Ötszázezer katona ijesztgeti Észak-Koreát

Tíznapos közös hadgyakorlatot kezdett Szöul környékén Dél-Korea és az Egyesült Államok. A több mint félmillió katona részvételével zajló tréning ellen Észak-Korea hevesen tiltakozik, és nem kizárt, hogy a múlt héten is ezért alakult ki fegyveres incidens a szomszédok között.

Megkezdődött az éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat Szöul környékén. A tíznapos közös gyakorlatban mintegy 530 ezer katona vesz részt, elsődleges célja pedig felkészülni, megelőzni és elhárítani egy esetleges észak-koreai támadást. Phenjan – mint minden alkalommal, most is – azonnal elítélte a „rendkívül provokatív” akciót, egy Észak elleni totális háború előkészületének és az eddigi legnagyobb nukleáris hadgyakorlatnak nevezve azt.

Ellentmondások kereszttüzében

A hadgyakorlat egy héttel azután kezdődött, hogy fegyveres incidens alakult ki a két Korea között. A hírek szerint az észak-koreai hadi tengerészet részéről több tüzérségi lövedék is a Sárga-tengeren húzódó határvonal közelében csapódott a vízbe, majd a dél-koreai vezetés figyelmeztető lövések leadása mellett döntött. Több szakértő is arra számít, hogy az incidens újabb megakadályozhatja az éppen csak napirendre került hatoldalú, nukleáris leszerelést célzó tárgyalások újrafelvételét. Magát a támadást a Dél-Koreai Védelmi Kutatóintézet katonai elemzői a ma kezdődött amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlat elleni tiltakozásként értékelték Phenjan részéről. Ugyanakkor az Észak-Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) cáfolta a támadások tényét. Szerintük a lövedékek hangja valójában egy építkezési projekt megvalósulásához szükséges teljesen „normális” robbantás áthallatszódása volt. A KCNA tragikomédiának nevezte az esetet és megvádolta Szöult, mivel meggyőződésük, hogy Dél-Korea nem csak félrehallotta a robbantásokat, hanem azokat túlreagálva adott le lövéseket a tengeri határvonal közelében.   

A dél-koreai Védelmi Minisztérium ezzel ellentétben úgy vélte, két fegyveres incidens történt, melynek következtében három, egyértelműen Észak-Koreának tulajdonítható tüzérségi lövedék csapódott a vízbe az északi határvonal mentén. A Védelmi Minisztérium megerősítette, hogy az arányosság elveinek megfelelően három figyelmeztető lövéssel reagáltak a provokációra. Az AFP hírügynökség értesülései szerint azonban Phenjan ezen kívül még több lövést is leadott a sziget irányába, melyet a dél-koreai erők viszonoztak. Egy azonban biztos: Szöulnak aligha volt most latolgatni való esélye a tavaly novemberben éppen itt történt incidens miatt. Akkor négy dél-koreai állampolgár vesztette életét az északi támadások következtében, mire a szöuli vezetés megemelte a szigeten állomásozó dél-koreai katonák számát is ígéretet tett a jövőbeli határozottabb fellépésre.

Hajótöröttek a vízen, kémek a határon innen és túl

A kölcsönös gyanakvást jól példázza egy szintén a múlt héten történt esemény. Három halászcsónakban utazó hét észak-koreai állampolgár süllyedni kezdett a vitatott vizeken, a tengeri határvonal közelében. Honfitársaik helyett azonban egy dél-koreai zászlót viselő hajó talált rájuk és mentette meg őket. A dél-koreai hadsereg megerősítette, hogy a hét halászból három azonnal visszatérhetett hazájába, akiket a déliek még külön üzemanyaggal is elláttak a visszaútra.

A szöuli Védelmi Minisztérium eleinte nem lehetett biztos abban, hogy az észak-koreai halászok szándékosan navigáltak-e ki a „tengeri tűzvonalba”, ezért a még Dél-Koreában maradt négy hajótöröttet kihallgatták. Az ügy komolyságára való tekintettel még a szöuli titkosszolgálat is vizsgálódott. Mivel azonban a hatóságok nem találtak semmi gyanúsat, engedélyezték hazatérésüket. A szárazföldi határon történő visszautat a dél-koreai Vöröskereszt is figyelemmel kísérte, mely évek óta egyre több észak-koreai humanitárius üggyel foglalkozik.    Hallatszik a visszhang?

Természetesen a nemzetközi közösség is reagált a lövöldözésre. Az ellentmondásos sajtóközlemények ellenére a fegyverropogtatás ügyében egyértelműen Dél-Korea mellett álltak ki a világ prominens politikusai. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma felszólította Phenjant, hogy gyakoroljon önuralmat és a fegyveres incidensek helyett térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. „Örömmel értesültünk róla, hogy a fegyveres konfliktus pillanatnyilag véget ért. Felszólítjuk továbbá a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, hogy tartózkodjon a jövőben hasonló incidensektől ”- idézte az AFP hírügynökség Victoria Nuland külügyi szóvivőt. Mint ahogy a júliusban véget ért észak-koreai-amerikai tárgyalások alkalmával is, hangsúlyozták, hogy nyitva áll az út Észak-Korea előtt, hogy folytassa a nukleáris leszerelési tárgyalásokat.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is nyilatkozott az ügy kapcsán. Szerinte a mostani konfliktus is rávilágít arra, hogy még mindig nagyon instabil a Koreai-félsziget helyzete. Nyilatkozatában felszólította a térség mindkét országát, hogy működjenek együtt. Talán az sem véletlen, hogy a főtitkár éppen a napokban hívta fel a figyelmet az Észak-Koreának nyújtott, illetve jövőben nyújtandó humanitárius segítségnyújtás fontosságára. „Minden politikai megfontolás ellenére a legégetőbb most az emberi életek megmentése”- nyilatkozta a főtitkár. A magas rangú diplomata, aki maga is dél-koreai, egy nemrég készült ENSZ-statisztika adataira hivatkozott, mely szerint ma több mint 6 millió észak-koreai állampolgár áll a humanitárius katasztrófa küszöbén.