Ötszázezer katona ijesztgeti Észak-Koreát

Tíznapos közös hadgyakorlatot kezdett Szöul környékén Dél-Korea és az Egyesült Államok. A több mint félmillió katona részvételével zajló tréning ellen Észak-Korea hevesen tiltakozik, és nem kizárt, hogy a múlt héten is ezért alakult ki fegyveres incidens a szomszédok között.

Megkezdődött az éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat Szöul környékén. A tíznapos közös gyakorlatban mintegy 530 ezer katona vesz részt, elsődleges célja pedig felkészülni, megelőzni és elhárítani egy esetleges észak-koreai támadást. Phenjan – mint minden alkalommal, most is – azonnal elítélte a “rendkívül provokatív” akciót, egy Észak elleni totális háború előkészületének és az eddigi legnagyobb nukleáris hadgyakorlatnak nevezve azt.

Ellentmondások kereszttüzében

A hadgyakorlat egy héttel azután kezdődött, hogy fegyveres incidens alakult ki a két Korea között. A hírek szerint az észak-koreai hadi tengerészet részéről több tüzérségi lövedék is a Sárga-tengeren húzódó határvonal közelében csapódott a vízbe, majd a dél-koreai vezetés figyelmeztető lövések leadása mellett döntött. Több szakértő is arra számít, hogy az incidens újabb megakadályozhatja az éppen csak napirendre került hatoldalú, nukleáris leszerelést célzó tárgyalások újrafelvételét. Magát a támadást a Dél-Koreai Védelmi Kutatóintézet katonai elemzői a ma kezdődött amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlat elleni tiltakozásként értékelték Phenjan részéről. Ugyanakkor az Észak-Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) cáfolta a támadások tényét. Szerintük a lövedékek hangja valójában egy építkezési projekt megvalósulásához szükséges teljesen „normális” robbantás áthallatszódása volt. A KCNA tragikomédiának nevezte az esetet és megvádolta Szöult, mivel meggyőződésük, hogy Dél-Korea nem csak félrehallotta a robbantásokat, hanem azokat túlreagálva adott le lövéseket a tengeri határvonal közelében.   

A dél-koreai Védelmi Minisztérium ezzel ellentétben úgy vélte, két fegyveres incidens történt, melynek következtében három, egyértelműen Észak-Koreának tulajdonítható tüzérségi lövedék csapódott a vízbe az északi határvonal mentén. A Védelmi Minisztérium megerősítette, hogy az arányosság elveinek megfelelően három figyelmeztető lövéssel reagáltak a provokációra. Az AFP hírügynökség értesülései szerint azonban Phenjan ezen kívül még több lövést is leadott a sziget irányába, melyet a dél-koreai erők viszonoztak. Egy azonban biztos: Szöulnak aligha volt most latolgatni való esélye a tavaly novemberben éppen itt történt incidens miatt. Akkor négy dél-koreai állampolgár vesztette életét az északi támadások következtében, mire a szöuli vezetés megemelte a szigeten állomásozó dél-koreai katonák számát is ígéretet tett a jövőbeli határozottabb fellépésre.

Hajótöröttek a vízen, kémek a határon innen és túl

A kölcsönös gyanakvást jól példázza egy szintén a múlt héten történt esemény. Három halászcsónakban utazó hét észak-koreai állampolgár süllyedni kezdett a vitatott vizeken, a tengeri határvonal közelében. Honfitársaik helyett azonban egy dél-koreai zászlót viselő hajó talált rájuk és mentette meg őket. A dél-koreai hadsereg megerősítette, hogy a hét halászból három azonnal visszatérhetett hazájába, akiket a déliek még külön üzemanyaggal is elláttak a visszaútra.

A szöuli Védelmi Minisztérium eleinte nem lehetett biztos abban, hogy az észak-koreai halászok szándékosan navigáltak-e ki a „tengeri tűzvonalba”, ezért a még Dél-Koreában maradt négy hajótöröttet kihallgatták. Az ügy komolyságára való tekintettel még a szöuli titkosszolgálat is vizsgálódott. Mivel azonban a hatóságok nem találtak semmi gyanúsat, engedélyezték hazatérésüket. A szárazföldi határon történő visszautat a dél-koreai Vöröskereszt is figyelemmel kísérte, mely évek óta egyre több észak-koreai humanitárius üggyel foglalkozik.    Hallatszik a visszhang?

Természetesen a nemzetközi közösség is reagált a lövöldözésre. Az ellentmondásos sajtóközlemények ellenére a fegyverropogtatás ügyében egyértelműen Dél-Korea mellett álltak ki a világ prominens politikusai. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma felszólította Phenjant, hogy gyakoroljon önuralmat és a fegyveres incidensek helyett térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. „Örömmel értesültünk róla, hogy a fegyveres konfliktus pillanatnyilag véget ért. Felszólítjuk továbbá a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, hogy tartózkodjon a jövőben hasonló incidensektől ”- idézte az AFP hírügynökség Victoria Nuland külügyi szóvivőt. Mint ahogy a júliusban véget ért észak-koreai-amerikai tárgyalások alkalmával is, hangsúlyozták, hogy nyitva áll az út Észak-Korea előtt, hogy folytassa a nukleáris leszerelési tárgyalásokat.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is nyilatkozott az ügy kapcsán. Szerinte a mostani konfliktus is rávilágít arra, hogy még mindig nagyon instabil a Koreai-félsziget helyzete. Nyilatkozatában felszólította a térség mindkét országát, hogy működjenek együtt. Talán az sem véletlen, hogy a főtitkár éppen a napokban hívta fel a figyelmet az Észak-Koreának nyújtott, illetve jövőben nyújtandó humanitárius segítségnyújtás fontosságára. „Minden politikai megfontolás ellenére a legégetőbb most az emberi életek megmentése”- nyilatkozta a főtitkár. A magas rangú diplomata, aki maga is dél-koreai, egy nemrég készült ENSZ-statisztika adataira hivatkozott, mely szerint ma több mint 6 millió észak-koreai állampolgár áll a humanitárius katasztrófa küszöbén.

Andriasik Szilvia

Felkapott hírek

Friss hírek

Elítélték Sarkozyt, de nem kell börtönbe vonulnia

A volt köztársasági elnököt azzal vádolták, hogy meg akart vesztegetni egy magas rangú bírót információkért cserébe. Nicolas Sarkozynek azonban nem kell börtönbe vonulnia, egyrészt fellebbezhet az ítélet ellen, másrészt kérheti, hogy háziőrizetben, elektromos karpereccel töltse le büntetését.

Read More »