Médiatörvény: ismét Orbán körmére néznek Brüsszelben

Nyolc tagállamnak írt levelet az Európai Bizottság, amelyben az audiovizuális médiaszolgáltatásokról (AVMS) szóló direktíva végrehajtásáról kér tájékoztatást. Az érintettek között van Magyarország is.

Nyolc tagállamtól, köztük hazánktól, kér írásos tájékoztatást a Bizottság arról, hogy az érintettek miként ültették át a gyakorlatba az audiovizuális médiaszolgáltatásokról (AVMS) szóló irányelv rendelkezéseit. A testület tájékoztatása szerint a cél az, hogy az uniós tagállamok médiatörvényei minden szempontból megfeleljenek az AVMS-szabályoknak.

A szóban forgó országoknak (azaz Ausztriának, Ciprusnak, Észtországnak, Németországnak, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Luxemburgnak) tíz hete lesz a válaszadásra.

A testület egyébként hangsúlyozta, hogy az információkérés nem jelenti feltétlenül azt, hogy az érintettek nem megfelelően alkalmazták az irányelv rendelkezéseit, pusztán azt, hogy ebben a szakaszban a Bizottságnak a direktíva végrehajtásával kapcsolatban van néhány kérdése.

Így a testület egyebek között arra kíváncsi, hogy az államok – az audiovizuális szolgáltatásokkal összefüggésben – miként alkalmazzák az eredetország elvét, vagy hogyan szabályozzák a kereskedelmi kommunikációt (beleértve például a termékelhelyezéseket).

A Bizottság adatokat kér néhány alapvető kötelezettség végrehajtásáról (például a gyűlöletkeltés tilalmáról szóló rendelkezés alkalmazásáról), a kiskorúak védelméről, az európai művek, műsorok támogatásáról, vagy a szabályozó testületek közötti együttműködésről is.

Jonathan Todd, Neelie Kroes illetékes biztos szóvivője a Bruxinfo kérdésére megerősítette, hogy a magyar végrehajtás kapcsán feltett öt-hat kérdés a magyar médiatörvényre vonatkozik, jóllehet nincs köze ahhoz a négy korábbi módosításhoz, amelyről a Bizottság az év első felében a magyar kormánnyal megállapodott. Todd megerősítette, hogy a Bizottság korábbi vizsgálódása során beazonosított négy problémát az időközben végrehajtott törvénymódosítás maradéktalanul orvosolta, ezért ezzel nincs egyéb teendő.

Más kérdés, hogy Brüsszel más országokéval egyetemben az audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelv magyarországi átvételének újabb egyéb aspektusait is áttanulmányozta és ennek során jutott arra a feltételezésre, hogy további pontokban is kételyek merülnek fel a helyes végrehajtást illetően.

Értesülésünk szerint a magyar hatóságoknak küldött levél konkrétan öt ilyen pontot azonosított. Az első a származási ország elvének alkalmazására és az audiovizuális szolgáltatásokat érintő jogszabályokra vonatkozik (úgy tudjuk, hogy konkrétan a külföldi műsorszolgáltatókra kiszabható pénzbírságról van szó). A második az audiovizuális kereskedelmi kommunikációkat (a termékelhelyezést, a televíziós reklámok szponzorálását és a teleshoppingot) érinti. A Bizottság tájékoztatást kér továbbá az irányelvnek a kiskorúak védelmére, az európai és nemzetközi műsorok promóciójára vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról. Végül pedig az úgynevezett kiemelt jelentőségű események televíziós sugárzását illetően is kérdéseket tesz fel Brüsszel.

Ez a tájékoztatást kérő levelek második hulláma, amit a Bizottság a tagállamoknak küld az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásával kapcsolatban. Ezúttal hazánnak együtt nyolc ország a címzett. Bizottsági források szerint nem kizárt egy harmadik hullám sem. Lengyelország ugyanis csak félig, Szlovénia pedig egyáltalán nem jelentette be hivatalosan Brüsszelnél a jogszabály átültetését. Portugália esetében pedig a fordítás késik.