Mindegyik ukrán elnök elítélhető lenne

A Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök hétéves börtönbüntetésének alapjául szolgáló törvénycikkely szellemében ugyanennyi időre lehetne elítélni minden eddigi ukrán elnököt, a miniszterelnökök egy részét és sok korábbi, valamint jelenleg hivatalban lévő állami főtisztviselőt – írta pénteken utcára került számában a Korreszpondent című ukrán hírmagazin.

A hetilap cikke szerint a Pecserszki kerületi bíróság azért szabott ki hét év börtönt Timosenkóra, mert 2009-ben hivatali hatáskörét túllépve előnytelen áron kötött gázszállítási megállapodást Oroszországgal, s ennek következtében a Naftogaz ukrán állami energiavállalatot 1,5 milliárd hrivnya (kb. 188 millió dollár) veszteség érte. Az ügyletből ugyanakkor a volt miniszterelnöknek, aki csupán a szerződés célszerűségét tartotta szem előtt, nem származott semmilyen személyes haszna – állította a hírmagazin.

Az ukrán büntetőtörvénykönyvnek az a cikkelye, amely alapján Timosenkót börtönbe csukták, a lényegét tekintve „gumiparagrafus”, hiszen általa bármelyik ukrán állami hivatalnok felelősségre vonható, aki valamilyen nemzetközi szerződést aláírt – erősítette meg a kiadványnak Tarasz Berezovec politológus.

A Korreszpondent által megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a Pecserszki kerületi bíróság anyagi veszteséget és a nemzeti érdekek sérelmét okozó hivatali hatásköri túllépés címén rács mögé küldhetné az összes eddigi ukrán államfőt, több miniszterelnököt és számos állami főhivatalnokot. A lista élén egyébként nyugodtan állhatna az államfői tisztséget jelenleg betöltő Viktor Janukovics – emlékeztet a kiadvány.

Mint írja, Leonyid Kravcsuk, a független ukrán állam első elnöke ellen azért lehetne vádat emelni, mert 1994 novemberében a kézjegyével látta el azt a megállapodást, amelyben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről, s nem mellesleg, a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról. Ennek fejében Kijevnek biztonsági garanciákat kellett volna kapnia Moszkvától és Washingtontól, ám mostanáig nem született semmilyen erre vonatkozó szerződés – olvasható a cikkben, amely szerint Ukrajna pénzügyi támogatást is kérhetett volna az atomfegyverekért cserébe, ám mindössze atomerőmű-fűtőanyagot kapott, ami árban nem összemérhető az elveszített nukleáris potenciállal.

Az írás szerint Leonyid Kucsma exelnököt is bíróság elé lehetne állítani, amiért 1995 februárjában az oroszoknak kedvező szerződést írt alá Moszkvával a Fekete-tengeri flotta megosztásáról. Szakértők szerint az előnytelen szerződés következtében az ukrán állami kincstárat 20 év alatt mintegy 18 milliárd dollárnyi bevételtől esik el.

Mint a kijevi hetilap rámutat, Ukrajna előző elnökét, Viktor Juscsenkót is büntetőjogi felelősségre lehetne vonni, mivel 2005 tavaszán arra utasította a Naftogaz állami vállalatot, hogy bontsa fel az orosz Gazprommal kötött szerződését, amely szerint 2013-ig Kijev ezer köbméterenkénti 50 dollár áron jutott volna földgázhoz. Ezt követően folyamatosan emelkedett az energiahordozó ára, amely 2008-ban elérte az ezer köbméterenkénti 179,5 dollárt, s emiatt Juscsenko elnökségének három éve alatt Ukrajnát – becslések szerint – 34 milliárd dollár veszteség érte – olvasható a cikkben.

A hírmagazin írása szerint Viktor Janukovics államfőt a bíróságon nyugodtan megvádolhatnák azzal, hogy 2010-ben Ukrajna számára előnytelen szerződést kötött Moszkvával a Fekete-tengeri flotta szevasztopoli állomásoztatásának 25 évvel történő meghosszabbításáról a Kijev által vásárolt orosz földgáz árának 30 százalékos csökkentése fejében. Ellenzéki politikusok és szakértők egybehangzó véleménye szerint – áll az írásban – ezzel a megállapodással Janukovics megsértette az ország alkotmányát, feladta az állam szuverenitását és veszélybe sodorta területi integritását.

A Timosenko ellen alkalmazott törvénycikkely alapján bármikor megvádolható lenne Vitalij Maszoltól kezdődően Jurij Jehanurovon át Mikola Azarov jelenlegi miniszterelnökkel bezárólag a legtöbb ukrán kormányfő, miniszter és főtisztviselő – írja az ukrán hírmagazin.

MTI

Friss hírek

Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »