Mindenki üdvözölte a magyar politikus lemondását

Elvszerű, „üdvözlendő”, „radikális” lépének nevezi a pénteki romániai magyar sajtó Eckstein-Kovács Péter lemondását a román államelnök kisebbségügyi tanácsadói posztjáról, amit a magyar politikus azzal indokolt, hogy a verespataki ciántechnológiás aranykitermelés kérdésében Traian Basescuétól eltérő álláspontot vall.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) pénteki vezércikkében emlékeztet: amikor az elveszített 2008-as parlamenti választások után Eckstein-Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátora elszegődött Basescu mellé kisebbségügyi tanácsosnak, az RMDSZ éppen akkor került ellenzékbe. A volt kisebbségügyi miniszter úgy vált tehát részévé az államelnök gyakorolta hatalom köreinek, hogy alakulata ellenzékben volt kénytelen politizálni. Akkor a politikus gesztusát sokan opportunistának titulálták, és azt vágták a fejéhez, hogy a hatalomból kiszorult RMDSZ-t cserben hagyva „lepaktált” a Cotroceni-palota urával – írja a lap.

„Most, majdnem három év után, fordult a kocka: az RMDSZ van kormányon az +elnöki párt+ oldalán, és Eckstein-Kovács Péter +vonult ellenzékbe+ azzal, hogy lemondott magas cotroceni-i posztjáról. A volt szenátor elvi okokkal indokolta lemondását: Traian Basescuval szöges ellentétben ő ellenzi a verespataki bányaberuházást, és ez a nézetkülönbség lehetetlenné teszi az együttműködést közöttük más kérdésekben is – olvasható a cikkben.Eckstein gesztusa mindenképpen üdvözlendő, még akkor is, ha felmerül a kérdés: miért csak most, és miért éppen most kerül rá sor? – teszi fel a kérdést a kommentátor, emlékeztetve, hogy az államfő már a korábbi években is ország-világ előtt kinyilatkoztatta, hogy ő az aranykitermelés híve. Ha tanácsadója már akkor nyilvánosan elhatárolódik tőle, ha akkor lemond, a gesztusnak azonnali, akár a választások végkimenetelére is kiható politikai következményei lettek volna – állapítja meg a szerző.

Az erdélyi Krónika pénteki vezércikkében úgy fogalmaz: radikális lépéssel cáfolta meg Eckstein-Kovács Péter azokat az – RMDSZ egyes köreiben hangoztatott – vádakat, amelyek szerint Traian Basescu tanácsadójaként ő lenne az államfő „trójai falova” a szövetségben.”Eckstein lépése vészharangkongatásként is értelmezhető, ezzel a jól mediatizálható áldozattal próbálja meg felhívni a szélesebb közvélemény figyelmét a verespataki bányaberuházás veszélyeire” – írja vezércikkében a lap.

Basescu ugyanis az elmúlt hetekben az eddig bizonytalan projekt első számú támogatójává vált, több ízben is vehemensen hangoztatta azt a véleményét, hogy – ciánveszély ide vagy oda – a verespataki aranyat és ezüstöt mindenképpen ki kell termelni. Miután pedig éppen Eckstein volt az, aki néhány évvel ezelőtt a ciántechnológia betiltását kimondó törvényt próbált elfogadtatni a parlamentben, a lemondás természetes lépésnek tekinthető – állapítja meg a Krónika.

A lap cikkírója ugyanakkor megjegyzi: a tanácsadói tisztségből való távozás nem csupán az államfőnek és a közvéleménynek, hanem az RMDSZ-nek küldött üzenetként is értelmezhető. A szövetség ugyanis a jelek szerint beállt Basescu és az általa támogatott román kormánypárt, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) mögé, és úgy tűnik, immár egyáltalán nincs ellenére a környezetet jóvátehetetlenül tönkretevő, veszélyes, de jelentős anyagi haszonnal kecsegtető beruházás – áll a kommentárban.

A lap szerint Eckstein ezzel a lépéssel nyomatékosította azt a gesztust, hogy ő is aláírta azt a 77 civil szervezet által kezdeményezett, politikai felhangoktól sem mentes petíciót, amelyben Kelemen Hunor művelődési minisztert és egyben RMDSZ-elnököt ostorozzák a bányanyitás támogatása miatt. A lap emlékeztet, hogy Eckstein-Kovács Péter lemondása „kiverte a biztosítékot” Kelemen Hunornál.

„Lépésével így tovább erősítette azon képet, hogy elvhű, saját útját járó politikus. Kérdés azonban, hogy mindennek mekkora a haszna. Az érdekvédelmi szervezetként indult RMDSZ egyre inkább pártként viselkedik, ennélfogva egyre kevésbé tolerálja a különutasságot, a verespataki ciános aranybánya pedig az erős politikai hátszélnek köszönhetően valószínűleg az Ecksteinéhez hasonló kamikázeakciók ellenére is mindenképpen megnyílik” – olvasható a Krónika vezércikkében.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »