Görögország Argentína nyomdokain

A görög kötvények egyre inkább azokat a befektetőket vonzzák, akik a bóvli kategóriájú és a névértéküknél alacsonyabb piaci árú adósságokra specializálódtak, és eddig olyan fizetésképtelen fejlődő országokkal foglalkoztak, mint Argentína volt hat-kilenc évvel ezelőtt – írta a Reutersre hivatkozva az ekathimerini.com. Noha számukra Görögország még kicsit drágának tűnhet, egyre közelít az az állapot, amely a 2002-ben százmilliárd dolláros adóssággal küzdő dél-amerikai országra volt jellemző. A kilenc évvel ezelőtti válság után ugyanis három évig nagyon olcsó volt argentín kötvénybe fektetni, mivel csupán a névértékük huszonöt százalékába kerültek, míg jelenleg a görög kötvényekkel, amelyek hivatalosan még mindig nem tartoznak a fejlődő országok indexei közé, a névértékükhöz képest mintegy harmincöt százalékos áron kereskednek a piacon.

A fedezeti alapok célja lehet a későbbiekben, hogy harminc százalék körüli áron vegyenek hosszú lejáratú, 2040 körül lejáró görög állampapírt. Ma viszont még a rövid lejáratú államkötvények a legnépszerűbbek, mert a legtöbb befektető arra számít, hogy az IMF és az EU támogatásai segítségével Görögország egy ideig még részlegesen sem megy csődbe, így hozzájuthatnak a magas kamatokhoz, amelyek most már tizennyolc százalékhoz közelítenek.

A görög államadósság az ország GDP-jének több mint 140 százalékát teszi ki, és az IMF számításai szerint jövőre a 189 százalékot is elérheti. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió a mentőcsomag következő részletének folyósítását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a kormány még több megszorító intézkedést vezessen be.