Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Újabb információk kerültek nyilvánosságra a Castro-rezsim ellen, amerikai támogatással szervezett 1961-es akcióról, így az öt kötetnyi titkosított anyagból már csak egyet nem ismer a nagyközönség.
A CIA azt követően oldotta fel a dokumentumok titkosítását, hogy azt a Nemzetbiztonsági Archívum nevű független szervezet bírósági úton kérte. A most napvilágot látott adatok szerint az egyik CIA-tag véletlenül a saját társait lőtte, a B-26-os gépeket ugyanis úgy álcázták, hogy kubai katonai repülőknek tűnjenek, az azonban túlságosan is jól sikerült. Arról nem tudni, sérült-e meg valaki.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy az amerikai vezetés sokáig fontolgatta – a kubai lakosság érdekeit szem előtt tartva – a napalm (gyújtóbomba) bevetését, de a második napon már készek voltak bármit megtenni az akció sikeréért.
Mint ismeretes, 1961 áprilisában több mint ezer kubai emigráns szállt partra a Disznó-öbölben, amelynek célja Fidel Castro hatalmának megdöntése volt. Egy évvel később, a kubai rakétaválság a hidegháború ‘legforróbb’ eseménye volt, amelynek megoldása a két szuperhatalom kapcsolatában enyhülést hozott.
Duzs Éva
