Nem áll ki az EU a magyarok mellett

Az Európai Bizottság nem száll be Magyarország és Szerbia vitájába a belgrádi parlament által elfogadott restitúciós törvényről, amely kizárná a kárpótlásból a fasiszta megszállókat és leszármazottjaikat, így a vajdasági magyarok nagy részét. A testület azt ígérte, hogy figyelemmel fogja kísérni a törvény végrehajtását, a külügyminiszter viszont úgy látja: a kollektív búnösség elvét érvényesítő jogszabály megkérdőjelezi az EU-integráció melletti szerb elkötelezettséget.

Az Európai Bizottság nem kívánt véleményt mondani a szerb parlament által múlt szerdán elfogadott restitúciós törvényről. A bővítési EU-biztos szóvivője az MTI Hírcentrumnak azt mondta, a tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak, így ezzel nincs is dolga a Bizottságnak. Peter Stano hozzátette, a törvény végrehajtását viszont figyelemmel fogja kísérni Brüsszel.

A magyar kormány szeptember közepe óta élesen bírálja a kifogásolt szerb jogszabályt, amely a kisajátított vagyon visszaadásának és a további kárpótlásoknak a folyamatát szabályozná. A törvény kimondja, hogy nem kaphatnak kárpótlást az 1941-45 közötti megszálló fasiszta erők tagjai, és leszármazottjai.

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára már szeptember 15-én jelezte, hogy a szerb parlament ezzel lényegében kirekeszti a törvény hatálya alól a vajdasági magyarok nagy részét. Budapest diszkriminatívnak nevezte a törvényt, és megjegyezte, hogy Belgrád a kollektív bűnösség elvét alkalmazza ezzel, amelyet az európai uniós jogszabályok és nemzetközi normák is tiltanak. Németh Zsolt a múlt hónapban azt mondta, a törvény eltávolítja Szerbiát az Európai Uniótól, ahová éppen igyekszik.

Az államtitkár azt is mondta, hogy „ha Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, akkor meg kell változtatnia a törvényt”. A nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes ennél is továbbment. Semjén Zsolt Szabadkán azt mondta, „a legalapvetőbb emberi jogokkal és a magyarság érdekeivel ellentétes szabályozás esetén kénytelenek vagyunk átgondolni Szerbia tagjelölti státuszának kérdését”.

A lengyel elnökség tervei szerint a december közepén esedékes állam- és kormányfői csúcstalálkozón kaphatja meg Szerbia az uniós tagjelölt státuszt, mindezt az Európai Bizottság novemberi ajánlása, és a tagországok véleménye alapján.

A kormányfő-helyettes véleménye futótűzként terjedt a sajtóban, sorban felvetve Magyarország elkötelezettségét a balkáni bővítés irányában.

A külügyminiszter a szerda délután kiadott közleményében kijelentette, hogy Magyarországnak nem kell különösebben bizonygatnia a véleményét a nyugat-balkáni bővítés ügyében. Martonyi János szerint a kormány a múlt félévi uniós elnökség alatt is prioritásként kezelte a balkáni bővítést, és jelen pillanatban is támogatja azt.

A tárcavezető hosszasan ismertette a Belgráddal ez ügyben folytatott tárgyalásait. A dokumentum szerint Martonyi János szeptember közepén jelezte a szerb kormányfő-helyettesnek, hogy véleménye szerint a restitúciós törvény a kollektív bűnösség elvét alkalmazza. Bozsidar Gyelics állítólag ígéretet tett Budapestnek arra, hogy orvosolni fogja ezt a problémát.

A közlemény szerint a szerb kormány el is készített egy olyan módosító javaslatot, amely csak a háborús bűnösöket fosztotta volna meg a kárpótlástól, a leszármazottait nem. „A megoldás mindkét fél számára elfogadható lett volna” – írta Martonyi János. A belgrádi kabinet viszont ezt követően „belpolitikai okok miatt” visszavonta a javaslatot, így a parlament az eredeti szövegtervezetet fogadta el.

„Az EU jogos elvárása, hogy azok az országok, amelyek a jövőjüket az EU-ban képzelik el, ne fogadjanak el olyan jogszabályokat, amelyek az EU alapelveivel ellentétes jogrendet kodifikálnak. Ilyen értelemben a szerb lépés nem összeegyeztethető Szerbia csatlakozási folyamatával” – olvasható a közleményben.

Magyarország igyekszik közösségi jogorvoslatot találni az ügyre. Ennek alátámasztására Győri Enikő EU-államtitkár egy háttérbeszélgetésen is azt mondta, hogy a restitúciós törvény európai ügy. Ezzel szemben a szerbek igyekeznek belügyként kezelni a kérdést, amit Belgrád szerint az Európai Bizottság szóvivőjének nyilatkozata is alátámasztott. Bozidar Djelic szerb miniszterelnök-helyettes elmondta, Martonyi János azt mondta neki, hogy ez egy bilaterális ügy, és nem kell európai színtérre kerülnie.

Az Európai Bizottság jövő csütörtökön mutatja be a bővítési csomagját, amelyben – mások mellett – Szerbiáról is terjedelmes véleményt fog mondani, egyben javaslatot fog tenni a további európai uniós lépésekre is. Elsősorban ez a jelentés szolgál majd az Európai Tanács decemberi döntésének alapjául is, amely vélhetőleg a tagjelöltséggel függ majd össze.