Erdély-szerte terjeszkedik az Agnus Rádió

Románia egyetlen református rádióját, az Agnus Rádiót, az Erdélyi Református Egyházkerület 2002-ben hozta létre. Jelen pillanatban Kolozsváron működik, de az új főszerkesztő kinevezését követően, úgy tűnik, bővülni fog a tudósítói hálózat. Az elképzelések szerint Erdély-szerte kisebb helyi stúdiókat létesítenek, így az sem kizárt, hogy a közeljövőben a Maros megyei hallgatóság saját rádiókészülékén keresztül értesülhet a legfrissebb egyházi eseményekről, hírekről. Az újonnan kitűzött célokról Kiss Gáborral, az Agnus Rádió főszerkesztőjével beszélgetett a Központ munkatársa:

– Hogyan és mikor kerültél az Agnus Rádióhoz?

– 2007 óta dolgozom az Agnus Rádiónál. Előtte önkéntesként segítettem be a rádió rendezvényeinek szervezésébe. 2007-ben éjjeli műsorok szerkesztését vállaltam el, majd riporterként és műsorvezetőként is tevékenykedtem. Az éjjeli műsor 3 órás, ami felvételről megy. A szerkesztő feladatkörébe tartozik, hogy összeállítsa a műsorfolyamot, illetve előkészítse az áhítatot, a kalendáriumot és névnapköszöntőt. 2011 szeptemberében neveztek ki főszerkesztőnek.

– Miben változott a feladatköröd amióta főszerkesztő vagy?

– Ugyanazt csinálom továbbra is mint eddig, azaz műsorvezetőként és riporterként dolgozom. Ehhez hozzájárul az adminisztratív munka is, ami velejárója a főszerkesztői pozíciónak, illetve a rádiós csapatot is nekem kell koordinálnom. Jelenleg hat műsorvezetőnk van, akik hetente több alkalommal bejárnak a stúdióba. Ezenkívül vannak külső munkatársaink is, akik különböző rovatokat vezetnek: a Kolozsvári Magyar Opera korrepetitora, Nagy Ibolya, komolyzenei műsort készít. Van olyan munkatársunk, aki a szerkesztői feladatai mellett riporterként is dolgozik.

– Mesélj a rádió műsorrácsáról, programjáról.

– Mivel egy közösségi rádióról van szó, nemcsak vallásos, hanem irodalmi, kulturális, komoly- és könnyűzenei műsorok is helyet kapnak a műsorrácsban. Naponta nyolc órát sugárzunk, éjjel 3-tól reggel 8-ig, valamint déli 12 órától 15 óráig. Úgy gondoljuk, hogy ez a rádió egy missziós eszköz. A missziót viszont nem szabad úgy elképzelni, hogy az emberek fejéhez vágjuk az igét. A rádió nem egy templom. A kultúrán, a komolyzenén keresztül próbálunk olyan értékeket közvetíteni hallgatóink felé, amelyek megegyeznek a református egyház hitvallásával, értékeivel.A rádió célját Csomó József püspök úr így fogalmazta meg: „úgy kell Jézusról beszélni, hogy közben a nevét sem ejtjük ki.” Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mi ezt nem tesszük meg, de tudjuk azt, hogy nagyon sok ember nem hallgatná a rádiót, ha csupán egyházi műsorokat gyártanánk.

– Miért csak nyolc órában sugároztok?

– Amikor 2002-ben megpályázták a frekvenciát, az Országos Audiovizuális Tanács úgy döntött, hogy a 24 órás műsoridőt elosztja a három egyházi rádió között: az Agnus Rádió, a Reménység Hangja és az Evangélium Hangja között. Így alakult, hogy mindhárom rádió naponta nyolc órát sugároz ugyanazon a frekvencián.

– Ki tartozik a célközönségetekbe?

– Célközönségünk elsősorban az erdélyi reformátusság. Azokat az embereket próbáljuk elérni, akiknek nincsen alkalmuk templomba eljárni, vagy nem tudnak kimozdulni otthonról. Mint közösségi rádió, olyan személyeket próbálunk a közösségi és az egyházi életbe bekapcsolni, akik valamilyen oknál fogva kiestek ebből a közösségből.

– Tudomásom szerint non-profit rádió vagytok. Miből tartjátok fent a rádió működését?

