Peru: mostantól megkérdezik az őslakosokat is

Ellenszavazat nélkül fogadta el a perui parlament az őslakosokkal való előzetes konzultációt előíró törvényt, amelyet azok bár lelkesedéssel fogadtak, szerintük korántsem oldódik meg ezzel minden probléma.

A most elfogadott törvény szerint minden, az őslakosokat közvetlenül érintő kérdésben a kormány köteles előzetesen egyeztetni velük, az így született megegyezés pedig mindkét fél számára kötelező érvénnyel bír majd. Ha mégsem sikerül megegyezni, az etnikai közösségek jogai akkor sem sérülhetnek.

‘Történelmi tartozás’

A szóban forgó jogszabályra egyfajta ’történelmi tartozásként’ is tekintenek Peruban, hiszen bár már Alan García elnöksége alatt megszületett, azt a gyakorlatban nem alkalmazták.

Peru júliusban leköszönt elnöke elkötelezetten támogatta ugyanis a magánbefektetéseket a bányászatban és az energiaszektorban – vagyis ahol a legtöbb konfliktus az őslakos népekkel. Így a kormányt nem korlátozta döntése meghozatalában sem az, ha nem tudtak megegyezni, sem az, ha kifejezetten jelezték, nem értenek egyet a tervezettel, mert az sérti a jogaikat. García  úgy vélekedett, hogy mivel az őslakosok tulajdonképpen bármit megvétózhatnának, egyenesen Peru fejlődése kerülne veszélybe.

A döntéstől most az várják, hogy javulnak majd a kormány kapcsolatai az indián csoportokkal, hiszen az elmúlt években számos elégedetlenségi mozgalmat szerveztek, közülük a legsúlyosabb talán 2009-ben történt, amikor egy az Amazónia területén megvalósítandó energiaprojekt elleni tüntetésen több mint harmincan meghaltak.

Nemzetközi kötelezettség

A törvény alapját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 169. számú egyezménye adja, amely 1989-ben született, és a független államokban élő bennszülött és törzsi népekről szól.

Az ILO véleménye szerint a döntés fontos politikai üzenetet hordoz magában, hiszen a párbeszéden keresztül igyekszik mindkét fél érdekeit szem előtt tartó megoldást találni. Rámutatott arra is, hogy jelenleg az említett egyezmény az egyetlen nemzetközileg kötelező érvénnyel bíró jogi dokumentum, amely kifejezetten az őslakosok jogaival foglalkozik.

A különböző bennszülött csoportok képviselői is elégedettek, az awajun származású Eduardo Napay Kinin parlamenti képviselő például felszólalásában azt mondta: „elégedett vagyok a törvénnyel, mert az lehetővé teszi, hogy bevonják a bennszülötteket a társadalmi konzultációba, amit már olyan régóta követelünk”.

Óvatosak

A múltból tanulva azonban óvatosságra is intenek, hiszen bár csatát nyertek, a háborút még

nem biztos, tekintve, hogy a törvény gyakorlatba való átültetése még hátra van. Az egyik, bennszülötteket képviselő szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy „meg kell akadályozni, hogy ezzel a döntéssel (…) kétes kimenetelű intézkedéseket fogadjanak el”. Emlékeztetett arra is, hogy mind a mai napig számos közösségi területet tartanak ellenőrzésük alatt olajvállalatok, bányászattal vagy erdőgazdálkodással foglalkozó cégek, akik erre előzetesen nem kértek engedélyt.

Egyes számítások szerint Peruban megközelítőleg kétszáz ilyen konfliktus van. Elevenen élnek még a 2009-es év emlékei, amikor az Amazónia térségében élő őslakosok utakat zártak le, így tiltakozva a kormány tervezete ellen, amely szerint a területen nyersanyag-kitermelés folyt volna. Akkor a rendvédelmi hatóságok erőszakkal próbálták feloszlatni a tömeget – közel harmincan vesztették életüket az összetűzésekben. Bár a rendőrség szerint a tiltakozóknál fegyver volt, és ők lőttek először, ezt minden szemtanú – köztük külföldi újságírók is – cáfolta.

Az ENSZ becslései szerint napjainkban a világ 70 országában mintegy 5000 őslakos közösség létezik. A Közgyűlés 1993-at a bennszülött népek világévének, az 1995 és 2004 közötti időszakot pedig azok évtizedének nevezte ki, amely 2005-től újraindult.

Duzs Éva

Felkapott hírek

Friss hírek

Négy hétre lezárják Szingapúrt

Szingapúr a világ egyik legkevésbé fertőzött országa, a koronavírus-járvány első hulláma óta nem volt érzékelhető növekedés az esetszámokban, a napi új fertőzöttek száma utoljára tavaly szeptemberben járt napi 50 felett és eddig összesen 31-en haltak meg a betegségben az 5,89 millió lakossal rendelkező országban.

Read More »