A kettős állampolgárságról – meglepő hangnemben

Érdekes cikk jelent meg szeptember 8-án a kijevi Szehodnya (Ma) című napilapban a kettős állampolgárságról. A szélsőséges ukrán nacionalista sajtótól eltérően, Inna Zolotuhina, a cikk szerzője megkísérelte objektíven összefoglalni az ezzel a sokakat foglalkoztató problémával kapcsolatos tudnivalókat. A Kaárpátinfo portál rövidített formában közli az írását.

„1920. június 4-én az első világháború győztes hatalmai és a háborút elvesztett Osztrák-Magyar Monarchia aláírták a trianoni szerződést. Ennek következtében a valamikor hatalmas Osztrák-Magyar Birodalom felbomlott, területe (jelentős magyar etnikuma ellenére!) más országokhoz került.

Nem kisebb megrázkódtatást szenvedett el Románia. Az 1939. évi Molotov-Ribbentrop egyezmény aláírása után (ezzel az egyezménnyel Németország és a Szovjetunió saját belátásuk szerint átszabták Európa térképét) Románia a korábbinál jóval kisebb országgá vált. Annak ellenére, hogy évtizedek teltek el azóta, sem Magyarország, sem Románia nem nyugodott bele a történtekbe! Természetesen a Szovjetunió szétbomlása előtt az elvesztett területek bizonyos részének visszaszerzéséről szó sem lehetett. A Szovjetunió ellenőrzése alatt tartott mindent, ami az úgynevezett szocialista tábor országaiban történt.

Amikor azonban 1991-ben szétesett a kommunista birodalom, úgy Magyarországon, mint Romániában felelevenedtek a régi sérelmek. Először csak suttogva, majd egyre hangosabban…

Mint ismeretes, a Kárpátontúli terület Ukrajnának jutott, területén körülbelül 156 ezer magyar él. Ukrajnához csatolták a románok által korábban bekebelezett Észak-Bukovinát (a mai Csernovici területet) és Dél-Besszarábiát (jelenleg az Odesszai területhez tartozik) is. Ennek következtében jelenleg Ukrajnában mintegy 150 ezer román és 258 ezer moldáviai nemzetiségű ukrán állampolgár él, akiket a románok honfitársaiknak, testvéreiknek tartanak.

Mint ismeretes, Magyarországon a 2010-ben megtartott parlamenti választásokon a jobbkonzervatív FIDESZ legyőzte a szocialistákat. Orbán Viktor lett az ország miniszterelnöke… 2009-ben Szlovákiában államalkotó közösségnek nevezte az ott élő magyar kisebbséget, hasonló módon nyilatkozott Kárpátaljáról is.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke – Orbán Viktor közeli barátja, arra a kérdésre válaszolva, követelheti-e Magyarország Kárpátalja visszaadását, a következőket mondta:

– Körülbelül húsz éve ismerjük egymást Viktorral. Meg vagyok győződve arról, hogy nem fogja követelni a határok megváltoztatását. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, ez a közösség pedig mindig meg fogja védeni bármelyik tagországának területi sérthetetlenségét.

Közben azonban néhány hónappal a FIDESZ győzelme után a magyar parlament a szomszédos országok véleményének figyelembe vétele nélkül, elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt.

Hasonló módon foglalkozik a kérdéssel Románia is… Közoktatási minisztériuma anyagilag támogatja a Bukarestben tanuló diákokat, tanulmányi kirándulásokat szervez az egykor Romániához tartozó vidékekre, találkozókat rendez a Nagy Románia eszméjét népszerűsítő politikusokkal…

– Szó sincs arról, hogy Románia területi követelésekkel lépne fel Ukrajnával szemben – állítja Anatolij Popeszku, a Besszarábia Egyesület odesszai szervezetének elnöke. – Csak arra törekszünk, hogy a románok megőrizzék nemzeti identitásukat, ismerjék nyelvüket, történelmüket…

Nem mindenki tudja: a nemzetközi jog lehetővé teszi autonóm közigazgatási egységek létrehozását ott, ahol a nemzeti kisebbség egy tömbben él… Természetesen, ez ellentétben áll országunk törvényeivel. Jogi szempontból azonban a jövőben felvetődhetnek ilyen problémák…

Egyelőre senki nem tudja, hány ukrán állampolgárnak van kettős állampolgársága, külföldi útlevele. Az ukrán törvények nem ismerik el ugyan a kettős állampolgárságot, de nincs olyan törvény, amelynek alapján ezért bárkit felelősségre lehetne vonni…

Egyelőre tehát Ukrajna területi épségét és sérthetetlenségét semmi sem fenyegeti. De ezt a nyugalmat bármi megzavarhatja. Ezért Vagyim Karaszjev ismert politológus szerint mindenek előtt tovább kell fejleszteni a gazdaságot a határok menti területeken, kidolgozni a turizmus fejlesztésének programját, anyagi eszközöket biztosítani hozzá, az Odesszai és Csernyovici megyékben pedig ipari üzemeket építetni. Ez lehetővé tenné, hogy jó fizetéseket, méltó életszínvonalat biztosítsanak a helyi lakosoknak. Szükség van arra is, hogy az illetékes szervek aktívabban harcoljanak azért, hogy az ukránok vízum nélkül utazhassanak az EU országaiba.”