– Mint említettem, közösségi rádióként határozzuk meg magunkat. Sajnos a román médiatörvény mindössze kétfajta rádiózást ismer: a közszolgálatit és a kereskedelmit. Míg az Európai Unió többi tagállamában mindenütt elismerik a közösségi rádiókat, Romániában ez hiányzik, így a non-profit rádiók nehezebb helyzetben vannak, mint például Magyarországon. Itthon magánrádiót csak kereskedelmiként lehet bejegyezni, ami azt jelenti, hogy ugyanazokat az adókat és illetékeket kell fizetni, mint a kereskedelmi rádióknak. Ez nagymértékben megnehezíti egy közösségi rádiónak az életét. Tény, hogy az elmúlt évben történt előrelépés ebben az ügyben, hiszen a törvény értelmében most már alapítvány is lehet rádió tulajdonosa, ám sajnálatos módon ez még mindig nem jelent semmilyen kedvezményt.

A közösségi rádiót tulajdonképpen az a közösség kellene fenntartsa, amelyiknek szól. Ez nemcsak anyagiakban mutatkozhat meg, hanem önkéntes munkában is. A cél az lenne, hogy minél kevesebb fizetett alkalmazott legyen, és minél több önkéntes járuljon hozzá a műsorokhoz. A budapesti Civil Rádiónál alig néhány alkalmazott van, ezek közül szinte mindenki a rádió fenntartásán dolgozik, adminisztrációs munkát végez, műsorvezetésért viszont nem fizetnek senkinek.

Az Agnus Rádiónál nem pont így működnek a dolgok, hiszen azon személyeket, akik nap mint nap a stúdióban vannak, meg kell fizetni, de az utóbbi időben több egyházi szervezetnek is felajánlottuk, hogy készítsenek műsort. A rádió csak annyiban kell ehhez hozzájáruljon, hogy az alapítvány/szervezet munkatársait megtanítsa szerkeszteni, illetve a rendelkezésükre bocsássa a szükséges technikát. Terveink szerint hamarosan saját műsorral jelentkezik a Protestáns Teológiai Intézet, az Erdélyi IKE, valamint az Apafi Református Egyetemi Kollégiummal is egyeztettünk ebben az ügyben.

A rádió tulajdonosa és fő támogatója az Erdélyi Református Egyházkerület, valamint a hollandiai Emission Egyesület. Ezenkívül a kolozsvári tizenkét gyülekezet is hozzájárul a rádió költségvetéséhez.

– Mint újdonsült főszerkesztő, milyen terveid vannak a jövőre nézve?

– Régi tervünk az, hogy a rádió tudósítói hálózatát kibővítsük, illetve Erdély más településein is kisebb stúdiókat hozzunk létre. Elsősorban gyülekezeti lelkészek, gyülekezeti tagok készítenének műsorokat ezekben a helyi stúdiókban, ami az egyházi hírhálózatot is elősegítené, hiszen nem az újságokból értesülnénk az egyes településeken zajló rendezvényekről, egyházi eseményekről, hanem első kézből kapnánk az információt. Ezt a projektet felterjesztettük a Kárpát-medencei Református Rádió Tanácshoz (KRR), amely a Kárpát-medencében lévő összes református rádiónak a fóruma. Ezt a szervezetet 2010-ben a Református Egyház azzal a céllal hozta létre, hogy a református rádiók közötti kommunikációt megkönnyítse. A KRR elsődleges célkitűzése, hogy egy, a Kárpát-medencét teljes mértékben lefedő református rádiót hozzon létre. Rövid távon egy 24 órás műsorfolyamot akarunk összeállítani, ami a jelenleg működő református rádiók műsorából állna össze.

A tanácsban ugyanakkor részt vesznek más egyházkerületek delegáltjai is, akik valamilyen rádiómissziós tevékenységet szeretnének folytatni. A Királyhágó melléki Református Egyházkerület stúdiója rövid szünet után újból egyházi műsort fog készíteni, amelyet Nagyváradon és Szatmárnémetiben sugároznak.

Mi a tudósítói hálózatot szeretnénk bővíteni, ami azért fontos, mert ha valamelyik városban meg tudunk pályázni egy frekvenciát, akkor már van néhány önkéntesünk az adott településen, akik ismerik a helyi viszonyokat és igényeket, ami alapján egy új rádiót lehetne beindítani.

Több helyen szeretnénk stúdiókat létrehozni, hiszen több helyről is jelezték, hogy szívesen készítenének egyházi műsorokat, amelyeket a helyi kereskedelmi rádiókban helyeznének el. Településneveket nem szeretnék most említeni, de minden valószínűség szerint Maros megyében is lenne egy ilyen stúdió.