Folytatja a kutatásokat a török hajó Ciprusnál

A hírekkel ellentétben mégsem függeszti fel a kutatásokat a török hajó Ciprus partjainál. Az Európai Parlament képviselői aggodalmukat fejezték ki a múlt heti strasbourgi plenáris ülésen az újra kiéleződött török-ciprusi helyzet kapcsán, Stefan Füle bővítési biztos a párbeszéd folytatására szólította fel a feleket.

A török energiaügyi miniszter hétfőn cáfolta a hajó visszahívásáról felröppent híreket. A Piri Reis a tenger egy másik részén folytatja a felméréseket. Feladata befejezésével viszont biztosan visszatér Törökországba – mondta Taner Yildiz. A Hürriyet török napilap egy diplomatát is idézett, aki elmondta: a hajót feltankolják hétfőn Famagusta kikötőjében és folytatja a feltárásokat az EU-tagállam Ciprus partjainál.

Fenyegetések alkalmazása a szomszédok közötti problémák megoldásában nem lehetséges, a vitákat békés eszközökkel szükséges rendezni. Ezt a nemzetközi kapcsolatokban és az Európai Unióban is használatos alapelvet idézte Stefan Füle, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos a török-ciprusi kapcsolatokat felborzoló eset kapcsán. Hozzátette: többet nyerhet az Európai Unió és Törökország párbeszéd révén, mintsem a feszültség szításával. A strasbourgi európai parlamenti ülésen aggodalmukat fejezték ki a képviselők az eset kapcsán.

Mint ismeretes, múlt héten a hadiflotta kíséretében török hajók jelentek meg Ciprus északi partjainál olaj és gáz után kutatva a vízben. A Törökország és Észak-Ciprus között korábban született egy megállapodás a Földközi-tenger alatt húzódó kontinentális talapzat ügyében, amelyben a felek felosztják a vízi területeket és meghatározzák azok határait a közös olaj- és gázkutatásokhoz. A probléma abból fakad, hogy e területek a déli tagállamok felségvizeit is részben lefedik. Ezt megelőzően a török fél által el nem ismert déli állam kutatásokba kezdett erőforrások után a partmenti vizeken, amely heves tiltakozásokat váltott ki Ankarából. A két fél közti viszony jelenlegi hullámvölgye veszélybe sodorhatja a szigetet megosztó két ország egyesüléséről folyó tárgyalásokat. Törökország szerint a békeegyezmény megkötéséig a görög cipriótáknak tartózkodniuk kellene bármilyen kutatásoktól, illetve a felfedezett erőforrások kiaknázásától. Ciprus ellenben úgy látja, hogy a kutatásoknak nincs közük a béketárgyalásokhoz, egyben előrebocsátva azt is, hogy a felfedezett készletekből az észak-ciprusiak is hasznot húzhatnak.

A konfliktus az EU perspektívájából is további veszélyeket rejt: Törökország kijelentette, amennyiben nem rendeződik a vita a ciprusi elnökség kezdetéig (2012 második fele), úgy felhagy az Európai Unióval való tárgyalásokkal. Ezzel az ultimátummal pedig Ankara két területen is döntésre sarkallja a közösséget: a sziget egyesítésének és a török csatlakozás kérdésével kapcsolatban.

Törökország tagfelvétele az EU-t leginkább megosztó kérdések egyike, e vitában Németország és Franciaország egyértelműen a teljes jogú tagság ellen foglal állást. Az európai állampolgárok többsége nem támogatná a bővítést, mindezeknek köszönhetően maguk a törökök is egyre inkább a közösségen kívül maradnának. A 2004-es csatlakozási tárgyalások megkezdése óta a 35 tárgyalási fejezetből a legtöbb befagyasztásra került, patthelyzetet teremtve a folyamatban.

„Törökország tagjelölt állam és a NATO tagja, a mi érdekünk is, hogy megpróbáljuk és megtaláljuk, hogyan csillapítsuk a feszültségeket” – tette hozzá Catherine Ashton.

A hosszú ideje húzódó megoldatlan konfliktus kezdete 1974-re tehető, amikor Törökország megszállta a sziget északi, török részét és támogatása mellett létrejött az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, amelyet csupán Ankara ismer el. Az Európai Unió a déli, görög Ciprusi Köztársaságot ismeri el egyetlen államként a szigeten, ezt alátámasztandó az ország 2004-ben felvételt is nyert a közösségbe.