Nő a társadalmi feszültség Németországban is

Egy beszámoló szerint 2010-ben hatszázhatvanezer 65 és 75 év közötti ember egészítette ki a nyugdíját mellékkeresettel Németországban. Az ezredfordulón még csak 416 ezren dolgoztak ebből a korosztályból, nőtt tehát azoknak a száma, akik kizárólag a nyugdíjból nem tudják fenntartani magukat – állítják a munkaügyi minisztériumban. A dolgozó idősek száma egy évtized alatt 58,6 százalékkal nőtt.

2009-ben négyszázezer 65 év feletti német állampolgár igényelt és kapott öregségi nyugdíjat – 55 százalékkal többen, mint 2003-ban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Die Zeit és a Der Spiegel is ugyanaznap hivatkozik a fenti, a Saarbrücker Zeitung című lapban megjelent adatokra. 

A tendencia nem ma kezdődött, a gondos prognózisokból és megbízható előrejelzésekből már régesrég tudható, hogy az egykori jóléti állam polgárainak egyre több csoportja kénytelen meghúzni a nadrágszíjat. De úgy látszik, más tudni valamit, és megint más a saját bőrünkön tapasztalni. Németországban is egyre nagyobb a feszültség társadalmi szakadék növekedése miatt. Korábban már beszámoltunk róla, hogy gyújtogatók támadtak a német gazdagokra. Berlinben rejtélyes módon sorra lángra kapnak az utcán parkoló luxusautók. A szakértők nem jósolnak a Londonihoz hasonló méretű rombolást, de aki azt hiszi, hogy a németek általában elégedettek a helyzetükkel, téved. Néhány hónapja még közvetlenül elérhető volt a youtube-ról a Die fetten Jahre sind vorbei című, 2004-ben forgatott film (Magyarországon Edukators címmel forgalmazták), amely olyan fiatalokról szól, akik szerint a pénzhalmozás nem lehet az emberi élet célja, és elhatározzák, hogy demonstratív módon is kifejezik véleményüket.

Ha a németek többsége nem is olyan radikális, mint a film idealista hősei, azért bőven akadhatnak olyanok – és nem csupán az örökké lázadó ifjúság soraiban – , akik nem értenek egyet a spórolás céljából bevezetendő reformokkal. A témáról szóló internetes cikkek alatt hosszan sorakoznak a szenvedélyes hangú hozzászólások. Az érdeklődéssel tisztában van a politika is: Matthias Birkwald baloldali képviselő a mai középkorúakat szólította meg, amikor így nyilatkozott: „A nyugalmas öregkor már a múlté. Egyre több nyugdíjasnak kell gályáznia élete végéig.” Szerinte az alulfizetett munka egyenes következménye az időskori szegénység. Birkwald azt követeli, hogy iktassák ki az összes olyan tényezőt, amely a nyugdíjak csökkentéséhez vezet, vonják vissza a 67 éves nyugdíjkorhatárt, és védjék a hosszú ideig munkanélkülieket és az alacsony jövedelműeket.

A Spiegel Online egy kis táblázatot is közöl, amelyből világosan látszik, hogyan is tervezték el a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre való emelését. Az 1946-ban születettek még 65 esztendősen fejezhetik be a munkát, a 47-ben világra jöttek már egy hónappal tovább dolgoznak, és 2023-ig minden „évjárat” újabb egy hónappal tovább marad a munka világában, ha teljes nyugdíjat szeretne kapni. 2024-től már nem egy, hanem két hónappal „emelik a tétet”. Így érik el, hogy az 1964 után születettek már 67 évesen menjenek nyugdíjba.

Ha érdekli a korábban elfogadott nyugdíjreform, olvassa el Nyugdíj vagy munka? Egyre kevesebben válaszhatnak című cikkünket a németországi szociális ellátórendszerben bevezetendő változtatások tervéről.