csökkentik majd a gazdasági tevékenységet. Ezek közé sorolja a jelentés a költségvetési szempontból nagyjából-egészében semleges adórendszer-átalakítást, ami a fogyasztásra leghajlamosabb legszegényebb háztartások terheit növeli. Mindez ráadásul a szociális támogatások jelentős mértékű megnyirbálásával párosul majd.

Az elemzés viszonylag nagy teret szentel a devizában felvett jelzáloghitelek végtörlesztésének, megemlítve, hogy előreláthatóan éppen azok a háztartások élnek majd a hitelek csökkentett áron való idő előtti visszafizetésének a lehetőségével, amelyek viszonylag könnyebben megbirkóznának az árfolyamváltozások miatt növekvő terhekkel. A Bizottság feltételezi, hogy a megtakarításaikat a végtörlesztésre fordítók rövid távon újabb biztonsági tartalékok képzésére helyezhetik a hangsúlyt. Arra is felhívják az elemzés készítői a figyelmet, hogy a legnehezebb helyzetben éppen azok a háztartások vannak, ahol a keresők munkanélkülivé váltak vagy ez fenyegeti őket. Az intézkedés két szempontból is negatívan hat majd a fogyasztásukra. Először is a forint leértékelődése miatt növekedni fognak a törlesztési terheik, másodszor a bankszektor veszteségei miatt a cégek nehezebben jutnak majd hitelforrásokhoz, ami veszélyt jelent a foglalkoztatásra és a befektetési klímára is.

A tanulmány pozitív fejleményként említi a bővülő munkaerő kínálatot, különös tekintettel arra, hogy az alacsony foglalkoztatási ráta egyike volt a magyar gazdasági növekedést gátló strukturális szűk keresztmetszeteknek. A Bizottság most úgy látja, hogy az egymás után hozott politikai döntések kezdik meghozni az eredményeket, ám továbbra is bizonytalan, hogy ebből hogyan lesz munkahelyteremtés. A jelentés arra is kitér, hogy a minimálbérek 18 százalékos növelésére vonatkozó terv tovább rontja majd a munkaerő iránti keresletet éppen abban a szegmensben, ahol a legakutabbak a foglalkoztatási problémák, és komolyan veszélybe sodorhatja számos kisvállalkozás fennmaradását.

A Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2012-re most általa várt 0,5 százalékos gazdasági növekedés is kockázatokkal terhelt. 2013-ban 1,4 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak a szakértők, amit a várhatóan javuló külső környezetnek és a belső kereslet lassú élénkülésének tulajdonít.

A dokumentum leszögezi, hogy a 2010-es GDP-arányosan 4,2 százalékos államháztartási hiányt követően a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásából származó egyszeri bevételeknek köszönhetően 2011-ben 3,6 százalékos költségvetési többletre van kilátás. Ez 0,3 százalékkal alacsonyabb, mint a magyar kormány konvergencia-programot aktualizáló őszi bejelentésében szereplő 3,9 százalékos adat. A Bizottság azzal magyarázza az eltérést, hogy ő azzal számol, hogy a kormány részben mégis átvállalja majd a közlekedési cégek adósságának egy részét (körülbelül 0,2 százalék arányban). A dokumentum arra is emlékeztet, hogy a konvergencia-program tavasszal benyújtott változatában még GDP-arányosan 2 százalékos költségvetési többletet becsültek, ám ezt végül elsősorban azért módosították felfelé, mert a vártnál nagyobb bevétel jött össze a magánnyugdíj-vagyon átirányításából. Plusz a szeptemberben elfogadott és a GDP 0,4 százalékára rugó pótlólagos intézkedések is sokat nyomtak a latba, akárcsak az, hogy eddig eltekintettek a közlekedési vállalatok adósságának átvállalásától.

Ami a 2012-es évet illeti, a szeptember 30-án a parlament elé terjesztett költségvetési tervezet GDP-arányosan 2,5 százalékos hiányt céloz meg. Az ennek a célnak az elérését célzó intézkedések számszerű hatását a GDP-nek több mint 4 százalékára becsüli az Európai Bizottság.

Brüsszel úgy látja, hogy a büdzsé tervezete számos területen (így a munkaerőpiacon, a gyógyszertámogatások terén és a nyugdíjrendszert illetően) strukturális intézkedéseket tartalmaznak. Ugyanakkor az ezektől az intézkedésektől remélt körülbelül GDP-arányosan 1,5 százalékos megtakarítás 0,3 százalékkal elmarad az eredeti tervektől.

A Bizottság a magyar kormány 2,5 százalékos hiánycéljával szemben arra számít, hogy 2012-ben a GDP 2,8 százaléka lesz a deficit. Ez mindenekelőtt az 1 százalékponttal alacsonyabb növekedési prognózist tükrözi (a kormány kitart az 1,5%-os növekedés mellett, miközben a Bizottság fél százalékos bővülést vár), de a közlekedési vállalatok által felhalmozott adósság egy részének átvállalását, az utak felújításának költségeit és a magasabb kamatfizetés és az EU-büdzséhez történő nagyobb hozzájárulást is. A Bizottság a bevételi oldalon is a GDP 1 százalékának megfelelő elmaradással számol, ám ezt jelentős mértékben ellensúlyozza a GDP 0,7 százalékával egyenértékű rendkívüli tartalék.

Ezzel együtt a tavaszi előrejelzéshez képest sokat közeledett egymáshoz a kormány és a Bizottság 2012-es hiányprognózisa. Brüsszel tavasszal, az akkor rendelkezésre álló adatok és információk alapján még 3,3 százalékos hiányt jósolt, ami azt jelentette volna, hogy az uniós szabályok által előírt referenciaérték teljesítése után rövid úton újra a tilos zónába került volna a magyar államháztartási hiány. A különbség csökkenését a közelmúltban bejelentett konszolidációs intézkedések magyarázzák.

2013-ban azonban a Bizottság arra számít, hogy romlani fog a költségvetés helyzete és a deficit 3,7 százalékkal ismét a tilos tartományba kerül. Összehasonlításképpen: a magyar kormány várakozásai szerint 2013-ban 2,2 százalékra csökken a hiány. Brüsszel a büdzsé egyenlegének romlását azzal magyarázza, hogy a bizonyos szektorokra kivetett különadó kivezetését nem ellensúlyozzák még a szerkezeti reformok által generált megtakarítások. Az elemzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a 3,7 százalékos hiányprognózis azon a feltételezésen alapulna, hogy a politikában egyáltalán nem történik változás és így nem veszi figyelembe azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány még ezután hozhat. A potenciális jelöltek között említi a helyi önkormányzatokon és a közlekedésin szektoron elérhető megtakarításokat, amelyek természetét még nem pontosította kellőképpen a konvergencia-programban a kormány. Brüsszel szerint a szerkezeti reformok maradéktalan végrehajtása, főleg 2013-ban olyan jelentős mértékű megtakarításokat eredményezhet, amelyekkel a mostani előrejelzés nem számolt.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a strukturális egyenleg 2010-es 1,5 százalékos és 2011-es 1,25 százalékos romlását követően 2012-ben a strukturális egyenleg 2,5 százalékos javulására lehet számítani, elsősorban a fent említett intézkedéseknek köszönhetően. 2013-ban azonban a GDP fél százalékának megfelelő strukturális egyenleg-romlást vár a jelenlegi információk birtokában a Bizottság.

Az államadósság mértéke a 2011-es csökkenés után (75,9%-ra) 2012-re 76,5, majd a következő évben 76,7 százalékra emelkedhet az előrejelzés szerint. A 2011-es javulást a nyugdíjvagyon átirányításának tulajdonítják Brüsszelben.